A fattyú Havas Jon és a cinikus törpe, Tyrion Lannister után valószínűleg mindenkinek a riadt hercegnőből sárkányszelídítő, barbár királynővé érő Daenerys Targaryen a kedvence a Trónok harcából. A szerepre sokáig a Tudorok egyik sztárja, Tamzin Merchant volt esélyes, akit az utolsó pillanatban ütött ki egy újonc, az akkor 24 éves Emilia Clarke. A fiatal színésznő a sorozat 2011-es indulása előtt mindössze két tévés produkcióban játszott, de ez egyáltalán nem tántorította el, hiszen 3 éves kora óta a színházi hangtechnikusként dolgozó apja nyakán lógott, tinédzserként falta Audrey Hepburn és Sean Bean filmjeit, 2009-re pedig elvégezte Drama Centre London színészképzőjét (ide járt egyébként Colin Firth, Pierce Brosnan és Michael Fassbender is).

A semmiből berobbanó Emilia Clarke szerencsére nem hülyült meg úgy a hirtelen jött sztárságtól, mint Edward Furlong vagy Macaulay Culkin. Jó viszonyban maradt a családjával és a londoni barátaival, az anyukája pedig még a 2011-es horvátországi forgatásra is elkísérte. A dögös és fanatikus Trónok harca-rajongó színésznővel még tavaly, egy elegáns, múlt századi dubrovniki szálloda halljában beszélgettünk.

Újoncként egyből a mély vízbe dobott az HBO: meztelenkedés, lószívevés, szexjelenet egy hawaii óriással... Hogy viselted?

Nem rajongtam a szexjelenetekért, de elfogadtam, mert a történet szempontjából ez is fontos része a karakteremnek. A nézőknek látnia kell Daenerys fejlődését, ahogy kislányból nővé érik. Ezt eleve nagyon nehéz volt végigcsinálni, de a szívevés volt a legborzasztóbb. Amikor először olvastam róla, nemet akartam rá mondani, de aztán megnyugtattak, hogy nem igazi szívet kell enni, hanem egy ilyen édeskés, lekvárszerű anyagot. Igaz, azzal sem jártam jobban: olyan íze volt, mintha Haribo-macikat kevertek volna össze tésztával. Borzasztó volt.

Rosszabb volt, mint az első szexjelenet Jason Momoával?

Az könnyű volt, mert addigra már sokat tudtunk együtt nevetni. Viszont amikor először találkoztam Jasonnel, az pont ugyanolyan rémisztő és sokkoló élmény volt, mint Daenerysnek a sorozatban: bemutatkoztunk, ő meg hirtelen úgy megölelt, mint egy medve, aztán felkapott, a levegőbe emelt és elkezdett kiabálni, hogy "Feleségecském!"

Melyik a kedvenc jeleneted az első évadból?

Rengeteg van, nem is tudnék most hirtelen választani. A legemlékezetesebb talán az volt, amikor a testvéremet megkoronázták forró arannyal. De azokat az epizódokat is szerettem, amikor Danerysnek igazi nehézségekkel kellett szembenéznie. Amikor először lát véres harcot vagy amikor először döbben rá, milyen keménynek kell lenni, ha a túlélés és a győzelem a célja.

Milyen érzés törékeny westerosi hercegnőből barbár királynőjévé válni?

Hihetetlen volt. Daenerys nagyon jól felépített, erős karakter, nem is tudnék hirtelen más fiatal szereplőt mondani rajta kívül, aki ilyen rövid idő alatt ekkora változásokon megy keresztül. A karakter ráadásul engem is megváltoztatott: nagyon sok parámat és gátlásomat feloldotta, hogy napokig Dany lehettem. Korábban például rettegtem a lovaktól, de mostanra már megszerettem őket, sőt imádok lovagolni. Mondjuk még elég kezdő vagyok, és a kellékesek sem szeretik annyira, ha lovagolok, mert a forgatáson rengeteg középkori felszerelés és díszlet van körülötted. Olyankor nem jó, ha egy ilyen dilis színésznő, mint én, véletlenül összetöri valamelyiket.

Azért jól kijössz a háttérstábbal?

Muszáj, mivel sokkal több időt töltök velük, mint a többi színész. Barna hajam van, ezért nagyjából 2 és fél óra, mire ezüsthajú Daeneryst csinálnak belőlem, ezért minden forgatási napra ennyivel hamarabb kell kiérnem a többieknél.

Mi tart ennyi ideig?

Először befonják az eredeti hajamat, aztán ilyen úszósapkaszerű dolgot ragasztanak a tetejére, amit aztán még külön be kell festeni bőrszínűre. Ehhez ragasztják hozzá az ezüst parókát, ami szintén hihetetlen ügyességet és türelmet igényel. Utána pedig az egészet be kell fonni és össze kell koszolni. Szerintem a stáb örömtáncot jár azokon a napokon, amikor nem kell ott lennem.

Nem lenne egyszerűbb, ha eleve ezüstszínűre vagy szőkére festetnéd a hajad?

Nem. Kétszer is kipróbáltam otthon, de mindkét alkalommal szörnyű lett. Maradok inkább az eredeti színemnél és a korán kelésnél.

Elrakod forgatási emléknek a parókát?

Nagyon jó lenne megtartani, de nem lehet, kell a következő évadra. Ha hirtelen véletlenül eltűnne, a producerek és a biztosítók is hisztirohamot kapnának.

