Míg a Grace Klinika és a Lost a sweepsre tartogatja erejét, visszatértek a kisvárost rettegésben tartó idegen lények, a pengearcú Tom Cavanagh, és továbbrobog a 24 is. Szokásosan spoileres heti összefoglalónk csak egy kattintásnyira.

Hétfő: A Sopranos és a Született Feleségek értékelésre már sort kerítettünk a húsvéti zabálás örvén, így nem sok maradt erre a napra. A Huff kicsit kezd leülni, már nem várom annyira, mint tettem azt az első évadban - valahogy belefásultam az ismétlődő problémákba és csak azt várom, hogy mikor kerül elő a Huff fejében lakozó homeless magyar zeneszerző. Volt Elnök Emberei is, Leo temetését meglepően röviden, mintegy 10 perc alatt le is zavarták, ami nagyon meglepett, mert arra számítottam, hogy 43 percen keresztül emlékezünk, sírunk és nosztalgiázunk majd. Josh egy kicsit elapátlanodott a mester távozásával, nem lesz egyszerű az átállás, melyben Santos sem igazán partnere. Mellesleg nekem nagyon tetszik a 7. évad, John Wells csak nem tudta annyira elcseszni, mint mondjuk az ötödiket.

Kedd: Nem volt sajnos Apprentice, a parókás Donald Trumppal és az egymás torkát két dollárért elvágni hajlandó bizniszmen jelöltekkel, maradt Jack ötödik 24 órája és a börtönösdi. Ez utóbbi, a Prison Break címre hallgató tanulmány, kezd lassan sci-fi sorozatba átmenni. Ebben a börtönben mindent el lehet intézni, itt egy 3 hete folyamatosan szedált elmebeteg két hánytatás után teljesen megtisztul, és - a körülményekhez képest - normális lesz megint, és sorolhatnám még a marhaságokat. Láthatóan nagy a színvonalbeli különbség a szezon első és második fele között, és sajna nem az utóbbi javára. Jack története is furcsán alakul, egyre több a logikátlan húzás, Hellernek minek kellett keménykedni az elnökkel??? Az óra végére Aaaron ügynök eltűnni látszik, de úgy sejtem, hogy megint csak szívatnak az alkotók, és semmi baja.

Szerda: A Boston Legal nyitotta a napot, de nem volt benne sok köszönet. Fene tudja, lehet, hogy a sweeps közelsége miatt, de a bolond ügyvédek is egy filler epizóddal támadtak - lehet, hogy az ütős dolgok majd a szezon végére maradnak, ahol pl. Jeri Ryan, a szűk ruhában a Voyageren rohangáló szőke istennő is vendégszerepel. Candice Bergen meg hatvanévesen is jobban néz ki, mint Julie Bowen, mondjuk hatvanszor annyi pénze is van plasztikai sebészre. Visszatért a Love Monkey is, köszönjük VH1! Tom Cavanagh, aki vendégsztárként JD testvérét hozza a Scrubsban, egy lemezcégnél dolgozik, mint A&R representative (azért hagyom így, mert várok rá valami frappáns megoldást), sok zenét hallgat és szép nőkkel játszik együtt. Igazi feelgood sorozat ez, nem is értem miért vették le annak idején a műsorról. Persze egy második szezonra esély sincs, de ne legyünk telhetetlenek. Scrubs is volt, JD helyett most inkább a Janitor belső monológjain szakadtam a röhögéstől, Dr. Cox is nyomott egy jót az arcunkba, csak ez a legjobb sitcom az Office után. A tévémacin hetente lehet látni vicces screencapokat, tessék ellátogatni oda is. Estére maradt (dolgozni is kellett) a Veronica Mars, ami a fentiekkel ellentétben az istennek nem akar lelassítani, a szálak bonyolódnak, a beszólások egyre jobbak, és most már komolyan érdekel, hogy ki és miért robbantotta fel az iskolabuszt, mert gyanúsítottal már Dunát lehetne rekeszteni. Nagyon remélem, hogy nem kap cancelt a sorozat, és a CW be meri vállalni, mert nagyon sokat veszítenénk azzal, ha pont ezt basszák ki szar nézettségre hivatkozva, és mondjuk továbbengedik az Everwoodot vagy mittudomén milyen más sorozatokat. Ja, nézhettem volna Thief-et is, de bealudtam, majd az ehetivel együtt.

Csütörtök: Spy Barbie (copyright by TWOP) is back! Ismét a képernyőn az Alias, hogy a megkurtított ötödik, és egyben utolsó évad hátralévő részeiben láthassunk terhesen karatéjozó férfiarcú főhőst (megvolt), árulást (megvolt), titokzatos főellenség emlegetést (megvolt), letartóztatott apukát (megvolt) és a CIA-be beépülő gaz ügynököt (ez is megvolt). Nekem bejött a duplarész, csak így tovább, kérek még Rambaldit, még több halottnak hitt szereplőt, és titkokat, de lezárást is ha lehet, mert ha úgy lesz vége a sorozatnak, mint az X-aktáknak, akkor tökön szúrom magam. Az Invasion is hosszú kihagyás után tért vissza, de őszintén szólva fogalmam sincs, hogy minek. A történet nem halad előre egy tapodtat sem, unalmas és klisés az egész, alig várom, hogy vége legyen ennek az évadnak, és nyáron kapja a cancelt. A múlt heti rész szigetes-hajós jelenete pedig méltán pályázhatna a legrosszabb blue-screen felvétel díjára, olyan Pirx kapitány szinten mozgott a dolog.

Péntek: Survivor fan lettem, mégpedig komoly, az amazonon már a kosárkámban figyel egy pár szezon DVD-je. Mondjuk a 12. évad nem tartozik a kedvenceim közé, sokak szerint soha nem volt még ennyi faszkalap egy szigeten, mint most. Nekem Shane a kedvencem, egy idegbeteg nikotinfüggő, aki annyira átlátszóan próbálja manipulálni a többieket, hogy szörnyű, de neki köszönhetjük a legmókásabb pillanatokat és beszólásokat. A külföldi fórumok szerint Danielle a legesélyesebb a végső győzelemre, remélem nem lesz igazuk, a hideg ráz a vinnyogásától. A Narancsvidék különösebb meglepetéseket nem okozott, Marissa otthagyja a tetovált szörfert, aztán mégsem; Seth pedig mindent elkövet annak érdekében, hogy Summer az életben többé ne szóljon hozzá. Ja, és Ryan csak nem lett apa, de ez nem érdekel senkit.