Ma van a Monte Carlo-i tévéfesztivál zárónapja, az újságírók és a szervezők is egyre fáradtabbak. Míg kedden minden takkra ment, szerdán és csütörtökön már jelentkeztek a lazulás első jelei. Julia Ormond délutáni programja teljesen szétesett, és az online sajtósok (köztük jómagam is) lemaradtak róla. Másutt a beígért 15-20 perces kerekasztalok  rövidültek le 10-12 percesre, ami különösen akkor idegesítő, ha csak olyan francia újságírók ülnek az emberrel egy asztalnál, akik egy büdös szót nem beszélnek angolul (nyolcan!), így tolmács segít nekik a kérdések és válaszok lefordításában - esélye nincs az embernek arra, hogy mindent megkérdezzen, amit akart.

Nincs két egyforma interjúalany egyébként, van aki látványosan unja az egészet (Maggie Q) és csak akkor éled fel egy kicsit, amikor az egyik angol újságírónő megemlíti, hogy irigyli az alakját. A Nikita főszereplőjéről már írtam, hogy nem igazán élvezte a felhajtást, de azt azért elárulta, hogy a sorozatban látható akciójelenetek 99 százalékában ő maga látható, és nem a dublőr, ennek Shane West látta kárát például, mert az egyik verekedős jelenetben nagyon megverte. A Torontóban forgó CW-sorozat stábjában egyébként sok olyan szakember dolgozik, aki az előző sorozat mellett is ott volt, és ők állítólag nagyon szeretik Maggie Q-t, aki az életben még girhesebb, mint a tévében. A nő egyébként ijesztően sovány, a könyökével simán ki tudna szúrni egy léggömböt.

Jason Priestley kissé fáradtnak tűnt, amin csak addig csodálkoztam, míg be nem nyögte, hogy egész éjjel kaszinózott, és azt, hogy szerinte a rulett meg van bugázva, mert sokat vesztett. (A kaszinóban mellesleg a vécésnéninek is botoxolva van a feje, és olyan pampulaszájat varrt rá egy nagyon kegyetlen humorérzékkel bíró sebész, mint Alekosznéra.) A Beverly Hills 90210 egykori sztárja egyébként Call Me Fitz című sorozatát promótálja Európában, amit a Comedy Central nálunk már tavaly novemberben bemutatott. Amikor arról kérdeztem, igaz-e, hogy a folyamatosan piáló, kokózó és nőző autókereskedő alakját egy bizonyos személyről mintázta-e, és ez a személy Charlie Sheen-e, a színész hosszasan röhögött, majd nemmel válaszolt, de meg mernék esküdni, hogy kamuzott.

Volt pár érdekes sajtótájékoztató, és olyan is, ami elmaradt (legalábbis a kiírt kezdés után 30 perccel még csak két újságíró és két nagyon szomorú arcú szervező üldögélt a terem előtt): Kevin Sorbóra, az egykori Herkulesre nem nagyon volt kíváncsi senki. A magyarokat egy dokumentumfilm képviseli az eseményen, de a készítővel eddig nem sikerült találkozni, remélem a film ettől még jól szerepel. Az egyik zsűritagtól megkérdeztem, látta-e, és azt mondta, igen, nagyszerű alkotás, különösen a főszereplő megkapó. Ez azért volt érdekes, mert Hesna filmjében tulajdonképpen Szaddám Husszein a központi figura, de mindegy.

Visszatérő témákat is lehet találni szinte minden interjúban, mindenki imádja például színésztársait, sőt, olyan jó cimborák, hogy ihaj, tán még a feleségcsere sincs kizárva. Természetesen mindenki nagyon szeretne végre Magyarországra ellátogatni, de senkinek nem jött még össze (azért Iam McShane remélem emlékszik majd a Katedrális helyszínére). Ebben a műfajban mellesleg Archie Panjabi (Férjem védelmében) férje volt a legaranyosabb, aki az interjú alatt figyelt fel arra, hogy magyar vagyok, és másnap, ebédnél jött oda hozzám, hogy elmondja: életében nem evett még olyan jókat, mint Budapesten tavaly nyáron. Nem találkoztam még olyan színésszel itt, aki unná a reggel 10-től délután 5-ig tartó taposómalmot, de csak egy olyannal (Thomas Gibson), akinek ezt el is hittem.

Kiakasztani nem nagyon lehet senkit, pedig próbálkoznak becsülettel a kollégák: Dick Wolftól azt kérdezte meg az egyik újságíró, miért nem csinál még egy Helyszínelőket, pedig azt ugye nem ő csinálja, ellenben valaki egészen más, Felicity Huffman (aki nem mellesleg az egyik legviccesebb színész, akit valaha láttam nyilatkozni) pedig akkor esett le majdnem a székről a délelőtti sajtótájékoztatón, amikor nekiszegezték a kérdést: miért ennyire abortuszellenes a Született feleségek. Ian Brennan, a Glee készítője is jól leplezte idegességét, amikor a RAI riportere jelentéktelen sorozatnak nevezte gyermekét, és arról érdeklődött, miért nem készít inkább valami maradandót. Ma este díjkiosztó, pezsgőben fürdik majd minden szmokingos celeb és a híres ember és én típusú képeket szorgosan gyártó sajtómunkás.