Amikor a CBS először jelentette be, hogy új realityje 40 gyerek főszereplésével készül, akik majd "felépítik saját társadalmukat ott, ahol a felnőttek csődöt mondtak", meglehetősen szkeptikus voltam, mert rémes gyerekműsorok képe jelent meg előttem, okoskodó vörös hajú kisfiúkkal, és nyálas kislányokkal, pont olyanokkal, akikkel a hazai tévé képernyőjén találkozni lehet. Aztán beindult ugye a PR-gépezet, műbotrányokkal vezették fel a sorozatot, úgy ahogy az a nagykönyvben meg van írva, és ez sem volt túl szimpatikus, de adtam egy esélyt a Bonanza City-t újjáépítő törpe pioníroknak, ennyit a Való világ is megkapott. A harmadik részt látva bátran kijelenthetem: rajongója lettem a sorozatnak.

Az alapkoncepció (40 gyerek, felnőtt csak egy, aki a feladatokat mondja el) ugyanis pont olyan, amit vagy nagyon el lehet kúrni, vagy élvezetes dolgot kihozni belőle, és mindez csak és kizárólag egy dolgon múlik: a castingon. A magyar valóságshow-k dicstelen története elég jó példa arra, hogyan lehet egy működő formulát (Big Brother) iszonyatosan elrontani azzal, hogy faszfejeket válogatunk be a házba - habár az első kiadás még nézhető volt - és arra is (Való világ), hogy egy másoktól összenyúlt ötlethalom is milyen szépen megbuktatható, ha a csöcsre helyezzük a hangsúlyt, és nem a személyiségre.

Igazságtalan lenne, ha nem tennénk hozzá, hogy itthon is voltak nagyon jó reality-műsorok, a Farm vagy a Lúzer FC például pont azért lehetett sikeres, mert jó arcokat válogattak be, és nem a tetoválások/szilkonbetétek/pornós múlt vagy hajlandóság mentén szelektáltak. Ami a Kid Nation sikerének záloga, az pedig pontosan az, hogy sikerült 40, teljesen különböző karakterű, de mégis érdekes kiskölyköt összeszedni kilenc éves kortól 15-ig, akik ha tetszik, ha nem, melóznak, és közben megmaradnak gyereknek - a valóságshow műfaj íratlan szabályainak megfelelő szegmensek (privát interjúk, feladatok, kiszavazás) itt teljesen új értelmezést nyernek, mert a friss, természetes és gyermekien ártatlan az egész.

Ha valakit esetleg az előzetes felhajtás eltántorított volna attól, hogy adjon egy esélyt a sorozatnak, tegyen bátran egy próbát, mert megéri. Nem az a lényeg, hogy ki éli túl a kalandot, nem kell szövetségeket kötni a másik hátbaszúrására, itt gyermeknek kell lenni, élvezni a szülők nélküli (viszonylagos) szabadságot, és hazamenni is csak akkor kell, ha ráunnak a dologra. A CBS állítólag már tervbe vette a második évadot is, amit ezúttal mér nem az USA területén akarnak forgatni.