Magyarország, 2014. Nagyjából a következő beszélgetés zajlik le egy új magyar tévésorozatot bemutató sajtótájékoztatón:

- Mennyi a költségvetése?
- Erre a kérdésre nem tudok válaszolni, de a szerződés nemsokára nyilvános lesz. Az Átlátszó már elkérte.

A kérdést egy újságíró tette fel, a választ pedig Nyitrai Kata, az MTVA szórakoztató műsorok főszerkesztősége főszerkesztője adta meg Kálomista Gábor új, Fapad című sorozatának sajtónyilvános napján. Ebben az egész párbeszédben már ott van fél Magyarország, remélem a bemikrofonozott asztalnál ülő Litkai Gergely jegyzetelt.

Fotó: Adrián Zoltán / Index

Októberben érkezik a magyar közszolgálati média legújabb sorozata, a béna légitársaságról szóló Fapad, aminek a marketingstábja múlt héten rendesen megszívatta a magyar sajtót azzal, hogy a Metropolban cikknek álcázott, hatalmas sületlenségeket tartalmazó reklámot közöltek a sorozatban szereplő Air Horse cégről. Mondjuk egyszer a magyar közvélemény már belefutott egy ekkora sületlenségbe, csak akkor még Sólyom Airways-nek hívták, és hónapokig mindenki tréfálkozott azon is, kivéve azokat, akik alapították. A Sólyom egyértelműen hatalmas hatással volt a Fapadra, bár Litkai Gergely, a sorozat kreatív producere és egyik főírója nagyon diplomatikusan csak annyit mond róla, hogy a mai magyar valóság mindenben benne van, mi is abban élünk, elég nehéz kikerülni.

Azt is elég nehéz kikerülni, hogy a Fapadot éppen a Mészáros utcai, volt Duna TV székházban forgatják, valószínűleg több teherautónyi állami finanszírozásból, ugyanazokkal az arcokkal (Lengyel Tamás, Anger Zsolt), akik feltűntek már a Hacktionben és a Munkaügyekben, Kálomista két előző, még most is futó sorozatában, és amellett is nehéz elmenni, hogy a sorozatnak már megint nem kell konkrét nézőszámokat produkálnia, hogy fennmaradjon, az a fontos, hogy megszeressék, jó legyen, nem pedig az, hogy értékelhető mennyiségű embert tapasszon a képernyő elé.

Kapásból 24 részt forgatnak a Fapadból, ami közben nekem eszembe jut, hogy a Seinfeld első évada öt résszel indult, az angol modell meg ritkán lép ki a szezonnyi hat rész mennyiségéből. Egyszerűen nem értem, hogy miért indít bárki is úgy sorozatot, hogy remélik, megszeretik az emberek, mert még van belőle húsz rész, úgyis azt fogja majd nézni karácsonyig, egyszer az m1-en, egyszer az m2-n, aztán a Dunán, húsz év múlva meg az m3-on.

Fotó: Adrián Zoltán / Index

És még akkor sem tudom lenyelni ezt a sok gombócot, amikor bejátszanak két részletet a Fapadból és egyáltalán nem néz ki rosszul. Mármint úgy néz ki, mint egy dokumentarista vígjátéksorozatnak (a két Office, Parks & Recreation) ki kell néznie, a beállítások nem árasztanak émelyítő stúdiószagot, a dialógusokból habár csak kis részleteket látunk, nem olyanok, mint amikor egy általános iskolában kiállítják a szavalóverseny-győztes Zsoltit, hogy tessék, akkor te most évzárón Ionescót fogsz előadni. A vizuális stílusa teljesen oké, a kamerába beszélős részek is. Tényleg nem volt ennyire naprakész még semmi, amit a magyar köztévé magából kiizzadt. De beszélni felesleges róla, ha egyszer feltöltötte valami jótét lélek Youtube-ra is azt, amit vetítettek az újságíróknak:

Nyilván ezért szerződtedték le a hosszú asztal mögött megszeppenve ülő Zomborácz Virágot is, aki pont nem ezeket a jeleneteket rendezte, de Fazekas Péter és László Péter mellett a 24 rész egyharmadát rendezte. Zomborácz tökéletes választás egy ilyen sorozathoz, ráadásul nemcsak szakmailag, hanem a benyomás szempontjából is: szeptemberben mutatják be a Karlovy Vary-i filmfesztivált megjárt Utóélet című fura vígjátékát, októberben pedig jön a Fapad első évada. Gondolom, valaki az MTVA-nál arra gondolt, hogy az HBO-nak mennyire bevált a Terápia első évadában Gigor Attila, a másodikban meg milyen jó lesz Nagypál Orsi, hát ide is kellene valami fiatal suhanc, aki gatyába rázza a tartalmat és mondjuk tudja, hova, hogyan, merre kell a kamerát lerakni, hogy ne a Kapcsoltam jusson eszünkbe. És ez már egy apró siker, nagyon pici, nagyon kevésnek tűnik, de annál fontosabb.

Fotó: Adrián Zoltán / Index

A sajtótájékoztató után körbemehetünk a díszletben, és azon kívül, hogy élőben is meglepődök azon, hogy Dobó Kata játszik ebben a sorozatban is, más sokk nem ér, sikerült berendezni egy irodát és egy konyhát úgy, ahogy egy iroda meg egy konyha kinéz, a szomszédban meg felépítették egy repülőgép belsejét, ami meggyőző, de hát istenem, pont úgy néz ki, mint egy repülőgép belseje, azokban meg én csak akkor szeretek tartózkodni önszántamból, ha A-ból B-be tart éppen.

De ez igazából teljesen hidegen hagy, eddig is lehetett tisztességes díszletet építeni, eddig is lehetetett kevésbé tehetséges és tehetséges színészkből összetrombitálni egy rakat szereplőt, de talán most a Fapaddal sikerült eljutni arra a szintre, hogy talán már sorozatokat is tudunk gyártani közpénzből. Ha már kifogyott a raktár lélegeztetőgépből.