"Nincs annál nagyobb tragédia..." - rendül bele a mikrofonba a Kossuth reggeli krónikájának hangja, rögtön a szignál után. Se köszönés, se semmi, na, itt nagy a baj, gondolhatják a hallgatók, repülőgép zuhant a parlamentre, szlovén határvadászok elcsatolták Zala megyét, rádióelnökökkel teli busz zuhant szakadékba.
"...ha az anyák nem szülnek elég gyereket" - fejezi be a műsorvezető a Krúdy-idézetet, majd azzal folytatja, hogy Magvető hava van.
Tekintsünk el attól, hogy bármelyik író életművéből kiemelhető a tetszőleges mondat. Az ilyen kenetteljesek mellett akár az is, hogy "hányingerem van az összes büdös kölyöktől". Hagyjuk azt is, hogy az ilyen - megjegyeztem az ember nevét - Németh Miklós Attila-i szintű népnevelés az ötvenes évek sajátja, Ratkó Anna bizonyosan homlokon csókolná a műsorvezetőt. Az is unalmas már, hogy ez a maszlag a közszolgálati Kossuthon megy, az én pénzemből. (A BBC-n egy hasonló bejelentkezés után elmeorvosi vizsgálatra köteleznék a műsorvezetőt.)
De amellett már nem lehet elmenni szó nélkül, hogy Németh Miklós Attila indirekt buzdításától magyar emberek százezreinek múlik el a reggeli merevedése, pedig ki tudja, hogy mit hozhatott volna még ez a reggel.
