Flanker rajong az animációs-sorozatokért, mi viszont nem, így nagyon örültünk már az Allen Gregory-ról írt kritikájának is, a mai posztnak meg még jobban, mert összefoglalja benne, miért is van ennyi rajzfilm a 18-49-es korosztály legkedveltebb adóján.

A reklámozóknak fontos 18-49-s korosztályban évek óta a FOX a király az USA-ban. Ehhez nem kis mértékben hozzájárul a vasárnap 20:00-22:00 közötti animációs blokk, amit a csatorna szerényen és gyenge szójátékkal csak Animation Domination-nek hív.

Nem kisebb nevek tartoznak ide mint a sokszoros csúcstartó Simpsons, vagy az itthon is népszerű Family Guy. Ehhez képest a magyar sorozatos blogoszférát nem árasztották túl az írások ezekről a felnőtteknek szóló animációkról. A következő bekezdésekben megmutatjuk, hogy kezdték az idei szezont az első részek alapján, és erőtlen kísérletet teszünk arra hogy nem írjuk le egynél többször Seth MacFarlane nevét. Az első három széria második részét egyben tárgyalom majd ki, mert összefüggenek.

Family Guy: Egyedi hangvételű, kicsit idióta, szatírától és iróniától csöpögő, társadalomkritikus de egyben a legkomolyabb témákhoz (AIDS, abortusz, pedofília, erőszak, politika, kisebbségek, vallás) is könnyfakasztó röhögést eredményezően hozzányúló animáció, amit 1999 óta agyonverni se lehet, pedig megpróbálták. Különös Ismertetőjele a cutaway gag, Star Wars paródiák és öt elnyert Emmy díj. Az eredeti változathoz olyan nevek adják hangjukat a showrunneren kívül mint Seth Green, vagy a Hollywood által csak most felfedezett ultradögös Mila Kunis.

Az első részben egy 150 milliós lottónyeremény borzolja a kedélyeket. Remélem ez nem burkolt utalás arra a 100 millió dollárra amit MacFarlane kapott a sorozataiért, mert sajnos a sablonos nyitótéma csak közepes minőséget hozott, hiába szúr oda a True Bloodnak vagy a zsidóknak. Úgy látszik ez már hagyomány. Ahogy az is, hogy a harmadik rész csap először az asztalra. Ez már klasszikus Family Guy epizód: a családon belüli erőszak súlyos témáját balett táncosi könnyedséggel dolgozza fel, szinte már fáj ahogy ezen is csak röhög az ember a poénok miatt. Nem véletlen, hogy Jim bácsi hazánkba is több ezer példányban postázza minden héten az új részeket, és a tengeren túl is töretlen a népszerűsége. Itthon a Comedy Central vetíti, most kezdte el a 2010-es évadot.

The Cleveland Show: A Family Guy egyenesági leszármazottja (szép magyar szóval spinoff), amely a szülővárosában új életet kezdő afro-amerikai főszereplő, Cleveland Brown és családja életét követi. Az első évada még az euró árfolyamnál is ingadozóbb minőségű volt, amit jóvátett a nagyszerű második: a Comic Con-os évadzáró minden törzsolvasónak ajánlott.

A friss harmadik kezdő felütése itt is inkább közepes mint jó, az anyasorozat szereplőinek cameója („has he been cancelled already?”), miatt azért nézős. Akárcsak a harmadik, Halloweenes epizód, ahol légkalapáccsal ütlegelik a Black (!) Eyed Peas-t, és cölöpverőval a Twilightot, többek között. Nagyon jóra sikerült, és már csak a Walking Dead-es éjszakai gyerekőr lámpa miatt is melegen ajánlott. Talán a négyes közül ez a legjobb minőségű jelenleg. Nézettsége és népszerűsége közepes.

American Dad!: A Family Guy teljes és legális fénymásolata: beszélő náci hallal, ironikus szökevény UFO-val, hippi lánnyal és a címszereplő CIA-s családfővel. Valamivel kevesebb idiotizmussal és káromkodással, jóval több politikai és társadalomkritikával, utalással. A szinkronos változatot (Rogerként Pusztaszeri Kornél kenterbe veri az eredetit) a Viasat 6-n lehet olykor elcsípni. Nézettsége és népszerűsége a leggyengébb a négyesből.

Az első részben egy fullextrás jakuzzit vesz Stan Smith amelyet annyira élvez, hogy még a családját is elűzi hogy kiélvezhesse. Persze semmi se jár ingyen, a diliházból szökött medence tartogat meglepetéseket. A szódával elmegy minőségű részt a jól sikerült zenei betétek dobják fel. A utolsó képsorok pedig a néző képébe röhögnek és rákiabálnak: ez csak animáció, el ne hidd amit a tévében látsz.

Simpsons: Kell-e bemutatnom a 23. évadát taposó, rekordot világcsúcsra halmozó legendát? A Homer család és kalandjai mára a vendégsztár hegyekkel, és a folyamatosan változó főcímmel a világ popkultúrájának szerves részévé váltak. Itthon a Székhely József és Pálos Zsuzsa fémjelezte szinkronos verziót a Comedy Centralon és a Viasat 6-n lehet megtekinteni.

Bevallom, a Homer család kalandjaiból most néztem meg eredeti hanggal az elsőt. És azt is, hogy Comment:Com oldalain (is) többször fellángoló szinkron vagy eredeti hang háborúban én mindig is az angol hang + angol/magyar felirat lövészárokból tüzeltem. De basszus, az angol verziót jó ha öt percig tudtam hallgatni. Mindenesetre az immár 22. évadát taposó Halloweeni miniepizódos különkiadás (Treehouse of Horror) részek nem voltak rosszak, különösen ez elferdített nevekből álló vége főcím, amely dallamaiban többek között a Dexter-t idézte fel. Kinti nézettsége fej-fej mellett halad a Family Guy-jal, nem véletlenül rendeltek be még két évadot, és keresnek a fő szinkronhangok még bércsökkentés után is több százezer dollárt részenként.

A hurrikános hármas crossover: Eredetileg májusban kerültek volna adásba a három epizódon, Stoolbend-Quahog-Langley Falls irányban végigsöprő hurrikános crossover részek. Ezt a valós életben ez idő tájt tomboló hurrikánok (ez Osama halála után a második bevált jóslat, kezdek félni) októberre tolták. A Cleveland Show-é sótlanra sikerült, és a Family Guy-ét is csak a begombázott Brian pszichedelikus kalandjai teszik értékelhetővé. Ezek után meglepő, hogy az American Dad!-é kifejezetten élvezetes, bár lehet hogy csak az Erik A Viking valóságtagadó fanatikus papjaira hajazó fater miatt.

A pénteken bemutatott Allen Gregory mellett még egy sorozat szerepel a vasárnapi műsorrendben, a téli midseasonban második évadával jelentkező Bob’s Burgers. Ennek minőségéről csak annyit, hogy még a port.hu-n sincs adatlapja és a Comedy Central se verte nagydobra, hogy a hétköznap esti animációs blokkjában elkezdte vetíteni szinkronosan. Egy másik oldalon két írásban is kifejtettem a véleményem róla, így csak röviden: hiába rendeltek be belőle plusz a múlt héten (előrevetítve ezzel az Allen Gregory korai kaszáját), a fanatikusokon kívül senki se veszít semmit azzal hogy nem nézi.