Az alábbi házidolgozatot az író a Sci-fi és társműfajainak vallási erőterei című kurzusra írta.

The Cylons were created by man. They evolved. They rebelled. There are many copies. And they have a plan.

A Battlestar Galactica sorozat szinte az első részek vetítése után a nézettségi lista csúcsára jutott. Ez valószínűleg annak köszönhető, hogy a BSG nem hasonlít szinte egyik – a sci-fi szcénában utazó – sorozatra sem. Azon túl, hogy a történet az űrben játszódik, inkább filozofikus témákat feszeget, és nem a csihi-puhi típusú jelenetekre koncentrál. Dolgozatomban megpróbálom bemutatni a sorozat 4. évadig megtudható részleteit, külön hangsúlyt fektetve a sorozatban megjelenő vallási kérdésekre. A sorozat rajongói és írói által felvetett kérdéseket és magyarázatokat kurzívval szedem végig.

A sorozatról

A Battlestar Galactica első szárnycsapásait az 1978-ban készült régi sorozat jelenti, mely nem ért el akkora sikert, mint a 21. évszázad küszöbén indult „testvére”. Az első és az újrakreált sorozat is megihlette a képregény-írókat, a videójáték-tervezőket, és számos más műfajban jelentek meg később termékek a BSG égisze alatt. A Re-Imagined Story (azaz az új verzió, ezt a dolgozat folyamán BSG-nek fogom hívni) 2003 decemberében készült el. Egy 4 epizódból álló minisorozattal vezették be, hogy a jövőbeli nézettségre fel tudjanak készülni, ám a siker olyan elsöprő volt, hogy a forgatókönyvírók eldöntötték, nekilátnak a „sorozatos” gyártásnak. A minisorozat az első szezon bevezető történetét mesélte el, megismertetve a nézőket a szereplőkkel és a fő konfliktussal, mely a későbbi szezonok alapját képezte.

Magyarországon 2006-ban Csillagközi Romboló néven vetítette a TV2 két hónapig, majd – mivel a részeket vasárnap délutánra tették – a gyenge nézettség miatt levették a programról. 2008-ban valami csoda folytán a csatorna úgy döntött, valamilyen nézettséget mégiscsak tudnak vele produkálni, így csütörtökre, a késő esti műsorsávba erőltették bele. A sorozat Amerikában a 4., utolsó évadánál tart. A 4. évad bevezetője az egész estés tévéfilmmé összeolvasztott Razor (azaz Penge) című duplarész, mely már itthon is elérhető. A Razor viszonylag nagyméretű beharangozása után tervbe van véve egy komplett új sorozat, a Caprica című spin-off is, amely azokról szólna, akik a Caprica nevű bolygón éltek, onnan menekültek el a cylonok támadása idején (erről dolgozatom későbbi részében szó lesz még), és remélhetőleg megtudunk valamit a cylonok keletkezésének körülményeiről is.

Alaptörténet

Kobol

A sorozat általunk is megismerhető története a minisorozatokkal kezdődik, ám az előményekkel kapcsolatban a négy évad alatt elejtett információkból szépen lassan összeáll a kép. Az egyik legfontosabb pont az előzmények szempontjából Kobol, a bolygó. 3600 évvel azelőtt, hogy bekapcsolódnánk a történet folyamába, egy bizonyos Pythia (egyike a delphoi jósdában „működőknek”) lediktálta az emberiség és az emberiség kivonulásának történetét. Az orákulum által megjósolt gondolatok a Szent Tekercsekbe kerültek bele végül (ezt Pythia tekercsei néven is ismerjük). A tekercsek szerint a Kobolon 13 törzs élt együtt békességben egymással, innen ered az emberiség. Nagyjából másfél évezreddel később megromlott a népek viszonya egymással, és hosszú-hosszú békétlen idők következtek.

Akkora volt a gond, hogy még isteneik se tudtak segíteni nekik. Háborúk kezdődtek a törzsek között, és ezen háborúk eredménye lett az a bizonyos exodus, melyet az orákulum is megjósolt korábban. A kolóniáknak el kellett vándorolniuk más naprendszerekbe. 12 kolónia talált magának megfelelő helyet 12 naprendszerben, a 13. törzs pedig a Földet népesített be végül. (a naprendszerek neve megegyezik a Földről, általunk is látható csillagjegyek nevével, ám mai napig vita van azt illetően, hogy tényleg a „mi” csillagrendszerünkről van-e szó) A népeknek isteneik megtiltották, hogy visszatérjenek eredeti hazájukba, Kobolra. Ezután változékony idők következtek, háborúk és békék követték egymást, míg ki nem tört a cylon-háború.

