Amikor megjelent a színpadon a Hungary's Got Talentből reciklált meztelen költőnőnek aposztrofált Franciska és a dettó onnan ismerős Kretének frontembere, Regináld, a zsűri meg úgy tett, mintha ezeket még soha, de tényleg, akkor elég ideges lettem. Annyira nem, hogy átkapcsoljak a Star Academyre, amivel egyébként az estét kezdtem, és amiben a buli-szex-rakenroll tematikus héten például Bartók Eszter Elefántos dala is elhangzott, mert rakenroll, bazmeg, de majdnem. És nem azért, mert az előadás egy pontján Franciska az előtte Borat-fürdődresszben fekvőtámaszozó Regináld seggébe egy csillagszórót tűzött, miközben mögötte állva gajdolt, nem, ez ugyanis művészet, a csillagszóró a helyén maradt, és nem égette hólyagosra a szőrös segget, Franciska pedig ütemben maradt, és a hangja sem lett hangafasznyival sem rosszabb attól, hogy ilyen extra szarakodásokkal is kellett törődnie. Attól lettem ideges, hogy ezt a produkciót, aminek a csúcsán egyébként Regináld belengette a farkát a zsűrinek, nóvumnak adták el, ezzel volt tele a blikkbors, ezzel akartak nézőt szerezni a műsornak.

És még csak azt sem mondhatom, hogy nem szóltak előre, a műsor felvezetésében ez az inzert elég hangsúlyos volt:

Jó, én vagyok a hülye, pontosan tudom, hogy működik az ilyen tévéműsor, amiben nem a hang a lényeg, hanem a sztori, a dráma, az idióta magamutogatás, csak azt hittem, hogy az egy év kihagyás valamit változtatott ezen, és hátha nem a Batman- és Pókember-jelmezes, a továbbjutásra esélytelen idiótákkal akarják eladni az új évadot, hanem a hangokkal vagy értékes(ebb) előadásokkal, de hát az ingerküszöb már annyira magasan van, hogy csak arról, hogy valakinek jó a hangja, nem fognak írni a bulvárlapok. Nem baj, majd mi. A tegnapi adásban bikucsunáj/nem bikicsunáj alapon striguláztam az énekeseket, ha jól számoltam, a kereskedelmi két órába (nettó kb. 90 perc) összesen 26-an fértek bele, 20-6 arányban. A hat jó produkcióból nekem a ByeAlex egyik nótáját elképesztően lendületesen feldolgozó Ham Ko Ham zenekar és a legjobb tudomásom szerint háromtagú, de a válogatón csak két fővel megjelenő Dynamite Dudes nevű rockabilly-zenekar jött be legjobban, bár azt a körbeszopást, amit ők kaptak a zsűritől, nem nagyon értettem.

Jó volt még az ukrán szobrászművész, aki most énekelt, és ByeAlexssze angolul társalgott, a pali kész előadó, legalábbis ezt az egy nótát nagyon jól elnyomta, kérdés, hogy van-e benne több/más, vagy csak egy nagyon kigyakorolt produkció és semmi több. Benne sztori is van, hiszen elmenekült a hazájából, mert nem akarta, hogy besorozzák. Az ilyen hátterekért sírva imádkoznak a kreatív producerek, és az olyanokért is, mint a Berki József nevű munkanélkülié, aki a feleségétől és gyerekétől külön él, és a műsor megnyerése lenne neki a visszaút a családhoz - kicsit visszaköszön benne Oláh Gergő közmunkás múltja, van benne sztori, na. A zsűri elájult Fehér Lilitől, nekem annyira nem akadt be a Gáspár Laci-nóta, ahogy a másik ByeAlex-dalt előadó Szemjanyinov Sándor sem, utóbbit le is állította a művész, mert az agyára ment, hogy nem olyan jó, mint amilyen tud lenni. Ettől még továbbment, de a táborból nem fog.

Ez így nettó 25 perc lehetett, értékeléssel, kisfilmekkel sem több 40-nél - a műsoridő többi részét meg az idióták tették ki, akikkel el lehet adni az értékesebbnek tekinthető negyvenet. Ez gáz persze, de ez egy ilyen formátum, amin nem fognak változtatni addig, míg a válogató adások nézettsége nem esik le az élő műsoroké alá, a nézők nek az egész világon a Kulabá-kategóriás (nem én találtam ki hanem ByeAlex) gyökerek kellenek, mert mind katasztrófa-turisták vagyunk, ahogy azt Fega kolléga szépen megfogalmazta. Az igazi tehetséget akkor értékeljük igazán, ha előtte betolnak három csepeli Batmant, vagy a Gáspár Laciban azért csalódó roma énekest, mert csak származási alapon nem segített neki. És amíg ilyenek vagyunk, a műsor sem fog változni jottányit sem - akit meg csak a tehetségek érdekelnek, az menjen fel a YouTube-ra ilyeneket hallgatni:

A műsorban a múlt heti, "az egyik mentornak nem jön be, ami a többieknek igen, ezért kiborul és kimegy kicsit kifújni magát" szkeccs helyén most a "a mentorok nótáit adja elő sok ember, kurva szarul, míg jön egy, aki nagyon jó"-t kaptuk meg, ezek pont úgy hozzátartoznak egy X-Faktorhoz, mint a fasszal lantozás, és pont annyira érdekesek. Kiszámítható volt a műsor, és ugyan a backstage-jelenetekben sokat erősödtek az előző kiadásokhoz képest (amikor a sorukra váró énekesek egymással beszélik meg, ki a legnagyobb genyó az asztal mellett), de az olyan visszatérő elemek használata, mint Tóth Gabi bugyijának színlelt benedvesedése egy hosszabb hajú, szebb arcú pasi láttán, nagyon unalmasak már.

Ja és még valami. Az is színtiszta időhúzás, amikor egy nyilvánvalóan fos vagy éppen ellenkezőleg, jó énekest értékelnek négyen, majd amikor már a halott vizslám számára is világos, hogy mi lesz a verdikt, egy perc elmegy azzal, hogy drámai zenére hangolva igeneznek vagy nemeznek. Se feszültség nincs benne, se nem érdekes, se nem drámai, akkor meg? Egy dolog viszont nagyon jó, sőt, évek óta a legjobb húzás a műsorban: a ByeAlex-Gáspár Laci-duó, nélkülük már unnám ezt az évadot is.

És most gifparádé: