Mindannyiunk kedvenc David Attenborough-ja és az m1 karöltve prezentálja az Élet a növények között - A gerinctelenek világa c. természetfilm-sorozatát. Érthető a népnevelő szándék. Tudja csak meg mindenki, milyen az, amikor a sokadik feltámadását ünneplő, szimpatikusságában csak Egri Jánoshoz mérhető, David tiszavirágzásról tudósít, vagy, hogy miként hívja párzásra nőstényét a szitakötő hím.

Mióta Sir Attenborough elmúlt negyven, és már nem akaródzik termeszvárakba bújni, meg majomkenyérfára mászni, hálás téma a motorcsónakból meg a horgászszékből tanulmányozható természet. A következő sorozatban talán már Floyd melett ül, egy papírtányérral a kezében steakkel meg sültkrumplival, és fehér, műanyag villával mutogat a lábánál mozgó életre.

Ne bunkózzunk, hiszen ott van az igényesség. Erőforrást nem kímélve, alighanem a Föld második leggusztustalanabb teremtményeiről érdekfeszítő, látványos produkciót nézhetünk, az Attenborough-féle „Nézzék csak! Hát nem csodálatos…”-suttogós narrációval spékelve.

Míg ma a selyemszövők kitartó munkáján lazulhattunk, vasárnap nagy valószínűséggel jó szögből nézhetjük végig a vincellérbogár párzását.

Tekintettel az m1 lelkesedésére, könnyedén megtörténhet, hogy a legváratlanabb pillanatban futunk bele egy ismétlésbe. Ilyenkor javasolt lehalkított tévével és finom triphoppal ünnepelni a káposztalepke bebábozódását.