Cylon-háború

A kolóniák lakói elkezdtek robotokat gyártani, hogy saját munkájukat megkönnyíthessék. Nehéz feladatokat róttak rájuk, majd a háborúk folyamán őket küldték el maguk helyett harcolni. A cylonok fellázadtak, és mestereik ellen fordultak. Ez nem volt számukra nehéz, ugyanis, bár az emberek alkották őket, gyorsan megismerték a technológiát, és ezt hamar továbbfejlesztették. A 12 éves háború után az emberek és a cylonok békét kötöttek egymással, majd a cylonok elindultak új otthont keresni, és eltűntek teljesen.
A 12 törzs a fegyverszünet után egy nagy közös Kormányzatot alakított, és egy ideig békében tudtak élni. (ez 52 évvel a Kolóniák bukása előtt, azaz azelőtt történt, hogy a sorozatba belekapcsolódunk)

A cylonok hirtelen visszatértek, ugyanis úgy látták, az emberek önzőkké és nagyképűekké váltak, habár nem érdemelték meg azt, ami volt nekik. Ez volt a fő oka annak, hogy megtámadták őket újra, de ekkor már nem titkolt céljuk volt az emberiség teljes leigázása is. (az első támadásnál kapcsolódunk bele a történetbe a minisorozattal) Az emberek, illetve ami megmaradt belőlük (12 űrhajó, ebből 2 csillaghajó) Pythia tekercsei nyomán elindultak megkeresni a Földet. A tekercs jelentette ugyanis hitük alapját, és eszerint az emberiség megmenekülése csakis akkor következik be, ha eljutnak oda, tehát a Földre. (a tekercsek szerint a Földhöz – azaz a szükséges célponthoz vezető térkép egy olyan teremben található meg, ahol arról a bizonyos bolygóról látható 12 állatövi csillagkép díszíti a plafont)

A szereplőkről

Az emberek

Az emberekről annyit tudhatunk, hogy ők a kolónia lakói. A „népességet” az az 50 ezer ember alkotja, akik túlélték az első nagy cylon-támadást.

A cylonok

A cylonok robotok. Az emberek alkották őket, azt viszont nem lehet tudni, hogy pontosan ki is tette. A robotok később öntudatra ébredtek, és továbbfejlesztették magukat. Két típus létezik, a gépek (azaz a kenyérpirítók, ahogy a sorozatban is hívják őket az emberek), illetve 12 különböző kinézetű emberi modell. Ez utóbbiak hússal és csonttal rendelkeznek, fizikailag képesek a halálra, de szellemileg nem. Miután meghal a testük, újjászületnek egy új, ugyanolyan testbe, addigi tudásuk és emlékezetük is megmarad. (a sorozat fő konfliktusát is az adja, hogy ki is lehet valójában a 12 cylon – a 3. évad végére megismerhettük azt a 4-et is, akiket gyakorlatilag a sorozat közepétől mindenki látni akar, és csak páran tehették meg eddig, az 5.-et pedig egyelőre titok övezi)

A kétféle istenhit

A kolóniaiak hite

Az emberek hitének alapját a többistenhit képezi, a vallás fő könyve Pythia tekercseinek írásait tartalmazza. A vallás Kobol Urai vezetik.

Közülük eddig kilencet neveztek meg a sorozatban (némelynek több neve is van): Zeusz, az istenek vezetője, Apollo, Zeusz fia, Árész, a háború istene, Artemisz, Apollo ikertestvére, a vadászat istennője, Afrodité, a szerelem és a szexualitás istennője, Athena, Auróra, a hajnal istennője, Héra, Zeusz felesége, Poszeidón, a tengerek királya.

Ez egyértelmű párhuzamot mutat a görög mitológiával, de természetesen vannak eltérések. A sorozatban más mitológiai nevek is megjelennek, de a görög mitológiában ők nem főistenek, így valószínűsíthető, hogy nincsenek Kobol Urai között.

A vallás szerint – ahogy Pythia tekercsei is elmesélik, egykoron Kobol Urai megosztották alattvalóikkal otthonukat,a Kobol bolygót, ahol ekkoriban utopisztikus állapotok uralkodtak. Később az istenek összeférhetetlenné váltak, és népeiket külön naprendszerekbe költöztették, ez volt az exodus. Úgy tartották, hogy a 13 istenség közül egy kezdte magát feljebbvalónak tartani – ő volt az irigy isten, és az ő különcsége robbantotta ki végül a nagy háborút. Pythia tekercsei azt is elmondták, hogy lesz valaki, aki megváltóként elvezeti a népeket a nagy háborúban a Földre, amely mindenki számára a biztos menekülést nyújtja (a sorozat egyik szereplője, a Kormányzat elnökasszonya magát tartotta a megváltónak, de a 4. évad eleje rejt még meglepetéseket ebben a kérdésben is.)

