Minden évben van egy rakás új sorozat, amit a tévék úgy adnak el, mint a legújabb Lostot, CSI-t, vagy Modern családot, aztán három-négy hét után meg néz mindenki, mint a moziban, mert a sok pénzen beharangozott Formabontóan Új Sorozatról kiderül, hogy vagy nincs benne semmi érdekes, vagy az, hogy formát maximum a kelet-timori piacon bontana, két Baywatch-epizód ismétlése között. Jó, azt megtippelni hogy a nézőknek éppen mikor mi tetszik majd, szinte lehetetlen, de az idei bukták között első látásra voltak olyanok, amikről lehetett volna sejteni, hogy nem fognak működni. Figyelem, a bukás szót nem kizárólag abban az értelemben használjuk, hogy a sorozatot levették a műsorról azaz kasza, hanem a be nem váltott ígéret szinonimájaként. 

Ironside (NBC)

Egy klasszikus sorozat remake-je volt az NBC-n. A főszereplője egy kerekesszékes rendőr, aki viszont a fizikai korlátok ellenére pont olyan kemény, önfejű, renegát zsaru, int amikor még tudott a rosszfiúk után szaladni. A főszerepre Blair Underwoodot szemelték ki, mert megfelelően karizmatikusnak tartották ahhoz, hogy egy ilyen, alapvetően sablonos karaktert hitelesen megformáljon.

Mi szólt mellette: elméletileg az, hogy a nyomozós sorozatok működni szoktak, és az, hogy remake, tehát van kapcsolódási pont.

Miért nem működött: mert egy hetvenes évekbeli remake-kel a 18-49-es célcsoport szinte semmilyen szinten nem tud és nem is akar azonosulni. A sorozat ódivatú, lassú és rossz volt, érdektelen karakterekkel, inkább idegesítő, mint szimpatikus főszereplővel és olyan ügyekkel, amiknek a megoldásán nem azért nem gondolkodott a néző, mert túőé bonyolultak voltak, hanem mert nem érdekelte őket. Az egyetlen érdekes szál Ironside és egykori partnere története volt, azt meg csak flashbackben láttuk. Az NBC viszont nem tanult a leckéből, és már sorban áll két jövendőbeli buktájuk, a Remmington Steele és a Kisvárosi gyilkosságok-remake. Nem csoda, hogy néha a spanyol nyelvű Univision is nézettebb náluk.

Mi lett vele: Már nincs műsoron.

Once Upon a Time in Wonderland (ABC)

Az Egyszer volt, hol nem volt spinoffja, amit ugyan csak egy évadosra terveztek, de persze azzal a nem titkolt szándékkal, hogy ha rákapnak a népek, akkor majd lesz majd belőle folytatás. Hát, nem lesz. A sztori az Alíz Csodaországban történetén alapul, szóval elméletileg még érdekes is lehetne.

Mi szólt mellette: az Egyszer volt, hol nem volt sikere láttán az ABC azt hitte, az amerikai fiatalok infantilizmusa végtelen.

Miért nem működött: mert ronda, giccses, unalmas és zavaros. A történetben semmi olyasmi nincs, ami hétről hétre a képernyő elé ülteti a nézőt, a karakterek egydimenziósak, a mesevilág megvalósítása pedig siralmas. Ha ilyen sorozatot forgatsz, a trükkökön nem lehet spórolni - legalább ez egy olyan lecke, amit az ABC végre megtanult. Már ha az Egyszer volt harmadik évadának egyre zuhanó nézettsége nem lett volna elég tanmese, ugye.

Mi lett vele: Az első évados 13 részt valószínűleg levetítik belőle.

Hostages (CBS)

Egy high concept dráma az amerikai elnököt megműteni igyekvő sebésznőről, akinek a családját nagyon gonosz emberek (?) túszul ejtik, és arra kényszerítik, hogy megölje az elnököt, míg az a műtőasztalon fekszik.

Mi szólt mellette: szeralizált sorozata a CBS-nek nem volt, az alapkoncepció érdekesnek tűnt, jó színészek vannak benne (Toni Collette, Dylan McDermott).

Miért nem működött: mert a CBS nézőit nem érdekli a high concept szerializált dráma. Nekik nyomozók kellenek, meg Chuck Lorre-poénok, és ami ebbe a két halmazba nem fér bele, az kiesik a rostán. A sorozat írói sem könnyítették meg maguk dolgát, a karakterek közül azok, akiknek az íratlan szabályok szerint szimpatikusnak kellene lenniük, nem azok, és a történetben is vannak olyan hajmeresztő logikai bakik, amik mellett nem lehet szó nélkül elmenni.

