A magyar kereskedelmi televíziózás pont úgy cuppant rá a reality-hullámra, mint a külföldi tévék, csak kisebb fáziskéséssel. Ez, mármint a lemaradás persze nem akadályozott meg bennünket abban, hogy a külföldön is legnépszerűbb műsorok licenszeit megvásároljuk, vagy ha az nem volt járható út, akkor lemásoljuk. A reality boom kezdetét a Bázis, a Tégla, a Farm és a Bár jelentette, majd jött a Survivor, a Big Brother, a Való világ és így tovább (a lista szándékosan nem teljes, még mielőtt).

A nagy külföldi műsoroknak mind van vagy volt magyar mutációja, a Viasatnak köszönhetően pedig olyan kisebb formátumok is megjelentek itthon, mint a Lúzer FC, a Topmodell, a Négy esküvő vagy az Éden hotel. Az átvételek mellett persze a magyar kreatívok sem tétlenkedtek. A Fátylat rá, a Való világ vagy a Csillag születik például saját fejlesztésnek tekinthető, mert ugyan tartalmaznak elemeket külföldi műsorokból, de pont csak annyit, hogy ne lehessen perelni értük - az Endemol például megpróbálta Big Brother klónnak minősíttetni a Való világot, de a bíróság kiröhögte őket.

A legegyszerűbb mégis az, hogy egy meglévő formátumot magyarítunk, Benkő vagy Delhusa feleségkeresős műsora vagy a két főzős reality sokkal egyszerűbben elkészült, mintha egy hosszas fejlesztés után jött volna elő valamelyik kertévé egy saját műsorral. Ennek oka prózai: nincs arra se pénz, se idő, hogy egy osztályon pár lelkes fazon csak azon agyaljon, mire költsön el a tévé százmilliókat. A még piacon levő reality-műsorok közül sok van, amit simán lehetne magyarítani, mondunk párat, hátha beletrafálunk vagy segítünk a kertévéknek.

Mivel a Viasat szépen ráment az esküvős formátumra, talán nem lenne hülyeség, ha még egy bőrt lehúznának a témáról, mondjuk azt, amiben az álomesküvőt a faszik szervezik meg a nőknek, és ha jó a casting, olyan frankón elbaszott dolgok jönnek ki belőle, hogy csak néz az ember. Ez a Don't Tell the Bride, és ugyan nem olyan feelgood faktoros, mint a Négy esküvő vagy a Fátylat rá!, de nem is baj, a káröröm egyik nemzeti sportunk, miért ne gyakorolnánk, ha lehet. Olyan műsor sem volt még itthon, amiben a házasságszervezők keserves munkanapjait követnénk le, talán azért, mert itthon ez a szakma nem olyan elterjedt, mint tőlünk nyugatabbra. Ez még nem zárja ki egy ilyen műsor elkészítését, van belőlük bőven (Whose Wedding Is It Anyway?, My Fair Wedding with David Tutera, The Wedding Party, stb.)

Ha valamiből bőven el vagyunk látva - már ha csak a VV- vagy Éden hotel szereplőválogatásokat megnézzük - az a buta picsa karaktere, valahogy ez az ország is kitermelte magának azt a vastag réteget, melynek tagjait simán meg lehet nyerni egy olyan műsorra, amiben nem túl sok pénzért hajlandók egy szál bikiniben hülyét csinálni magukból. Ezen a vonalon nagyon erős és végtelenül szórakoztató lehet a Beauty and the Geek című reality, amiben ostoba, de jó külsejű nők és iszonyú okos, de egy cerkófmajom szociális érzékenységével bíró kockafejek szerepelnek. A faszik és a nők párban küzdenek, a nőknek valami szellemi kihívást jelentő feladatot kell teljesíteniük, a fasziknak meg olyan, számukra lehetetlen küldetést, mint mondjuk elkérni egy ismeretlen csajtól a telefonszámát. A műsor a végére nagy tanulságokat nem von le, de mindenki több lesz tőle, mi meg közben remekül szórakozunk.

A magamutogatás nemcsak a fiatalokra jellemző, tuti vannak itthon is olyan háziasszonyok, akik elfoglalt, milliomos férjük mellett unatkoznak, nekik simán meg lehetne csinálni a Real Housewives of Budapestet, mehetnének bécsi bevásárlókörútra, meg a Hajas szalonba fodrászoltatni, és a Symbol is szívesen látná őket valami délutáni traccspartira. Ezek a műsorok a harsány viselkedésre építenek, és igen ízléstelenek, így tuti lenne érdeklődés irántuk, csak egy tökös gyártó cég kellene hozzá.

Főzős vagy cukrászos reality-ből annyi van, mint a szemét, csak a cupcake-sütős alfajban fel tudunk sorolni vagy hatot. Az igazán jókhoz nagyon karakteres főszereplők kellenek, ezért szerepel például minden főzős Fox-reality-ben Gordon Ramsay. Nekünk egyelőre ilyen sztárséfünk nincsen, így Hell's Kitchenben (két csapatnyi szakács küzd egy állásárt) balgaság lenne gondolkodni, és a Top Chef (sok szakács, gy zsűri, nagy nyeremény) magyarítása is nehéz lenne, de nem lehetetlen. Amit viszont simán el tudnánk képzelni, az valamelyik cukrászreality, mondjuk az esküvői tortás, mert annyira nem drága, és viszonylag érdekes is. Persze kemény melóval megfelelő Top Chef-zsűrit is össze lehetne szedni, szóval annyira könnyen ezt a formátumot sem zárnánk ki a versenyből.

Mivel válság van, így újabb Survivort ne is reméljünk a tévéktől (sajnos), de olcsóbb formátumokba azért belevághatnának. A Tool Academy, azaz Gyökérakadémia a VV Cristofer - Alekosz - Összesküvők Marci vonalon mozog, és tuskókból igyekszik a nőkkel normálisan bánó, udvarias faszikat faragni. Egy nagy ház kell hozzá, egy hitles illemtanár(nő) és kész is a műsor, a feladatokat a kommentelők öt perc alatt összedobják szerintem. Ki lehetne próbálni az Apprentice-t is, ami ugye egy üzleti reality, beképzelt, öntelt versenyzőkkel, akik meg vannak arról győződve, hogy belőlük lesz a következő Várszegi Gábor. Ez egy fokkal drágább műsor, mint a fent említettek, de sokkal szórakoztatóbb is - ahogy egymás torkát is simán hajlandók elvágni a jelentkezők azért hogy előrébb jussanak. A problémát itt is a főnök karaktere okozza, aki nálunk hiteles üzletember, az nem áll kamerák elé, a kóklerekre viszont mi nem vagyunk kíváncsiak.

Lehetne fodrászos műsort gründolni a Hajas szalonba ácsingózó jelentkezőkkel, Lakatos Márk és Herczeg Zoltán vezetésével bele lehetne vágni a Project Runway magyarításába, és itt az ideje egy újabb Topmodellnek is, jelentkező bőven lenne. Ha minden igaz, a Tv2 éppen egy gyerekekre kihegyezett tehetségkutatót és az új Big Brothert készíti elő, a Viasat a harmadik Éden hotelt igyekszik tető alá hozni, az RTL Klub pedig tulajdonképpen akkor indítja el az új Való világot, amikor akarja, szóval nem maradunk reality nélkül jövőre sem. Azért valami új formátumnak tudnánk még örülni.