A CW ifjúsági vérszopó tagozata bizony a közmondásos szőke nő: ezt a sorozatot senki nem az eszéért szereti, de most még a szokásosnál is nagyobb káosz és ostobasági vetélkedő dúl Mystic Fallsban. Az előző évadzáró és a sorozat betervezett spinoffja, The Originals erősen rendet vágott a szereplők között, úgyhogy egyelőre kevesebb arccal kell zsonglőrködni, ami hol jobban sikerült, hol meg röhejesen. Igazából nagy csalódást nem tud okozni a sorozat, mert nem ültem le nagy elvárásokkal elé, csak meglepett, hogy közelről sem volt olyan jó, mint az előző évad. Mit szeretnénk? Több akciót, kevesebb rinyát! Ha már egyszer guilty pleasure közeli sorozatról van szó.

A szereplők elvándorlása bizony erősen problémás pont, Klaus és Elijah hiánya ugyanis döbbenetes. Ők voltak a leghatásosabb ellenpontja az Elena féle tinipicsáskodós nyűglődéseknek, ami most nem kicsit hiányzott. Elve furcsa úgy nézni a Vampire Diariest, hogy rajtam kívül senki nem akarja megölni a vámpírrá lett Gilbert lányt. Mert elég régóta most először van ilyen a sorozatban: nem vadászik senki Elenára, ő meg szépen el is megy főiskolára normális, átlagos életet élni. Remélem, senkit nem lep meg, hogy már az évad első részében kiderül, hogy nem úgy van az.

Stefan víz alatti nyűglődését nem is szeretném hosszan kommentálni, annyira szánalmas és feleslegesen nulla történeti szál volt. De persze nincsen vámpírnaplók rész Stefi nélkül, így bele kellett írni azt, hogy J. J. Abramset megszégyenítő mennyiségű lens flare effekt társaságában hallucinál, és közben harcot vív önmagával. Borzalmas volt, utáltam.

A kevesebb szereplővel való zsonglőrködés egyébként annyira szarul megy, hogy a kedvenc szőke originál vámpírom, Rebekah sajnos alig mutatkozott, az alkalmi ágypajtása "Mit keres még a sorozatban?" Matt pedig ugyan kicsit többet szerepelt, de ez pont elég volt ahhoz, hogy a rész végén tátott szájjal szaladjon a bele a közmondásos péniszbe, mindenféle magyarázat nélkül. Látom magam előtt a meetingen az öltönyös faszit, aki feláll, és közli az írókkal, hogy muszáj felvetni kérdéseket, mert különben nem maradnak a nézők a folytatásra, comprende? Ami mondjuk jól hangzik, de baromság, meg ebben a formában inkább idegesítő volt.

Mi az, ami jó volt: bár Damon karakterét egy jó ideje fokozatosan herélik ki az írók, azért nem állt annyira szarul neki az apáskodó, nagytesós szerep Jeremy felett, valamint pirospont azért, hogy gondolkodás nélkül belökte volna a vonat alá városba visszapofátlakodó Katherine-t. Jó úton halad a főgonosz, Silas, de amíg a kölyökképű Stefan arcával rohangál, addig annyira nem lehet komolyan venni, márpedig állítólag ez az igazi arca. Hát, szopó. Piropacsi a nyitó montázs alatt használt Vampire Weekend számért, ami amellett hogy egy picit jópofa kikacsingatás volt, tökéletesen feküdt az egész első pár perc hangulatához, bravó. És, azt hiszem ennyi. Aki eddig nézte, emiatt nem fogja abba hagyni, de biztos nem fog hasra esni ettől a nyitástól.