Na igen, de ki tudja, hány évadban lehetsz még benne. Megkérdezted már George R. R. Martintól, hogy tiéd lesz-e a végén a Vastrón?

Természetesen, de sajna nem árulta el. Ezért inkább minden alkalommal, amikor találkozunk, a sárkányaimról kérdezgetem. De persze sosem mondja el, mi lesz velük.

Szokott tanácsokat adni a szerepeddel kapcsolatban?

Nem, inkább mindig én szoktam nyaggatni, hogy úgy játszom-e Dany-t, ahogy ő elképzelte. Szerencsére elégedett velem.

Olvastad amúgy a regényeit, mielőtt megkaptad Daenerys szerepét?

A meghallgatások előtt nem, de ahogy behívtak a castingra, rögtön nekikezdtem. Az utolsó meghallgatásomnál már túl voltam az első köteten és teljesen függő lettem. Most épp a harmadikat falom, és nem nagyon tudom abbahagyni.

Igen, elég addiktív, az egyik legvastagabb és legjobb kötet. A forgatás és az olvasás mellett tudsz azért pihenni is itt Dubrovnikban?

Igen, pont most kaptunk pár szabadnapot, megpróbálom jól kihasználni. Az tenger gyönyörű és az időjárás is fantasztikus, nem esik folyton, mint Angliában. Imádom az itteni régi épületeket is, nemrég voltam egy csodálatos étteremben, és úgy döntöttem, annyira jó itt, hogy a szabadnapok idejére idehívom nyaralni az anyukámat is. Ráfér egy kis pihi a napon.

Anyukád mit szólt, amikor bejelentetted: márpedig te színésznő akarsz lenni?

Most már hihetetlenül büszkék rám a szüleim. Eleinte viszont erősen kételkedtek bennem. Sőt, az agyukra mentem a megszállott Audrey Hepburn-rajongásommal. Fiatalabb koromban ugyanis volt egy kétéves időszak, amikor minden nap megnéztem kétszer maximum hangerőn a My Fair Lady-t. Most viszont már látják a szüleim is, hogy olyan dolgot csinálok, ami nemcsak kimondhatatlanul boldoggá tesz, de óriási sikernek számít a tévében.

Valóban jó nézettségi adatokat hoz a Trónok harca. Te hogy viseled a sorozat körüli óriási médiafigyelmet?

Azon nem lepődtem meg, hogy a sorozat népszerű lesz, mert odavagyok mindenért, amit az HBO csinál. Régóta Maffiózók-fügő vagyok, de a Szex és New Yorkot is ugyanúgy imádom, mint az Elit alakulatot. Viszont a Trónok harca hirtelen jött sikerét személyes sokként éltem meg. Ezelőtt még sosem kaptam főszerepet, és most nagyon hirtelen szakadt a nyakamba minden. Egyfelől ugye élveztem, hogy el vagyok kényeztetve, én vagyok a showbisznisz új csillaga, aki sorra adja az interjúkat. Ugyanakkor néha azt érzem, hihetetlenül nagy rajtam a nyomás, és rettegek, hogy mostantól már minden munkámnak minimum ilyen jónak kell lennie.

(D.B. Weiss Trónok harca-producer és Emilia Clarke, eredeti hajszínnel)

Macaulay Culkin és Edward Furlong pont ebbe roppantak bele. Neked hogy sikerült feldolgozni a hirtelen jött népszerűséget?

Daenerys segített. A szüleim mondták is, hogy ahogy erősödött a karakter a regényekben és a sorozatban, úgy lettem én is egyre bátrabb, öntudatosabb, magabiztosabb. Például már nem félek a lovaktól, túl vagyok egy ügynökváltáson, újabb meghallgatásokra járok és megtanultam, hogyan kell jól kezelni a fanatikus rajongókat és a véres tollú kritikusokat. Nem vagyok például Google-függő, aki folyton azt nézi, hány találat jön ki a nevére. Nem keresek rá naponta a Trónok harca-véleményekre, mert ha valaki valahol jó dolgokat mondott vagy írt rólam, az a barátaimon keresztül úgyis eljut hozzám előbb-utóbb. Ugyanúgy, ahogy a negatív kritikák is.

A barátaid hogyan élik meg azt, hogy a sok egzotikus forgatási helyszín miatt alig vagy Londonban?

Szerencsére sok színész barátom van, akik ugyanezt átélték már, simán megértik, ha hónapokra elszólít a munka. A Trónok harca hatására sok barátom a regényeket is lelkesen olvasni kezdte, mások meg már arról faggatnak, mikor lovagolhatnak együtt velem.

Mit fogsz csinálni a Trónok Harca után?

Van jópár dolog, amin mostanában agyalok, de még nem nyilatkozhatok róla.

Akkor még annyit árulj el, milyen volt először találkozni Sean Beannel?

Valahogy így reagáltam: "Aztaaaaaaaa, ez tényleg ő! Tényleg ő!". Még most is beleborzongok. Mindig is nagy kedvencem volt, a bátyámmal imádtuk nézni, amikor kalandos életű katonát alakított a Sharpe-tévéfilmekben. Az ilyen pillanatok miatt is jó színésznek lenni: először élőben beszélgetni azzal a sztárral, akit gyerekkorodban csak a tévében láttál, hát az felejthetetlen élmény.