A Mirr-murrt annyira megszerettük, és annyira a szívünkhöz nőtt az évtizedek során, hogy nem is tudjuk, ez a bábfilm sok mindenben az első volt. „Nekem is az első sorozatom volt, és a Foky Ottónak is, de ugyanakkor az első magyar bábanimációs sorozat volt, amely kifejezetten a Magyar Televízió megrendelésére készült.” – emlékszik Csukás István. Ebben a sorozatban bukkantak föl először az olyan zseniális Csukás-figurák, mint Oriza Triznyák, Téglagyári Megálló, Slukk Ödön, Plomba Pál, és ha valaki addig nem ismerte volna, akkor ezután a sorozat után meg kellett jegyeznie Foky Ottó nevét.

A sorozatról Csukás István forgatókönyvíró, Foky Ottó rendező-tervező és Pethő Zsolt zeneszerző mesél a Comment:com olvasóinak.

Ma már kevesen emlékeznek rá, de a Mirr-murr televíziós pályafutása nem a bábfilm-sorozattal kezdődött. A hatvanas évek közepe felé az akkoriban induló fiatal költőtől, Csukás Istvántól, Kerekes Klára kért néhány gyerekeknek szóló történetet, amelyeket Esti meseként felolvashatnának a televízióban. Abban az időben ugyanis - főleg a pénzszűke miatt - gyakran azt az egyszerű megoldást választották, hogy egy színész, vagy színésznő olvasta fel az esti meséket. Persze a színészek között ott voltak a legjobbak is, például a Vackort elmesélő Márkus László. A felkérésre Csukás írt is néhány mesét, ezek voltak az ős-Mirr-murr epizódjai, amelyeket Rebró Mara színésznő olvasott föl az Esti mesében 1965. szeptember 7-étől. A ’65-ös Kiscsacsi még nem bábanimáció volt, hanem úgynevezett „makettes mese”, és többször is megismételte a Televízió. A részek nem teljesen ugyanazok voltak, mint a későbbi, Foky-féle Mirr-murrban. Ekkor még csak tíz epizód volt meg, és a címük is másképp festett.

Később Csukás István ezeket a történeteket bővítette ki és dolgozta át mesekönyvvé, amelynek részben egy szürke kiscsacsi, részben pedig Mirr-murr volt a főhőse. Tehát kezdetben a Mirr-murr-sztorik középpontjában még nem egészen a kandúr állt. De ahogy Csukás István tovább gombolyította a történet fonalát, Mirr-murr vált a főszereplővé és ez így ment át később a bábfilmbe is. „Kormos István, aki remek szerkesztő és remek költő volt, és szintén írt a gyerekeknek (a Vackort, a Pincérfrakk utcai cicákat), no, ő csípett fülön, hogy írjak gyerekkönyvet. Az első meséskönyvem az Egy szürke kiscsacsi volt. És nagyon nagy dolog volt, hogy egy fiatal költőnek az első vékony kis meséskönyvét Bálint Endre festőművész illusztrálta, aki már akkor is borzasztóan nagy és híres festő volt. Hatalmas megtiszteltetés volt. Ebben a mesekönyvben egyébként már megjelent az a figura, aki később névadója is lett a sorozatnak: a Mirr-murr, a kandúr. Később három mesekönyvet is írtam az ő történetével, úgyhogy nem a kiscsacsi maradt a főhős. Majd Mirr-murr ugye találkozott a híres barátjával, az Oriza Triznyákkal, és elindultak vándorútra.”

Az Egy szürke kiscsacsi 1967-ben kerülhetett a gyerekek könyvespolcaira, majd ’69-ben újra megjelent Mirr-murr, a kandúr címmel, ám olyan sztorikkal kibővítve, amelyeknek főhőse már egyértelműen a macska volt, aki a kiscsacsit és barátait elhagyta, egy kabátzsebben a városba került és összeismerkedett Oriza Triznyákkal és a többiekkel. Ez a mesekönyv volt a bábanimációs mese közvetlen előzménye. A gyerekkönyvek megjelenését egyébként folyamatosan figyelték a Televízió Gyermek- és Ifjúsági osztályának szerkesztői, dramaturgjai, ha valamit jónak találtak, akkor megpróbálták televízióra alkalmazni. Bálint Ágnes volt az, aki fölfigyelt a fiatal Csukásra.

A Foky-féle Mirr-murr-szériák is a Kiscsacsi kalandjaival kezdődtek, de ezek a szériák, mint tudjuk, már rendes bábanimációs filmek voltak. Az első széria legelső részét 1973. augusztus 11-én láthatták a gyerekek a Cicavízióban (amely a szombat esti mese címe volt). Mirr-murrból összesen 4 széria készült, tehát 52 epizód, ami hazai viszonylatban nem kevés. A második, harmadik, negyedik szériát egyhuzamban, megszakítás nélkül adta le a Televízió. A második sorozat első epizódjával 1975. március 1.-én találkozhattak a nézők szintén a Cicavízióban, és Mirr-murr az előző héten befejeződött Mekk-mestert váltotta.

