Az ABC őszi műsorrendjének legnagyobb dobása, az agyonreklámozott FlashForward pilotja beváltotta a hozzá fűzött reményeket, nagyszabású volt, drága és látványos, néhol olyan, mintha egy mozifilmet néznénk, és a történet is van annyira jó, hogy türelmetlenül várjam a folytatást. Az alapfelállás, ha valaki nem tudná, az, hogy egy szép napon a világ lakossága egyszerre veszíti el az eszméletét 2 perc 17 másodpercre, és tekint be jövőjébe, egészen pontosan hat hónappal későbbi eseményekbe.

A pilot három dolgot vállalt magára: egyrészt, hogy bemutatja a főszereplőket, ami az első nyolc percben sikerült is, az expozíció nem volt erőltetett, mindenkiről pont annyit tudtunk meg, amennyi kell, a főszereplő zsaru gyógyulóban levő alkoholista, a neje kiváló sebész, a társa most akar házasodni, stb. Második rétegként ott az esemény utáni káosz kétségkívül látványos tálalása, ég, robban minden, helikopter csapódik toronyházba, tanker robban az autópályán, és így tovább. Ezek a képsorok azok, amik egy filmre emlékeztetik az embert,  a tévés költségvetés tényleg nem látszik a megvalósításon.

A harmadik, és számomra legfontosabb feladata a történet kibontása volt, itt derül ki szépen lassan, hogy nemcsak szimpla ájulásról van szó, hogy van aki mégsem pillantott bele a jövőjébe (akkorra már halott?), és akadnak olyanok, akik ugyanazt látták. A rendőrök elkezdik összerakni a mozaik darabkáit, és beindul a verkli, a pilot végén még egy meglepő fordulatot is kapunk, amivel az addig sem lankadó érdeklődést sikerült még egy fokkal feljebb tornázni. Számomra az ősze egyik kötelező darabja, ezt nem fogom darálni, hanem élőben követem, az tuti.