Ha klasszikus magyar mesesorozatokat nézünk, nem árt, ha tudjuk, hogy mögötte íróként, szerkesztőként, vagy dramaturgként biztos, hogy ott találjuk Bálint Ágnest, ami a gyakorlat rideg nyelvére lefordítva azt jelenti, hogy a forgatókönyvet ő írta, az ötletek tőle származtak, és a legalkalmasabb alkotókat is ő választotta ki. Egyáltalán nem túlzás azt állítani, hogy nélküle nem született volna meg az a mesefilm-kultúra, ami valamikor Magyarországon virágzott. A Futrinka utcától a Vízipókon és a Mirr-Murron keresztül Szimat Szörényig mindent neki köszönhetünk, a lista olyan hosszú, hogy tulajdonképpen egyszerűbb lenne felsorolni azt a néhány mesefilmet, ami nem az ő nevéhez fűződik. Sőt, a Rumcájsz és a Garfield magyar szövegét is ő írta. Ezenkívül mesekönyvek, ifjúsági regények is részei az életműnek (Szeleburdi család), de ő fordította a Babar-könyveket is.

1922-ben született Adonyban, és nem túl meglepő módon már hat éves korában meséket írt és rajzolt. A Kádár-korszak legjobb meséit alkotta, pedig teljesen más kor szülötte volt, iskolába például a budapesti Angolkisasszonyokhoz járt, rajzot (könyvillusztráció, plakáttervezés) pedig Bécsben tanult. 1951-ben még a Metalimpexnél dolgozott mint angol-német levelező, majd az Állami Ellenőrzési Központba került.

1958-ban lépett be az akkoriban alakult televízió Gyermek- és Ifjúsági Osztályára. Ez volt a televíziózás hőskorszaka, akik akkor ott dolgoztak, azok szinte a semmiből csinálták meg ezt a műfajt.

Az ő ötlete volt a Tévé-Maci, és a Cicavízió is, de természetesen a Futrinka utca, a Mazsola, a Kukori, a Frakk, sőt ezeknek a forgatókönyvét is ő írta. A kezdet kezdetén az esti meséket tévébemondók olvasták föl, ezt váltatta fel Bálint Ágnes bábjelenetekkel. (A Futrinka utca azonban '61-ben még csak havonta jelentkezett fél órában.) Majd lassan megjelentek a hagyományos rajz-, és bábfilmsorozatok is. Pom-Pom, Mirr-Murr, Mekk mester, Vuk, Magyar népmesék, Ugrifüles - mind az ő szerkesztői, dramaturgi munkájának eredményei. Csakúgy, mint a Kuckó is (1968-tól), ami se nem mese, se nem rajz, hanem ismeretterjesztő magazin volt gyerekeknek, biztos mindenki emlékszik Kalocsay Miklósra és kutyájára Dorisra.

A legutolsó Bálint Ágnes-mese, a Kék egér című sorozat 1994-ben került a képernyőre.

(Bálint Ágnes honlapját itt találjuk)