Mi lett vele: Mivel limitált sorozat, így nem vették le a műsorról, de csak ezért nem.

Betrayal (ABC)

Szappanopera, amiben egy férjes asszony lefekszik egy dögös ismeretlen pasival, akiről kiderül hogy annak a maffiózónak az ügyvédje, akit a nő férje hamarosan egy tárgyaláson akar keresztre feszíteni.

Mi szólt mellette: leginkább semmi, a főszereplő csajt már láttuk a Bossban érzelmileg széthullani, és ott vetkőzött is.

Miért nem működött: A történet nem túl érdekes, a karaktereknek nem drukkolunk, inkább a pokolba kívánjuk mindet, nincs tétje a dolognak, nem egy elnököt akarnak kinyírni vagy a világot megmenteni, hanem egy házasság megy tönkre benne. Emberi kapcsolatokat boncolgatni a Terápia tudott nagyon jól, most meg éppen a The Walking Dead is kiválóan megoldja ezt - a nézők nem is a Betrayalt nézik, hanem a zombikkal súlyosbított másik szappanoperát.

Mi lett vele: még műsoron van, de csak azért, mert nem tudnak nála jobbat betolni egyelőre.

The Tomorrow People (CW)

Egy scifi, amiben különleges képességű emberek küzdenek egy titokzatos kormányszervvel, nehogy elkapja őket. Nem, nem a Hősök. És nem is az Alphas. Nem, ez nem a Painkiller Jane.

Mi szól mellette: a CW nagyon szeret jó testű fiatalokról sorozatot forgatni, akik a legváratlanabb pillanatban képesek egymás szemébe mélyen belenézni, majd leszaggatni a ruhát egymásról (melltartó marad!) és dugni egy jót valami zenei montázsra.

Miért nem működött: mert a Hősök-lightnak semmi esélye nincs egy olyan tévés piacon, ahol a kábelcsatornák hetente jönnek ki az új ötletekkel. Komolyan, ki az isten hitte azt, hogy három, meglehetősen limitált szuperképességgel bíró tinik kalandjai bárkit is érdekelnének? A sztorik, amik persze a felszín alatt a tinédzserkori problémák egész tárházát tárják fel az elfogadásért küzdéstől az első szerelmen át a "ki a faszom vagyok én, és mit akarok az élettől?" témakörig unalmasak és rutinszerűek, mintha lenne egy lista, amiről a készítők a motívumokat szorgosan kipipálgatják hétről hétre.

Mi lett vele: egyelőre még műsoron.

Welcome to the Family (NBC)

Családi sitcom két családról, melynek érettségiző sarjai összegabalyodnak és jön a gyerek meg a házasság - közben a szülők rühellik egymást, mert eltérő társadalmi helyzetüket nem tudják áthidalni.

Mi szól mellette: a két tini útkeresése és az, hogy a lány anyja is terhes lesz, elég érdekesnek tűnt, ráadásul a szereposztás is nagyszerű volt. Ráadásul egykamerás, azaz nem élő közönség előtt felvett sorozatól volt szó, a családi téma meg örök és elpusztíthatatlan (az idei újonc sitcomok közül három NEM ebben a témában indult).

Miért nem működött: mert az írók nem tudtak megfelelő egyensúlyt kialakítani az egymást rühellő apák hamar unalmassá váló civakodása és a többi karaktert érintő történetszálak között. Ha úgy közelítették meg volna a helyzetet, mint a Modern család, azaz minden szálnak adnak elég esélyt és időt, akkor a nézők sem menekültek volna el.

Mi lett vele: elkaszálták.

The Michael J. Fox Show (NBC)

Családi sitcom egy Parkinson-kóros egykori tévésről, aki visszamegy melózni, a családja legnagyobb örömére. Fox a saját élete alapján íratta, ő a producere és egyben főszereplője is.

Mi szól mellette: Michael J. Fox. Kiváló színész, akit főszerepben a Kerge város óta nem láthattunk a tévében (a Ments Meg és a Férjem védelmében mellékszerepeiben viszont igen), az élete pedig elég érdekesnek tűnt ahhoz, hogy hétről-hétre nézzük.

