Már most látom, a Comment:com új sztárt fedezett fel, az újságírás Kiszel Tündéjét. A hogyan nem szabad interjút készíteni versenyben megint Pogonyi Lajos nyert. Érdemes figyelni az úrra, mert a legszebb és legtermékenyebb dadaista hagyományokat vitte bele ebbe, az amúgy formailag unalmas és konzervatív műfajba - ahogy már értekeztünk is erről a Comment:com-on. Szerintem minden interjúalany imádja az olyan újságírókat, akik nem kérdeznek, hanem kijelentő mondatokat rakosgatnak a delikvens elé, aki majd válaszol, ha tud. De a legjobb az, amikor kérdésnek álcázott esszéket, kis műelemzéseket, tanulmányokat olvashatunk, amire ráadásul az interjúalany nem is igen tud mit mondani.

Koránál fogva maga nemigen láthatta az Isten veled, Matyora! című filmet, amely Valentyin Raszputyin könyvéből készült, nálunk 1980-ban adta ki az Európa Kiadó. Klimov filmje, amelyet még a balesetben elhunyt feleség, Larissza Sepityko kezdett el, egy erőmű-építkezés miatt vízzel elárasztott falu lakóinak drámáját mutatja meg. A filmben, miként az önökében is az ott élő idős emberek szintén saját falujukért, a túlélésért küzdenek, mindhiába. Mégis, miként az Elboronálva című filmben, ott is a létért, pontosabban a túlélésért folytatott harc az, ami az embereket, illetve a szereplőket vonzóvá teszi, és sokunk számára tanulságul szolgálhatnak, ha már nagyon "elkenődtünk".

 

Sajnos nem láttam a Klimov-Sepityko-filmet, de nekünk is valami efféle életérzés, életforma megmutatása volt a célunk.

Egyébként mekkora ötlet úgy kezdeni egy "kérdést", hogy "koránál fogva nemigen láthatta...".

A dadaista interjú az Elboronálva című dokumentumfilm (mi is írtunk róla) alkotóival készült, a teljes szövege itt olvasható, a lezárás is hihetetlenül viccesre sikeredett, gondolom a végére Pogonyi megunta ezt az egészet, rá akart már gyújtani, vagy leesett a vércukra, rohadt éhes volt, úgyhogy gyorsan odadobott még néhány megjegyzést, aztán szevasz. Ne feledjük, Pogonyi Lajos minden héten ír egy ilyet, bűn kihagyni!