Rutinos Oscar-nézők már jóelőre felkészülnek a hétfő hajnal kettőkor kezdődő gálára, aki egy termosz kávé, csoki és két doboz cigi nélkül akarja végignézni az adást, általában hajnal 4 körül fejeli le az asztalt, és ébred heveny hát- és nyakfájással munkába menet előtt.

A monstre közvetítést tulajdonképpen csak a filmekkel hivatásos minőségben foglalkozóknak vagy fanatikusoknak érdemes élőben megnézni, hiszen ha csak a nagy díjak sorsa érdekli az embert, elég reggel hatra beállítani a vekkert. Ezzel kikerülhető a keletnémet esztrádműsorokat idéző (de azoknál persze sokkal igényesebb és profibb) egész estés kínlódás, a legjobb filmdal kategóriában jelölt 5 nyálas szám giccses előadása, és a könnyek között menedzsereknek köszönetet mondó sztárok külső szemlélőnek kissé sablonos beszédeinek sora, melyeket az idén az ígéretek szerint megpróbálnak rövidre fogni.

Az idei műsort az a Laura Ziskin készíti, aki 5 évvel ezelőtt 4 óra 23 perces gálával kergette őrületbe a tévénézőket, habár a kiszivárgó információk szerint a főpróba után idén csak 3 óra 41 percnél tartunk, tehát lehet reménykedni. Ami aggasztó hogy a rekordhosszúságú gálához hasonlóan most két életműdíj kerül majd kiosztásra, ezekhez mind dukál egy-egy hosszabb montázs, és a szokásnál is könnyesebb köszönőbeszéd.

Reménykeltő újdonság az idei adással kapcsolatban a "köszönöm kamera" nevű találmány, mely lehetővé teszi a friss díjazottaknak, hogy ha nem elég a rendelkezésükre álló 45 másodperc, akkor a színfalak mögött annak, és olyan hosszan köszönik meg a díjat, akinek akarják - a felvétel pedig azonnal hozzáférhető lesz a gála hivatalos weboldalán.

Készítsenek tehát be kávét/cigit/tetszőleges ajzószert, és kövessék velünk együtt élőben, ahogy az RTL alámondásos közvetítése megöli az összes poént, és a műsorvezetők ismét megpróbálkoznak a nagy sztárok nevének alternatív kiejtésével!