Magyar sikernek is tapsolhatnak a Riviérán ma este: az 51. Monte-Carlo-i tévéfesztivál egyik díjazottja Osvárt Andrea magyar színésznő, aki egy olasz minisorozatban nyújtott alakításáért nyerte el az Arany Nimfát. A legjobb drámai sorozat a Reklámőrültek, a legjobb vígjáték a Modern család lett.

A Szállító című filmből készülő kanadai tévésorozatban is főszerepet kapó magyar színésznő a Queens of Swing (A swing királynői) című olasz sorozatban nyújtott alakításáért kapta a díjat - megosztva két főszereplőtársával, Elize Schaappal és Lotte Verbeekkel. Az 1930-as években játszódó történetben Osvárt egy Alexandra Lescano nevű énekesnőt alakít, aki hatalmas népszerűségnek örvend, egészen addig, míg a világháború közeledtével zsidó származása miatt őt és nővéreit is zaklatni nem kezdik a hatóságok. A 200 perces, kétrészes drámát a RAI gyártotta. Érdekes, de a fesztiválra kiadott hivatalos listákon egyik színésznő neve sem szerepelt a nevezettek között. A nyertesek listáját itt olvashatják.

Osvárt Andrea 1996-ban, a Look of the Year nevű modellverseny második helyezettjeként tűnt fel, majd modellként dolgozott Magyarországon, de főleg külföldön. 22 évesen költözött Rómába, azzal a szándékkal, hogy színésznő legyen. Kitartó munkával jutott el odáig, hogy évente 3-4 filmet forgat az olaszoknál, emellett elvégzett egy forgatókönyvírói tanfolyamot is, és egy filmet producerként is jegyez. 2007-ben az Év felfedezettjének választották Olaszországban, 2009-ben pedig az Il Rabdomante című filmben nyújtott alakításáért kapott díjat.

Itthon az Első generáció című sorozatban és a Tea című vígjátékban volt látható még a 2000-es évek elején, 2009-ben pedig a Poligamy kedvéért tért haza. A Szállító című akciófilmből hamarosan készülő kanadai tévésorozatban ő kapta meg a női főszerepet, előtte pedig a viszkis rablóként elhíresült Ambrus Attila életéről szóló filmben szerepelt. A Díványnak tavaly adott interjújában arról beszélt, a hollywoodi karrier gyermekkori álma volt, 2006-ban pedig a Velvetnek mesélt arról, miért nem ő lett az egyik Bond-lány.

Erős nemzetközi mezőny

A mezőny másik magyar résztvevője, Al Ghaoui Hesna A halál illata című dokumentumfilmje volt, de nem nyert Arany Nimfát. A nyertesek itt is megosztva kapták a díjat: a Tunisia: A Revolution on the March című francia film (a France 2 produkciója az idei tunéziai forradalom krónikája) és a Laugh it Away and Say Goodbye című japán alkotás, ami Toyotának beszállító kisvállalkozás mindennapjairól szól a 2008-as gazdasági válság után. A főbb kategóriákban amerikai nyertesek születtek, így a legjobb dráma a Mad Men (Reklámőrültek) lett, a legjobb vígjáték a Modern Family (Modern család), a közönségdíjat pedig a Helyszínelők vitte el.

A fesztivál a maga nemében egyébként egyedülálló, és az alapító, III. Ranier herceg szándékainak megfelelően 1961 óta nagy hangsúlyt fektet arra, hogy az amerikai sorozat- és filmdömpinggel szemben kiemelt figyelmet szenteljen az európai és a világ többi részéről érkező alkotásoknak. Ennek is köszönhető Osvárt Andrea díja, de az is, hogy számos kategóriában nem amerikai győztest hirdettek. A legjobb tévéfilm japán lett, a legjobb minisorozat olasz (a Queens of Swing), a rendezői és színészi díjak között is csak egy amerikai nyertest találunk.

Kell a 3D?

Az ötnapos eseményen spanyol, olasz, belga, francia és német sorozatokat, tévéfilmeket mutattak be, és ugyan a legnagyobb érdeklődésre továbbra is az amerikai színészek tarthattak számot, a szakmai programok a koprodukcióról és a közös finanszírozású tévézésről, no meg a 3D tévés alkalmazásáról szóltak. A filmvilágban egyre jobban terjedő 3D tévés szerepvállalásáról megoszlottak a vélemények. Az európai producerek képviselői rámutattak, hogy sztereoszkopikus képeket már az 1850-es években is lehetett látni, mégis a XXI. századig kellett várni elterjedésükre.

A tévés alkalmazással kapcsolatban mindenki óvatosan fogalmazott, az általános vélekedés az, hogy míg a kamerák ötven kilót nyomnak, nem minden műfajban lehet alkalmazni (ilyen felszereléssel nehéz lenne Bear Grylls hivatásos túlélőt követni a mocsárban), a legfontosabb kérdés pedig továbbra is az, milyen tévés műfajok profitálnának az extra dimenzióból leginkább. Jelen állás szerint a szakemberek sportműsorok és (amennyiben a felszerelés súlya csökken) a természetfilmek esetében látják értelmét a háromdimenziós tévézésnek, egy sitcom nem lesz viccesebb, egy krimi pedig izgalmasabb tőle.

A fesztivál a tavalyinál kevesebb sztárfellépőt tudott Monacóba vonzani, Ian McShane, a Deadwood és a Katedrális egyik főszereplője pedig sajnos le is mondta a részvételt. A ma esti zárófogadásra így is jut azért jónevű celeb bőven, Albert herceg a vörös szőnyegen együtt mosolyoghatott Felicity Huffmannal (Született feleségek) és férjével, William H. Macy-vel (Shameless), jelen volt Owain Yeoman (A mentalista), Jesse Tyler Ferguson (Modern család), Matthew Gray Grubler és Thomas Gibson (Gyilkos elmék), Archie Panjabi (Férjem védelmében) valamint Emilia Clarke és Nikolaj Coster-Waldau (Trónok harca) is. A fesztiválon készült interjúk a comment:com-on jelennek meg hamarosan.