A cylonok hite

A kenyérpirítók egyisten-hitet követnek. Úgy tartják, Isten teremtette az emberiséget, mely a cylonok számára hibás műnek bizonyult. Az emberek bűnösek és megtagadták az isteni szeretetet, ezért a cylonok úgy döntöttek, átveszik az emberektől a helyet, és így az emberiség következő generációját tudják létrehozni. A gépek egy bizonyos metafizikai létezésben hisznek, melyet embernek és cylonnak is ugyanúgy kell szeretnie, és hinnie benne. A vallás alapját a bűn, a bűnözés fogalma képezi (pl. az egyik cylon-karakter ki is mondja, hogy számukra az öngyilkosság bűn.) A cylonok hite szerint Isten kívánalma, hogy sokasodjanak, de az emberi cylonok erre nem képesek. A nemzés biológiai reprodukció számukra, és nem technikai eszközökkel létrehozott másolat-készítés, mint a gépek gyártása. Éppen ezért az maga a csoda, amikor kiderül, hogy egy cylon-modellnek és egy embernek közös gyermeke született. Úgy vélik, hogy ő lesz a Messiás. Bár az összes cylon az egyisten-hitet támogatja, ennek több formája is megjelenik a sorozatban (pl. Leoben, az egyik cylon-modell mondja: Mi mind Istenek vagyunk.)

Összefüggések a kétféle hit között

Bár a kolóniaiak és a cylonok hitvallása között vannak átfedések, nehéz egyértelmű következtetéseket levonni. Az egyik nem teljesen egyértelmű dolog az Ötök Temploma, mely a cylonok hitének központja, nagy tisztelet övezi. Ők úgy tartják róla, hogy az ötös szám arra az öt emberi cylonra utal, akik még nem fedték fel magukat (a 3. évad végére az ötből négyet megismerünk, az 5. még várat magára). Az emberek úgy vélik, hogy a templom eredetileg annak az öt papnak készült, akik azt az urat támogatták, akinek „a nevét nem lehet kimondani”. Azt nem lehet tudni, hogy ő-e vajon az az isten, aki miatt megbukott a kolóniaiak közötti béke (azaz a 13. isten, az irigy).

Másik közös pont, hogy mindkét közösség próféciákat követ. A kolóniaiak a Földre próbálnak eljutni, míg a cylonok célja az emberiség leigázása, és az erre irányuló erőfeszítéseik gyakorlatilag teljes mértékben a jövendölésekre épül. A 12-es szám megjelenése nem véletlen. 12 battlestar van, 12 kolónia, melyek később „összeállnak”, 12 cylon-modell, az elnökasszonynak álmában 12 vipera mutatja meg, hogy ő a kiválasztott, stb.

Nézői teóriák

A Bibliával nagyon sok párhuzam megjelenik. A Kobol bolygóról történő „elköltözés” rímel a paradicsomi kiűzetésre. A cylonok hite hasonlít az „Isten-angyalok-Lucifer-bukás-felemelkedés”-történetre. A rajongói teóriák szerint a cylonok nem mások, mint a bukott angyalok, akik csak az emberiségen keresztül tudnak visszakerülni Istenhez (az eredeti, 1978-as sorozatban volt egy Lucifer nevű szereplő is.) A 12 emberi cylon megfelelői a démonok (pl. Six, a szőke cylon, aki a sorozat legelején megkísérti az egyik főszereplőt.) A másik párhuzam a görög mitológiával vonható. Mivel a sorozatból részenként, vagy legalábbis nagyon lassan derül ki, hogy valójában melyik szereplő is cylon, ez a problematika veti fel a legtöbb kérdést. A legsűrűbben hangoztatott elmélet (amellett, hogy a Bibliával is meglepően sok párhuzam húzható) a görög főistenekhez köthető. Egy teória szerint azok a szereplők, akik megfeleltethetők a görög mitológia főisteneinek, mind cylonok. (ez részben igaznak is vehető, de azt hozzá kell tenni, hogy ezek a találgatások még erősen a 4 maradék cylon kilétének egyértelműsítése előtt születtek, így valószínűleg hibások.)

Azt meg lehet állapítani, hogy a sorozat sikere nem véletlen. Többféle szimbólum vegyesen jelenik meg, így az, hogy a görög mitológiából vagy a Bibliából vett elemek vonalán lehetne elemezni akár a vallást, akár a történetet magát, talán csak a következő évad végére derül ki. Az, hogy valószínűleg csupán 4 évad készül el, talán azt fogja eredményezni, hogy a történet szép kerek egésszé áll össze, és nem nyújtják el, mint a rétes-tésztát. Azok fogják kedvelni elsősorban, akik szeretik az olyan sorozatokat, amelyek izgalmasak, filozofikusak, és nagyon korrektül kidolgozottak mind a grafika, mind a történet terén.