Itt van, megjött és már nagyon vártuk. Aczél Endre retrózik a közszolgálatin. A Köztévé című műsort a Klub Rádiós Aczélsodrony mintájára tervezték meg, de a tévés változat középpontjában a magyar televíziózás ötven éve áll. A vállalkozás hátulütője, hogy az első részek a legkevésbé érdekesek, ugyanis az első évekből nagyon kevés tévés archív anyag maradt fönn. Így nem akadtunk ki azon, hogy a sorozat második részében csupán egy csokor filmrészletet kaptunk ősképek helyett, mondván, hogy ami a moziban ment, az előbb-utóbb megjelent a Televízió kisérletinek nevezett adásaiban is, úgyhogy most tessenek megnézni egy rövid részletet a Körhintából. Szóval legyünk türelmesek és hűségesek a Köztévéhez, mert eljön a kőkemény retró, és a sosem látott archív anyagok rajzásának ideje is.

Az az igazság, hogy Aczél személyét nem szerettük meg a Nap-Keltében, eleve a szuszogás idegtépő volt, hogy ne menjek messzebbre. Nem is értem, miért nem rendeztek már szuszogó versenyt Verebes és Aczél között. A Köztévében viszont kevésbé álmos a stílusa, és ne feledjük, hogy ő a szerkesztő is, nem csak úgy beül a kamera elé, hogy fölmondja a szöveget. És szerintünk valamilyen különleges technikával meg is fiatalították. Ő és munkatársai alapos munkát végeztek, volt az első részben minden, ami kell, képek az 57-es május elsejei felvonulásról, az első Trabantokról, Lajka kutyáról, merthogy Aczél Endre minden alkalommal egy vázlatos hátteret is fest az MTV-sztori mögé a kor politikai, kulturális, technikai eseményeiből, és ismeri annyira a kort, hogy apróbb összefüggésekre is rámutat. A nagy retrómámor közepette ne feledkezzünk meg például arról, hogy az akkori elvtársaknak szúrta a szemét Papp Laci fizetése, az viszont nem zavarta ugyanezeket az elvtársakat, hogy Lottó nyereménnyel kazal pénzeket lehetett hazatalicskázni nulla munkával.

Azt viszont reméljük, hogy az akkori televíziózás úttörőiről több szó lesz, és nem tudjuk le annyival a többieket, mint például csóró Matúz Józsefnét az első adásban, hogy ő volt a Képes Híradó főszerkesztője, aztán szevasz. Erről jut eszembe, milyen régóta gondolkozom azon, hogy vajon ki lehetett Matúz József?