Vettem egy imaszőnyeget, és mostantól kezdve minden reggel hálát fogok adni az Istennek, hogy megszabadított minket Somától, meg Bakácstól. Illetve a somaságtól, meg a bakácsságtól, így főnevesítettem a két főbűnt, szóval butaságtól, meg a semmitmondó baromarcúságtól.

Az előző Megatáncokból már lehetett valamit sejteni a zsűritagok jófejségéről, de az ember soha nem lehet biztos abban, hogy kiben ébred fel egy szunnyadó, lehányt zakójú Bakács, vagy kiben szabadul el egy megvadult száztonnás Mamagésa. De a Megatánc zsűrije jó, nincsenek kamu arcok, értenek is az egészhez, és nem annyi a mondanivalójuk, hogy valamitől benedvesedett a bugyijuk. Sőt, az elején azt hittem, hogy Kishonti Ildikóra lesz majd osztva a genyó-szerep, és ezért húzták a fejére jó előre azt debil szemüveget, amiben úgy nézett ki, mint egy gimnáziumi ofő 75-ből. De nem, ő is jó fej. Viszont Hernandez kisasszonyhoz kellene néha egy szinkrontolmács, mert a szavak felét ejti csak ki, viszont azt nagyjából egybefüggően. Végül is spanyolul beszél, csak magyar szavakkal, ami nagyon erotikus, csak éppen izé.

Ami viszont durva, az a Patrícia. Egyelőre a csajszi kevesebbet produkált, mint egy átlag betelefonálós rejtvényhülyeség dumagépei, az improvizáció nem megy neki, és általában gőze sincs, hogy mi lesz a mondat vége, úgyhogy az egyik nagy rizsázás közepén tanácstalanul el is akadt, még szerencse, hogy kéznél volt Tilla, különben ott állt volna műsor végéig lefagyva, amíg újra nem indítja a rendszergazda.

Eredetileg nem is akartam írni a táncosokról, mert ez nem tánc-blog, meg műelemző blog, szóval ehhez a részéhez semmi közöm, de azért mégis határsértek, mert annyira fölcseszte az agyam, hogy Karsai Zita bent maradt. Karsai Zita jó nő, meg rögtön az elején fölhívta magára a figyelmet azzal, hogy mindig volt valami mentsége arra, hogy miért olyan béna, de most tök egyértelműen kiderült, hogy iszonyat lassú a csaj, biztos azt hitte, hogy ez még a bemelegítés, biztos csodálkozott is, hogy mennyi kamera, meg hogy a zsűri. Tornaórán a dagadt Piliskó, aki mackónadrágban járt iskolába, na az nem gimnasztikázott ilyen tohonyán. Arról nem is beszélve, hogy Celia Cruz a maga 80 kilójával huszonötször frissebben táncolt, amikor még élt, pedig nem is táncos volt, hanem énekes. De hagyjuk az idétlen hasonlítgatást, Zitának a kortárstáncban a helye, ott minden kamu, meg blöff elmegy. Na, ennyit erről, de csak azért, mert ezen kiakadtam.