A Sikoly-franchise többek között azért működött, mert nem vette magát komolyan. Nemcsak meta volt, és folyamatosan kikacsintott a nézőkre, hanem teli szájjal röhögte szembe önmagát, amitől mi megbocsátottuk minden gyengeségét, és szívesen néztük a hentelést, közben meg röhögtünk azon, ahogy a forgatókönyvírók az egyik szereplőn keresztül elmondták jóelőre, hogy mi fog történni a filmekben. És baszki, ebből tényleg lehetett volna egy jó tévés remake-t forgatni, de nem úgy, ahogy az MTV csinálta. Spoileres leszek.

Se Wes Craven, se Kevin Williamson, se klasszikus Sikoly-maszk (nem kapták meg a jogokat), szóval a szegény ember Sikolya elnevezés most tényleg megáll: az MTV forgatott egy olyan tinisorozatot, amiben vannak gyilkosságok, és a tettes vagy tettesek maszkot viselnek, és láthatóan mindenhatók, a garázsvilágítástól a teraszajtón át a telefonokig minden engedelmeskedik az akaratuknak. A szereplők gimnazisták, bár jó ha ketten vannak közöttük, akik ránézésre nem 25 felettiek, a tehetségük meg erősen megkérdőjelezhető - a pilotban a 10. percben lekaszabolt Bella Thorne és az két lábon járó erkölcsi tanulság Bex Taylor-Klaus nyújt olyan teljesítményt, hogy ne akarjuk kikapcsolni a tévét.

A többi színész persze nem tehet arról, vagyis ne kizárólag csak ők, hogy a szerep, amit írtak nekik, szar, és sablonosabb, mint ami egy Marslakók-epizód szereplőinek jutott. A sztori nagyjából annyi, hogy a kisvárosban volt egy sorozatgyilkos, akinek deformált volt az arca, de ettől még szerelmes lett egy lányba, az meg ezt nem viszonozta, és jött a gyilok, mindez 20 évvel ezelőtt. Most meg ez a lány, Daisy, már anya, és van neki egy lánya, Emma, aki nagyon rendes, meg minden, csak éppen a barátai akkora, píprmaséból kivágott gyökerek, mint ide Lacháza. És megint van gyilkos, aki az előzőnek (is) kiadja magát, hogy megkavarjon minket, de minket nem lehet, mert az első rész után lelőttük a sorozatot, és el is felejtettük menten.

Miért ne felejtenénk el egy olyan szériát, amiben egy szimpatikus szereplő van csak, és kábé olyan színvonalon igyekeznek átvinni a nagy erkölcsi tanulságokat, mintha Mr. Garrison, a South Park transzgender tanárembere verné a fejünkbe. És ez akkor sem működik, ha közben a szereplők a hollywoodi fröccsöntőüzemek sikerültebb darabjai közül kerültek ki, sehol egy sorja, csak tökéletes has, csöcs meg segg.

Egy valakit sajnálok, de őt kurvára: az Arrow-ban és a The Killing utolsó évadában is zseniális Bex Taylor-Klaust, akiről üvölt a tehetség, de ebben a sorozatban, a kétségtelenül megszerezhető rutin ellenére, csak vergődik, és csak remélni tudom, hogy a karrierje nem fog ilyen fos sorozatokon megcsúszni.