A politikailag korrelt viselkedést fennen hirdető USA tévéműsoraiba lassan, de biztosan kezd visszaszivárogni a burkolt rasszizmus - vagy csak szimplán arról van szó, hogy olyan dolgokon is nevethetünk, amiken eddig nem lehetett? A Guardian egyik blogja illetve a New York Times közölt érdekes elemzést arról, hogy míg embertársaink nagy része az utcán nemigen niggerezne le senkit, hogy lehet az, hogy a tévésorozatok szereplői vidáman citálják az írók által a szájukba adott rasszista poénokat? Vagy csak túl érzékenyek lennénk?

Van még kínzó kérdésünk bőven, de majd kommentekben ki tetszenek fejteni, hogy akkor ez most rasszizmus-e vagy sem, és a szereplőknek vajon vissza kellene-e dobniuk az olyan poénokat, amikkel személy szerint nem értenek egyet? Vagy egyetértenek, azért van ez? Esetleg tegyük félre politikailag korrekt énünket, és röhögjünk teli szájjal az ugrás után belinkelt videókon? Mert viccesek?

Az első darab az Office (Hivatal) angol verziójának egy tipikus jelenete, amitől már a néző érzi magát kellemetlenül, a másodikban egy afroamerikai szereplő értetlenkedik azon, hogy ő tulajdonképpen fekete, míg a harmadikban Larry David Félig üres című sitcomjában niggereznek egy egészségeset. És akkor Alec Baldwin 30 Rockban elhagzott kis monológjáról még nem is beszéltünk: "Lenyűgöző népség ez a fekete. Atletikusak, jók a zenében, de úszni nem nagyon tudnak. Természetesen a Fekete családról beszélek."