Öt liter jól behűtött sangriát kívánok mindenkinek ma délutánra. Ha szombat, akkor tudjuk, hogy Menzel-filmek. Szar lesz, ha egyszer elfogynak, remélem akkor az m2 más cseh vígjátékokkal folytatja a szombati cseh sorozatot. A Pacsirták cérnaszálon című kései '69-es Menzel-alkotás főszerepében szerencsére ugyanúgy ott van Hrusínsky és ugyanúgy egy Hrabal-sztori alapján készült (m2, 20:35). A kereskedelmi tévékkel ma sem kell foglalkozni, főműsoridőben nem vetítenek értelmes filmet. Viszont a Duna Chabrol-sorozatában ma A hentest láthatjuk. Választ kapunk arra a kínzó kérdésre, hogy a kisváros hentese-e a sorozatgyilkos (Duna, 21:40). Retrós kedvű olvasóinknak a Jó estét nyár, jó estét szerelem második részét ajánlom (Filmúzeum, 21:50), amiben viszont biztos, hogy nem a hentes a gyilkos, előre megmondhatom. Mint ahogy a Bolygó neve: Halálban sem, merthogy egy klasszikus sci-fi is becsúszott ma estére (film+, 21:15). Halkan ajánlom csak a Hegylakót, mert annyira nem nagy film, ráadásul tegye fel a kezét, aki még nem látta sok százszor, viszont van benne Queen, az is valami (Europa, 21:50).
Aki nézheti a HBO-t, az nézze is ma, ugyanis első körben Álmaimban Argentínára, Cristopher Hampton alkotására kapcsolhatunk (21:00), aztán Atom Egoyan filmjében szemrevételezhetjük napicsajunkat, Alison Lohmant (Az igazság fogságában, 22:50). Aki egyébként pont úgy mosolyog ezen a fotón, mint aki ledöntötte mind az öt liter sangriát. Egoyan filmjéről egy kitűnő kritikát itt olvashatunk.
A TV2 kései műsorsávja a Balhé című gengszter-vígjátékot kínálja nekünk (22.20). SzabóZ kritikája és a másik kritikus abban megegyeznek, hogy egyszer meg lehet nézni ezt a mozit, de több nincs benne. Egy film maradt még, sokat nem tudni róla, csak annyit, hogy Robert De Niro és Jessica Lange viszik benne a főszerepet. Az éjszaka és a város egy lúzer ügyvédről és a szeretőjéről szól, mindketten az álmaikat szeretnék megvalósítani. Vajon sikerül-e nekik (m1, 23:50)? Majdnem el is felejtettem Dr. Moreaut, és a szigetét, és az ő aranyos kis állatkáit. Na, még ezen is borzonghatunk ma (RTL, 23:00).
jazzbubu 2007.07.21. 15:42:19
N.Zoli 2007.07.21. 16:33:57
Úgy írta, hogy egy olyan páncélszekrényben őrizték, amihez négy elvtársdnak volt kulcsa. Úgy vélték, hogy a film lázító, a kommunisták legyilkolására buzdít. Erről már korábban kommenteltem egy részletesebbet.
N.Zoli 2007.07.21. 16:45:51
" Január 4-én volt annak a filmnek a megkésett bemutatója, amit Jiri Menzel forgatott hatvannyolcban. Pacsirták cérnaszálon a film címe, ezidáig páncélszekrényben feküdt, amihez csak négy elvtársnak volt kulcsa, mivelhogy a filmet szigorúna őrizték, a négyes osztály vezetői azt állították róla, hogy ez a film a tartalmát és célját tekintve nem egyéb, mint bujtogatás a kommunisták legyilkolására. Most pedig nemcsak én, hanem a rendező és a színészek és a közönség is megtekintette a Pacsirták cérnaszálont, és az emberek, a nézők meghatódtak attól, amit láttak, hogy bár ez a film megdöbbentő híradás a kegyetlen ötvenes évekről, mindazonáltal, és ez a lényeg, a felebarátaink iránti tevékeny szeretet filmje is, film a szeretetről, ami nemcsak az időt győzi le, hanem mintegy térbeni kapocs is az ég és a föld között, ahogyan azt Platón tanítja
(...)