Az úgynevezett irodalmi forgatókönyvet Csukás írta, a képes forgatókönyvet pedig Foky készített el. Mivel Csukás Istvánnak ez volt az első sorozata, ezért a forgatókönyv-írás mesterségét is menet közben kellett elsajátítania. „Mesét már tudtam írni, de irodalmi forgatókönyvet még nem. A Mirr-murr számomra azért is emlékezetes, mert az írása közben, gyakorlatban tanultam meg irodalmi forgatókönyvet írni. Mire megírtam, ki is tapasztaltam, hogyan kell. Egy forgatókönyvet másképp ír az ember, ha rajzfilm lesz, másképp, ha bábfilm. Annak már a megrendelésnél ki kellett derülnie. A legszabadabb a rajzfilm. Ott nekiengedhetem a fantáziámat, ott mindent lehet rajzolni, átváltozást, csodát, megnő, kicsi lesz, három feje lesz. A rajzfilmnél nincs írói megkötöttség. Tényleg másképp kell írni, technikailag is másképp.”

És persze ebben a könyvecskében is megjelent már az az írói sajátosság, amelyet később Csukás például a Pom-pomban fejlesztett tökélyre: a különös-vicces nevekben való tobzódás. „Az írásnak is van egy mesterségbeli része. Az egyik ilyen fontos dolog, amit tapasztalatból lehet igazán megtanulni, hogy milyen nevet adjon az ember a figuráknak. A Mirr-murr egy hangutánzó név, ahogy a macska dorombol. De a másik macska, az Oriza Triznyák már nem hangutánzó, hanem vicces név. Egyébként is törekedtem arra, hogy vidám legyen, humoros legyen. A gyerekek nagyon szeretik a vidám és a vicces dolgokat. Másrészt pedig írói szándék is volt, hogy minél több életörömöt belegyömöszöljek a gyerekek lelkébe.”

A sorozat rendezője Foky Ottó volt, aki a hetvenes évek elejére már maga mögött tudhatott jónéhány sikeres bábanimációs alkotást, de ez volt az első sorozat, amelyet a Televízió kérésére készített.

„Óriási szerencsénk volt nekünk animációsoknak, mert Aczél György - igaz, irtotta a nonfiguratívat -, de borzasztóan szerette a bábszínházat, a bábfilmeseket és általában az animációsokat. Vele együtt a Magyar Televízió is öntötte belénk a pénzt. Azt mondta a tévé, hogy nekem 13 Mirr-murr epizódot kell csinálni. Elfogyott a 13? Foky! Csinálod a következőt! Elfogyott? Csinálod a következőt! Három sorozatot csináltam a Mirr-murrból. Plusz a Kiscsacsi. Úgy el voltunk látva, hogy meg se tudtunk nyikkanni, hála istennek. A rajzanimáció még többet gyártott. Rengeteg filmet, rengeteg díjat hoztunk az országnak, és rengeteg nagyon szép mesét.

A Mirr-murr sorozat a legkisebbeknek készült, ott guggolni kell a gyerekek mellé. Ma már talán nevetséges, pedig valójában nem az, hogy mi olyasmikre tanítottuk a gyerekeket, hogy ’zsebkendőbe köhögj, tüsszents!’, ’kopogj, ha bemész valahová’, ’szeresd a felebarátodat’, ’köszöntsd föl, ha névnapja van’.”

A Mirr-murr sorozat első szériáját, a Kiscsacsi kalandjait ma már nem tartja hibátlan alkotásnak a rendező, viszont annyiban kapcsolódott a ’65-ös ős-Mirr-murrhoz, hogy ő is egy színésznőt, Halász Juditot kért fel a mesemondásra. „A Kiscsacsi volt életem első sorozatfilmje, nem mondom, hogy tökéletes. Dehát ez természetes dolog, életünkben először kezdtünk ilyen filmeket csinálni. Az Imre István is segített a munkában. Én találtam ki, hogy Halász Judit meséljen, mintha egy anyuka mondana esti mesét a gyermekének. Mint az ágyú, olyan szerelmes voltam belé akkoriban. Jó választás volt, mert jó volt vele dolgozni. Nagyon keveset szóltam bele abba, hogy ő mint színész hogyan adja elő a történeteket. Úgy gondoltam, jobb, ha nem szólok bele: meséljen úgy, ahogy a mama mesél odahaza a kis szőkefejű gyerekének.”

A cikk második részéhez katt ide.