Olyan nemigen fordul elő, hogy a Csillagvirág Klinikán idő előtt végeznek egy műtéttel, vagy ha mégis, akkor még felébredhet hirtelen a kómás beteg, hogy elmondja a nagy titkot: Pongrácz Péter valójában egy genetikailag módosított fikusz. Ezért is jó előre felvett, gondosan összevágott anyagokat sugározni, mert a húsz perc negyvenöt másodperc, az húsz perc negyvenöt másodperc, már ha nem egy fénysebességgel robogó rakétát használunk átjátszóállomásnak.

Élő adásoknál valamivel nehezebb, mondjuk Rúzsa Magdi egy kicsivel tovább tartja ki a hangot, és máris a haját tépi a csúszás miatt az adásrendező, de azért ilyenkor legfeljebb túlfutni lehet, az nemigen fordul elő, hogy még van negyven percünk, viszont már nem nagyon tudunk mit kezdeni vele.

A bokszközvetítés viszont éppen azért veszélyes, mert ebben a sportban néha idő előtt kiütik egymást, KO, sötétség, és eszméletvesztés, és olyankor még az sem számít, hogy a közvetítés még tartana a szerződés szerint.

A Tv2-nek persze fogalma sem volt erről, miért is lenne, hiszen csak pár tucat bokszgálát adtak eddig élőben, és ezért vasárnap este főműsoridőben közel háromnegyed órán át beszélgetett Csisztu Zsuzsa Kovács Attila bokszolóval arról a negyvenkilenc másodpercről amit Nagy Csonttörő János töltött az amerikai ringben, közvetlenül azelőtt, hogy Jorge Barrios kiütötte volna.

Persze a műsor nem lett volna ilyen iszonytatóan unalmas, ha Csonttörő nem esik össze alig fél percen belül, vagy ha már így alakult, legalább Csisztu Zsuzsa bedobhatott volna pár disznó viccet. De a legjobb mégis az lett volna, ha a Tv2 készül erre az irtózatosan nagy KO-ra, és mondjuk csinálnak pár Napló-riportot a biztonság kedvéért. Vagy bekészítenek egy Bud Spencer-filmet. Vagy Sváby András kiáll a kamerák elé, és énekel néhány Máté Péter-slágert. Bármit, csak ezt az "ööö izé, még azt mondjuk el, hogy azért ez egy... ööö váratlan ütés volt... ööö... még azt azért elemezzük... ööö... szerinted nem... ööö" - szenvedést ne.