Ha a nyolcvanas években két kissrác játékpisztollyal a kezében rohangált a lakótelepen, akkor biztos ki voltak osztva a szerepek: az egyik Starsky, a másik Hutch. Csak a piros színű, fehér csíkos, gyönyörűséges Ford Torino hiányzott a fenekük alól.

Kevesen tudják, hogy a sorozatot az FBI rendelte meg, de ettől persze még kiváló volt. A fekete hajú, enyhén mikrofonfrizurás David Starsky nyomozó szerepét Paul Michael Glaser alakította, a szöszi szépfiút, Kenneth 'Hutch' Hutchinsont pedig David Soul. Na, de ne menejünk el Huggy mellett sem, akinek nevét gyerekkoromban mindig gy-vel ejtettem. A hihetetlen ruhákban megjelenő feka alvilági informátor rendkívül közkedvelt és ismert szereplője volt a szériának, a figura megformálója, Antonio Fargas jóvoltából. Bernie Hamiltonra talán kevesebben emlékeznek, ő is fekete volt, és Harold Dobey századost játszotta, ami azért is fontos, mert nem volt szokványos, hogy a szigorú rendőrfőnök szerepében színesbőrűt lássanak az amerikai nézők.

A sorozatból négy szezon készült, és minden szériához más főcímzene. A videókon sorban ezeket tekinthetjük meg.

Néhány fontos adat: a kilencven perces pilot epizód 1975-ben készült, az első szezon pedig '75-76-ban. Ez 18 epizódból állt, a főcímzenét pedig Lalo Schifrin szerezte. A második szezon '76-77-es és 25 epizódos. No, ennek írta közismert zenéjét, a Gotcha-t Tom Scott, valahogy mindenkinek ez ugrik be a S&H-ról, pedig ezen kívül volt még három főcím. Persze nem véletlenül, hiszen ez volt a legkarakteresebb, leglüktetőbb, szóval a legjobb S&H főcímzene. A harmadik szezont '77-78-ban hozták össze és 23 résszel futott, zenéje pedig Mark Snow-é, erősen emlékeztet egyébként a Mission Impossible muzsikájára. Volt egy negyedik széria is, 22 részes, a főcímzene a Gotcha feldolgozása.