Miért nem működött: Michael J. Fox miatt. A betegségre épülő viccek egy ideig elmennek, de utána egyre kínosabbak lesznek, ki az isten szeret azon röhögni, hogy a főszereplőnek állandóan remeg a keze??? A szereposztást is eltolták, a feleséget alakító Betsy Brand az egyetlen olyan színész, akitől nem kapunk hidegrázást, és ami megbocsáthatatlan: egydimenziós pinabubust csinált Wendell Pierce-ből, a Drót egyik legzseniálisabb színészéből.

Mi lett vele: mivel az NBC 22 epizódra szóló szerződést írt alá Foxszal, így az első évadot le kell adniuk, de utána kasza lesz.

Back in the Game (ABC)

Családi sitcom egy elvált anyáról, aki kénytelen hazaköltözni az apjához, mert egyedül nem tudja nevelni a gyereket, akinek az iskolájában bevállalja a lúzer kölykök softballcsapatának edzői posztját. Mert korábban jó játékos volt. És az apja volt az edzője.

Mi szól mellette: az amerikaik szempontjából sok minden. Klasszikus témák a soha ne add fel-mentalitástól a családi értékeken át az anyai szeretetig. Sportvonal is van benne, és erős anyakarakter.

Miért nem működött: mert James Caanon kívül senki nem volt annyira érdekes benne, hogy nézzük. Maggie Lawson az anya szerepében örökre csak a szegény ember Alicia Silverstone-ja marad, a gyerekszínészek a pilotban még érdekesek voltak, de utána is pont azt csinálták, amit ott, és ez nem volt túl érdekes, Caan viszont annyival jobb színész, mint bármelyikük (és a karaktere is sokkal érdekesebb volt náluk), hogy egy idő után a néző csak azt várta, mikor kerül már megint képernyőre és mind valami nagyon ijesztően antipolkorrektet, de rohadtul vicceset.

Mi lett vele: elkaszálták.

Lucky 7 (ABC)

Egy angol sorozat remake-je egy munkahelyi kollektíváról, aminek tagjai megnyerik a lottó főnyereményét, és persze ez sokkal több bajt hoz a fejükre, mint amennyi örömöt okoz.

Mi szól mellette: a kisember is lehet szerencsés motívum, amit, ha jók a karakterek, akár egy tévésorozatban is el lehet képzelni, de semmiképpen nem 22 részben.

Miért nem működött: mert ez a sztori nem tévésorozatba, hanem filmre való. Rövid a kifutása, van aki nyer és boldog lesz, van aki meg nem, sőt (tessék megkapaszkodni) akad olyan is, aki nem részesül a nyereményből, mert nem volt pénze a heti lottószelvényre. A karakterek közül ráadásul jó, ha egy volt, akinek a sorsa valóban érdekelte a nézőt, akiért lehetett szorítani, a többiektől mindenki sajnálta a milliókat.

Mi lett vele: villámgyorsan elkaszálták.

Az évad többi újonca közül a We Are Men két rész alatt jutott el a kaszáig, a Dads és a Sean Saves the World teljesen érthetetlenül túlélt, mint ahogy a The Millers is, bár utóbbiban ott van Will Arnett, akire azért lehet hosszú távon is építeni. A Trophy Wife a csöcsfaktor (Malin Akerman) miatt kapott egész évados berendelést, a Super Fun Night-ot még ízlelgeti az ABC, mert egy sima freakshow, de a nézők szeretik. Marad műsoron a The Crazy Ones, mert Robin Williams hiperaktivitását imádják az USA-ban, és folytatódik a nyolcvanas évekről szóló retrósorozat a The Goldbergs is. Hogy a Brooklyn Nine-Nine mit keres a tévében, azt nem tudjuk megmondani.

a Marvel's Agents of S.H.I.E.L.D. pedig túlél, mert a Marvel olyan erővel áll mögötte, ami a 2,2-es átlagrating ellenére is az ABC-n tartja a sorozatot. Az évad eddigi két nyertese az eszementül szórakoztató Sleepy Hollow (a fejnélküli lovas legendája modern köntösben) és a The Blacklist, amit James Spader Emmy-jelölést érően visz a hátán, bár a szereplőtársai láttán a szőr áll a karunkon. A CW két további drámai újonca, a The Originals és a Reign nem sok vizet zavar, az előbbiben vámpírnak, az utóbbiban középkori királykisasszonynak öltözött tinik rohangálnak mint egy fej nélküli csirke, a vámpírok kicsivel érdekesebben - a Reignből egy masztrurbálós jelenetet kiszedettek a cenzorok, mert milyen már az, hogy valaki magához nyúl a tévében.