Kevin Williamson előkapta a Sikoly és a Gyilkos hajsza legrosszabb, a sötétből előbukkanó gyilkos ötletéig jutó ijesztgetős jeleneteit, körülcsavarta két nyomozóval, akikkel majd lesz valami, meg közepes, vagy annál picivel érdekesebb történetekkel töltötte meg a részeket. Na, ennyiből áll kb a Stalker. Meg persze egy kis csavarral, hogy az a rohadt néző valamiért ott maradjon a folytatásra is.

Egy gyors állítással, illetve három névvel kell kezdenem a Stalker kapcsán. Előbb az állítás: kicsit csaltam, mert mivel már lement a második rész is, azt is megnéztem, nem csak a pilotot, úgyhogy dupla annyi munícióból dolgoztam. És akkor a három név: Maggie Q, Dylan McDermott és Kevin Williamson.

Utóbbi a sorozat egyik írója és producere, ami még a megnézés előtt kapásból felvetette a kérdés, hogy a téma – nyilván stalkoló bűncselekmények lesznek a középpontban – mellé a Dawson és a haverok, a Vámpírnaplók, a Gyilkos hajsza, vagy épp a Sikoly Williamsét kapjuk-e meg.

Nos, a végeredmény kicsit a Gyilkos hajsza és a Sikoly keveréke, semmiből előtűnő ijesztgetésekkel, paráztató jelenetekkel, de van benne egy kis Gyilkos elmék is, merthogy rengeteget agyalva nyomoz a főszereplő párosunk.

A kezdés abból a szempontból remek volt, hogy egyből az események közepébe vágtunk, egy faszi benzinnel locsolgatott és gyújtott fel nőket, no meg a Q-McDermott párosról is azonnal megtudtuk, hogy most rakták őket egymás mellé, aztán majd menet közben csiszolódnak össze.

A pozitív felsorolás viszont nagyjából itt véget is ér, mint az első meg a második rész is odáig jutott, hogy a sztori nem nagyon érdekelt, a megoldás mindkettőnél majdhogynem a semmiből jött és 2 perc alatt már a lezárásnál is volt, eközben meg a legolcsóbb ijesztgetésekkel trükköztek – mondjuk legalább nem aludtam be rajta így.

McDermott semmi, de semmi újat nem nyújt a Hostageshez képest, sőt, akár onnan körbe is vághatnák a jelenetekben és áttehetnék ide. Maggie Q sem nagyon küzd azért, hogy mentse a menthetőt, inkább úgy van vele, hogy ha a többiek szarnak az egészbe, akkor ő csak arra ügyel, hogy a lehető legkevesebb fröccsenjen rá belőle.

Na jó, azt meg kell hagyni, hogy McDermott és Q karaktere is nagyon profi a munkájában, amikor előbbi végig veszi az egyik áldozat lakásának belső terét és 2 perc alatt nyomat egy profilt, az zsír volt, de ezt nem lehet minden részben ellőni. A végére viszont maradt még egy pozitívum: a Stalker cím nem csak az esetekre igaz, Q napi rutinjából kijön, hogy őt is stalkolták egykor, McDermott még most is azt csinálja, sőt, azért jött át Los Angelesbe New Yorkból, vagyis három síkon megy a cím. Ráadásul utóbbi kettőn csavartak is egyet-egyet a második rész végére, úgyhogy lehet, hogy McDermott nem is azt, vagy nem éppen azért stalkolja, amit első sejtettünk, Q meg újra személyesen érintett lesz a sztalkolásban.