Egészen eddig a pillanatig azt hittem, hogy egy kiégett, mindent látott médiamunkás vagyok, akit már nem lehet meglepni egy sajtóközleménnyel. De a köztévé sajtósa gondoskodott róla, hogy visszaszerezzem hitemet, lelkesedésemet, és ezek után ne unott pofával kattintsak rá a pr-levelekre. A szövegben Beethoven egyes szám egyes személyben ajánlja Kern Andrást, illetve a Kern karmester című, vasárnap este 20 órakor (m1) induló hangversenyt.

Elcsíptünk egy levelet…

Kedveseim,

alulírott Ludwig van Beethoven itt ülök a szobámban, megnyugodva, mert befejeztem Franz Clement, korom híres művészének írott hegedűversenyemet. Nagyon sürgetett az idő, mert 1806. december 23-ára készen kellett lennem. Így hát minden zenekari próba nélkül, frissen írt kottából, „blattolva” mutatták be a Theater an der Wien színházban. Most azonban azon töröm a fejemet, hogy az a ti tehetséges Kit Mit Tudos Kernetek hogyan vezényelhetné el. Azt hallottam, egyetlen, ebben a műfajban készült darabomat túlértékelitek, s a hegedűversenyek fejedelmének tartjátok, nem mellesleg a klasszikus hegedűirodalom páratlan remeke között emlegetitek…

Nos, visszatérve a lényegre, tudom, ez a fiú Kossuth-díjas, s remek színész. Színész? Miért is akar akkor vezényelni? Mert gyerekkori álma. Talán azért is, mert az apukája nagyon kedvelte ezt a véletlenül született darabomat. Kern egyszer már eljátszotta a karmestert, saját magát rendezve a Sztracsatellában. De az még csak játék volt a játékban. Bevallom, tetszik nekem, hogy szinte amatőrként megtanulta ezt a komoly kihívást jelentő, virtuozitást igénylő feladatot. Persze kellett ehhez a másik Kossuth-díjas művész is. Az ugyancsak jól ismert Szenthelyi Miklós, aki kiváló hegedűművész. Nem mellesleg Kern nyaralószomszédja Balatonszepezden. Ő kérdezte egyszer tőle, ha már ennyire jól ismered ezt a D-dúr hegedűversenyt, miért nem vezényled el. Magabiztosan vágta rá ez az András gyerek, hogy bármikor… De aztán, amikor komolyra fordult a dolog, engem is megdöbbentett, milyen remekül, milyen hozzáértéssel, milyen átéléssel dirigál. Nincs ebben semmi szokatlan. Rém egyszerű ez az egész. Mondom én. Kell hozzá egy álom, egy tehetséges színész, egy ugyancsak tehetséges hegedűművész,meg kellenek persze zenészek, s nem utolsó sorban kellettem hozzá egy kicsit én is (no meg a megrendelőm), hogy megírjam a hegedűversenyt.

Kedveseim, most már csak annyi maradt hátra, hogy Kern-kasmestert és csapatát nézzétek Ti is a Magyar Televízió nevű dobozban szeptember 5-én este 8-kor, mert magatok is meggyőződhettek majd arról, mennyire nem színleli, hanem vezényli a zenekart. Virtuózan. Ígérem, szenzációs estében lesz részetek…

Beethoven nyomán lejegyezte: (a nevet kihúztuk)