Senki ne kérdezze, miért, de szombat délelőtt fél tizenkettőkor megszólalt a Kossuth a konyhai kisrádión. Pár perccel később rákerestem, a Lehalászás című műsor ment. Csak azért akartam tudni, hogy mit hallgatok, mert pont egy olyan blokk közepén sikerült a közszolgálati adóra tekernem, ami újraértelmezte a hullagyalázás szót.

Szóval az úgy volt, hogy alig fél nappal Faludy halála után a Kossuth jó ötletnek tartott egy olyan műsort leadni, aminek a közepén Farkasházy Tivadar és Éles István fergeteges előadásában egy Faludy-paródiát hallhatunk. Előkerült az összes jellemző kellék, Éles-Faludy alig érthetően motyogott, gurgulázott, szavamra, tökéletesen stílszerű volt ez így, másnap. Főleg a csúcspoén, amiben Farkasházy arról faggatja a költőt, hogy tudatában van-e annak, miért nem kedvelik az irodalomtörténészek? Mert még él, hahaha, válaszol saját kérdésére a nemzet Teddyje, ami már akkor is kockázatos poén volt, amikor a költő még tényleg élt.

A műsor után egy bemondó elnézést kért a fiaskóért, ismétlés, rég felvettük, mondták. Ja, akkor nem baj. Végül is miért bárkinek kéne tudnia a rádióban, hogy mit fognak leadni aznap?

A felvétel innen tölthető le realmedia-formátumban, a paródia a 35. percnél kezdődik, az elnézést pedig az 53. percben kérik.