A rajzfilm-klasszikus kulisszatitkaiba Szabó Szabolcs özvegye, Bátai Éva és Pethő Zsolt, a sorozat zeneszerzője avatja be a Comment:com olvasóit. Az előzményekhez kattintson ide.

A Vízipók-csodapók egyike azoknak a mesefilmjeinknek, amelyek először sorozat formájában léteztek, majd később készült belőlük egész estés moziváltozat is. Az egész estés változatot az első sorozat legszebb, legérdekesebb epizódjaiból állították össze, és toldották meg összekötő jelenetekkel az alkotók. Ki is hagytak pár részt, viszont nagyobb főcímet rajzolt hozzá a rendező. "Engem is meglepett ez a siker. Amiért eddig támadtak, hogy oktatófilm, és hogy a gyerekeket nem kell mindenáron okítani, most hirtelen erény lett. Kérték, készítsek egy egész estét betöltő mozifilmet. Elvállaltam, mert akkoriban nem minden családnak volt otthon színes tévéje, így viszont a gyerek elmehetett a moziba, és megnézhette tíz forintért színesben. Vízipók azóta sztár lett, ott van a képeslapokon, vonalzókon, füzetborítón. Bálint Ágnes mesélte, hogy amikor az unokája kint játszott a szabadban, és egy vödör vízben megpillantott egy izgő-mozgó állatkát, boldogan újságolta a nagymamának, hogy megérkezett Hátonúszó. Örülök, ha a gyerekek 'civilben' is megismerik a sorozat hőseit. Nagy szerencsém volt a színészekkel is, akik a hangjukat kölcsönözték a figuráknak. Így lett a szereplőkből igazi egyéniség" – nyilatkozta ’90-ben Szabó Szabolcs a Nők lapjának.

Az évek során számos neves színész kölcsönözte hangját a bogaraknak, csigáknak, pókoknak és egyéb szereplőknek: Detre Annamária, Géczy Dorottya, Felföldi Anikó, Fónay Márta, Kaló Flórián, Voith Ági, Hacser Józsa, Tábori Nóra, Kútvölgyi Erzsébet, Tahi-Tóth László, Mányai Zsuzsa, Paudits Béla, Mikó István, Velenczei István, Gálvölgyi János, Halász Judit, Győri Ilona, Rátóti Zoltán, Schubert Éva. Vízipók hangja Pathó István volt, Keresztesé pedig Harkányi Endre, ám ez első hallásra nem biztos, hogy felismerhető, hiszen a sorozat egyik jellegzetessége az volt, hogy a figurák hangját felgyorsították. "A Szabolcs találta ki, hogy a figuráknak fel legyen gyorsítva a hangjuk. Már Az oroszlán, a tulok és a szamárnál is szerette volna használni ezt a technikát, de nem mentek bele a hangmérnökök, viszont a Vízipókban ő volt a rendező, ezért meg lehetett csinálni. Ezt a trükköt különben már a Disney-ék is sűrűn alkalmazták, hogyha pici figurákról volt szó, akkor fölgyorsították a hangját."

"Valószínűleg nem a Vízipókban volt először a gyorsított hang, de ez egy érdekessége volt a filmnek. És a Pathó Istvánnak az egyébként is nazális hangja ezzel a gyorsítással még érdekesebb lett. Megvalósítani elég nehéz volt, mert erre a Pannónia Filmstúdió nem volt berendezkedve. Bársony Péternek, a legtöbb magyar rajzfilm hangmérnökének különleges tudományt kellett elővenni, hogy a nem megfelelő berendezéssel valahogy mégiscsak meg lehessen oldani. De kitaláltak végül technikai megoldásokat. Nem egy gombnyomásra ment, ebben sok munka van, hogy ilyen hang készült. Ma már, a computer világában ez már tényleg csak egy gombnyomás. De akkoriban ez egy feladat volt" – avat be a kulisszatitkokba Pethő Zsolt, a sorozat zeneszerzője. "Ez volt az egyik emlékezetes eset, amikor mondtam, hogy kellene ehhez a filmzenéhez egy négytagú zenekar. Azt mondja a gyártásvezető, hogy sok. A négytagú zenekar! De hát azért meglett a négytagú zenekar, amelyben a rádiózenekar tagjai játszottak. Az első sorozat négy zenészét érdemes megemlíteni: Tóth Lajos – oboa, Fáy András – orgona, szintetizátor, Daróczy Jenő – gitár, Márton József – ütősök. Sajnos mind a négyen már az égi tájakon muzsikálnak. Az évek alatt számos neves zenész muzsikált a Vízipók zenekarában, így Zsoldos Béla, a magyar jazzélet ismert alakja is. A Vízipókban hallható hangzást meghatározta a zenekar összetétele. Ez volt a klasszikus, a négytagú együttes: oboa, xilofon, gitár, orgona és szintetizátor. Erre kellett megírni a zenét, így a basszus például a gitárnak a basszusa volt, vagyis nem az a tömör basszus, mert hát ugye a gitáron csak ennyi van - nagybőgőre már nem volt pénz…"

Tehát a Vízipók zenekarában kezdetben négy muzsikus zenélt, "de aztán a Vízipók átjött az itthoni stúdiómba, de már előtte volt egy olyan időszak, hogy a régebbi zenékből kellett összeollózni következő epizódok alá a muzsikát. A vége az lett, hogy az utolsó sorozatot itt csináltam, a stúdiómban szintetizátorral. Nagyon jó az akusztikus zene is, és a szintetizátoros is, a probléma ott van, hogy a vége az lett, hogy csak a szintetizátoros zene lett. Mert hát, én itt egymagamban tudok egy olyan közelítő hangzást produkálni, mint egy zenekar. És ez is jó valamire… sok mindenre jó… de azért van sok minden, amire nem jó." Az első két széria főcímzenéjéből még hiányzott a "Jön, jön, jön a Vízipók" kezdetű dalocska, a harmadik széria készítésekor jött az ötlet, hogy legyen ének is, emiatt a zenét is bővíteni kellett kicsit. A dalocska szövegét egyébként Bálint Ágnes írta.

A sorozatból mesekönyvet is írt Bálint Ágnes, Micsoda pók a Vízipók címmel, ezt szintén Szabó Szabolcs illusztrálta. Kicsit más a színvilága, mint a rajzfilmé és Keresztes is hiányzik a történetekből, vagyis nem a rajzfilm könyvváltozatáról van szó. Végezetül pedig néhány szép adat. A Vízipókot 36 filmforgalmazó vállalat vásárolta meg, és közel 50 ország televíziója és mozija játszotta. A sorozatból készült egészestés mozifilmet pedig Magyarországon egy év alatt több, mint egymillióan tekintették meg.