Nem csak arról van szó, hogy a kampánycsend előtt még szívesen rúgnánk egyet az elkötelezetten pártos újságírókba, akik Orbánt csak II. János Pálhoz, Petőfi Sándorhoz vagy mondjuk Teréz anyához tudják hasonlítani, Gyurcsányról pedig legfeljebb Sztálin, Matuska Szilveszter vagy mondjuk Szarumán jut az eszükbe (vagy fordítva), de ha már hasonlítgatunk, akkor bontsuk ki pontosan azt a hasonlatot.

Különösen kínos ez akkor, ha klasszikus műveltségű konzervatív újságírónak adjuk ki magunkat, aki szerint az Egri csillagok tökéletesen példázza azt a harcot, ami az MSZP és a Fidesz közt dúl éppen a választók szavazataiért, és a biztos miniszteri fizetésekért. Ezt tette Csontos János, aki a Magyar Nemzet tegnapi számában többek közt azt írta, hogy „Dobó István szerepében Orbán Viktor, a Szulejmánt a fényes tekintetű Gyurcsány Ferenc alakítja”.

Na, ja, de akkor a párviadal műholdas kapcsolaton keresztül zajlott, csak hogy a képzavaroknál maradjunk, mivel Szulejmán nem volt ott Eger alatt. Ahmed és Ali basa vezették a török sereget, még majdnem össze is verekednek az utolsó oldalakon, tehát nem nehéz mondjuk Gyurcsányra és Kunczéra asszociálnunk, ha már.

Lehet ez a vastag, pöndörödő polgári-nemzeti szőrszálak hasogatása, de hát Csavardi Samu sem Darth Vaderrel küzd meg, és James Bond sem Döbrögivel csap össze a fináléban. És ők még csak nem is a magyar történelem fontos szereplői.