és otthon elsirattam mindazt, amit átéltem, és sírtam a boldogságtól is, hogy megértem, hogy a Pcsirták cérnaszálon nemcsak szól az emberekhez, hanem ez a film üzenet is, Menzel úr riportfilmje epopeia a megalázottak és levertek hű barátságáról, és legfőképpen az emberi kapcsolatokról, amelyek fölötte állnak az időnek , hogy ez a film a határmezsgyéjén áll annak, ami időtlen idők óta történik az emberrel "
vadász2 · http://kariblog.blog.hu 2007.07.21. 16:50:31
jazzbubu 2007.07.21. 16:54:56
Emlékszem a kommentedre,már akkor akartam ezt idézni a másik szerzőtől.:
"J.M.: Hagyjuk a politikát, nem ez a fontos. A nézők arra kíváncsiak, hogy mit látnak a saját életükből a moziban. A politika maga az unalom, a soron következő választásokkal kialszik. Ráadásul a filmben a politika mindig leegyszerűsít egy problémát, mindig valakinek az oldalára, vagy pártjára kell állni. A jó filmekben nincs politika, inkább a minket körülvevő világról és a benne élő emberről szól.
Engem mindig mérhetetlenül idegesített, ha valaki a rendszerrel szembeni viszonyomat kereste a filmben.
P.Gy.: A Pacsirták cérnaszálon című filmjét viszont kimondottan politikai okokból tiltották be.
J.M.: Erről sem mondanám, hogy politikai film - az ötvenes évekről szólt. Olyan korban forgattam, amikor az élet abszurditását, az '50-es évek abszurditását akartam hangsúlyozni. Egy hülye rendszert akartam megmutatni, amely deformálja az emberek életét, de nem mondhatom, hogy kimondottan kommunista-ellenes céllal készült volna."
/hajónapló.hu/2002
J.M.:Jiri Menzel
P.Gy.:Pálfi György
N.Zoli 2007.07.21. 17:04:02
N.Zoli 2007.07.21. 17:08:44
Akkor beugrott még valami menyasszonyszerkós nászéjszakajelenet egy új kéróban, meg egy hetyke tiszt, aki a nőket kísérte munkára és minden tükörfelületben sajátmagát nézegette.
kiricsizoltan · http://comment.blog.hu/ 2007.07.21. 17:21:19
köszi a pontosítást, infókat! javítottam is.
zille4 2007.07.21. 22:13:54
Hát kell ennél több?
ElChe · http://bigblue.reblog.hu/ 2007.07.21. 22:37:46
Pink Freud 2007.07.22. 02:00:16
Pink Freud 2007.07.22. 02:07:11
index.hu/politika/kulfold/neckar625h/
Viszont a cikkből úgy tűnik, a Pacsirták... forgatása idején még nem volt ügynök, úgyhogy visszavonom előző záró állításom.
N.Zoli 2007.07.22. 13:53:31
"Én, aki a filmben ábrázoltakat úgy éltem meg, hogy egy egész könyvet írtam róla, aminek legalább ilyen furcsa címet adtam...Apróhirdetés a házra, amiben már nem akarok lakni...nos akkor, amikor megnéztem a filmet tulajdonképpen arról, amiről már régesrég megfeledkeztem, akkor mindaz megelevenedett bennem, amit eltemettem magamban, és noha a lábam fölmondta a szolgálatot, fölkapaszkodtam a lépcsőkön, csak el és el, és lerogytam egy padra, és nem tudtam lépni egy tapodtat sem, Corduas úr hívott nekem egy taxit, mert nem volt egyéb vágyam, mint hogy hazajussak...
(...)
Ami mai, ami modern, con moto, hogy Menzel úr nemcsak művész, hanem zsurnaliszta is, hogy ezt a filmet nem egészen harminc éves fejjel forgatta, és igen találóan azt mondta akkor, hatvannyolcban Procházka úr... Hrabal úr, mondja meg Menzel úrnak, hogy a Pacsirták az eddigi legjobb műve... Jan Procházka úr esztergályos szakmunkás volt és író, végeredményben a prágai tavasz művészeinek egyike, egy évre rá meg is halt, mindaz a szörnyűség és rettenet, ami az idegen megszállás után következett, sírba döntötte, míg a prágai tavasz többi alkotója külföldre menekült, vagy belső emigrációba vonult... Ráadásul Áprilka, hogy tudja, mekkorát lépett előre a bársonyos forradalom alatt társadalmunk, akkor, a hetvenes években a Pacsirták cérnaszálon-t úgy hordozták magukkal a pártfunkcionáriusok a pártértekezletekre, mint annak bizonyítékát, hogy tényleg legyilkolták volna a kommunistákat, és valahol Kelet-Csehországban valóban megtörtént, hogy a párttitkárok a Pacsirták megtekintése után így kezdtek kiáltozni... Csak tegyék be ide a lábukat, mi majd alaposan ellátjuk a bajukat!... Ma pedig, ha még élnek, azok között lesznek, akik sorban fognak állni a mozik előtt, hogy a saját szemükkel lássák mekkorát lépett előre a társadalmunk gyermekeinek, a bársonyos forradalmároknak, a diákoknak köszönhetően, akik azért küzdenek, amit a humanizmus és a tisztesség fogalma fémjelez..
Kresko, 1990. Háromkirályok napján"