Amikor a Sci-Fi bejelentette, hogy a Battlestar Galactica után elkészítenek egy kvázi előzménysorozatot, amiből kiderül, miként készültek el a Cylonok és hogy jutottak el odáig, hogy "fellázadjanak készítőik ellen" és nekilássanak elpusztítani a jónépet, azonnal bevéstem magamnak a naptárba a Capricát, mert ez a része a BSG-történelemnek valahogy nagyon izgatta a fantáziámat, és szerettem volna Capricát fénykorában is látni, többet megtudni erről a rendkívül alaposan összerakott társadalomról.

Először egy pilotot készítettek el, egy 93 perces filmet, ami istenigazából egymaga is megállja a helyét, azaz, ha nem lenne beőle sorozat (de lesz) akkor sem lenne hiányérzete az embernek, legfeljebb sajnálná, hogy nem merülhet alá még egy párszor Jane Espenson és Ron Moore világába (Espenson, a BSG egyik állandó írója lett a Caprica főnöke). A sorozat 2010-ben kerül képernyőre, de a pilotot már kiadták DVD-n, nem titkoltan azzal a szándékkal, hogy meglovagolják a BSG sikerét, illetve azért, hogy a rajongók és kritikusok véleményét is figyelembe vehessék a sorozat elkészítésénél.

A Caprica nem egyenlő a Battlestar Galacticával, ezt azoknak mondom, akik esetleg nem hitték volna el a készítők fgyelmeztetését, miszerint ne várjunk űrcsatákat, mert nem lesznek: ez a sorozat egy két család főszereplésével készült dráma lesz, amiben egy elképzelt társadalom faji és vallási problémái állnak majd a középpontban, erkölcsről lesz szó, az emberiesség határairól, szeretetről és fanatizmusról, olyasmiről, ami a BSG-ben is megvolt, csak itt nem űrhajók és a világűr, hanem egy bolygó szolgáltatja a hátteret. 58 évvel vagyunk a BSG kezdete előtt, a Capricán, a 12 kolónia legdekadensebbikén, ott, ahol a lehetőségeinknek csak a pénztárcánk szab határt.

Itt él a kőgazdag Greystone család, élén a feltaláló Daniel Greystone-nal (Eric Stolz) és nejével (Paula Malcomson), valamint lázadó korszakát élő tinilányukkal (Alessandra Toreson), akit nem egyszer, hanem percenként képen kellene törölni, mert annyira gyökér a szüleivel, akik pedig a seggét is kinyalják: magániskola, minden földi jó, amit el lehet képzelni, bereértve a fater egyik legsikeresebb találmányát, a holoizét, amit ha felteszünk a fejünkre, akkor mindenféle virtuális világban kalandozhatunk (főhajtás a cyberpunk nagyjai előtt), és persze hova megy a tizenéves lányunk: olyan klubokba, ahol virtuálisan dugatja meg magát minden arra járó avatarral, és ha akar, még gyilkolászhat is - Second Life v2.0.

Ebben a virtuális világban Zoe, aki a fater génjeit örökölte, készít magának egy űberfasza avatárt, olyat, ami tulajdonképpen ő maga, érzéseivel, emlékeivel együtt, azaz sikerült letöltenie a személyiségét a programba, helló. Ez majd akkor lesz igazán érdekes, amikor a kislány a magániskolában összeszedett nyikhaj faszijával együtt úgy dönt, hogy lelép, mert elege van az anyjáékból, de nem Kiskunfélegyháza, hanem egy másik bolyó felé veszi az irányt, legalábbis elméletben, mert a csávó egy "bocs, kicsim" elmormolása után magukra robbantja a magasvasutat, ő ugyanis egy terrorista, mégpedig vallási indíttatású, hogy az azonosulással ne legyen bajunk.

A Capricán, a 11 többi kolóniához hasonlóan többistenhit dívik, és ugyan nem üldözik a monoteizmus iránt fogékony kisebbséget, de nem nézik őket jó szemmel, ez a terrorcselekmény meg úgy kell nekik, mint a Bush-kormányzatnak 9/11, és kezdhetik a nyílt boszorkányüldözést: ez lesz majd az egyik főszál a sorozatban is. Zoe avatárja a virtuális valóságban csücsül az egy igaz Isten híveként, de csak addig, míg a lánya elvesztése miatt egyre kétségbeesettebb fater rá nem talál.

A másik főszálon az Adama családot követjük végig, Joseph ügyvéd úrral (Esai Morales) és William nevű fiával (ő lesz a BSG Adama admirálisa majd), akik a Greystone-ok ellepontjaként a Tauron nevű nagyon szegény bolygóról kerültek Capricára. Joseph a helyi Tauron-maffia pénzén tanulja a ki a mesterséget, így kénytelen a keresztapának mindenféle segítséget nyújtani, politikai korrupció, megvehető bírók, mint nálunk. A tauronokat lenézik a Capricán, megbízhatatlan parasztoknak nevezik őket, és rasszista vicceket gyártanak kárukra, ejnye. A két család sorsa a bombázásban forr ösze (Joseph feleségét és lányát veszti el benne), illetve a cigarettéban, mert Joseph és Daniel nagyon sokat dohányzik, és leginkább közösen, aztán addig szívják az űrMarlborót, míg Daniel meg nem említi az avatárt, és el nem szabadul a pokol.

A két apa kétségbeesett próbálkozása a lányok virtuális feltámasztására korántsem jár olyan eredménnyel, mint sejtenénk, illetve egy szempontból igen, hiszen a katonaságnak robotharcosokat (Cylon) tervező Danielnek pont egy olyan szoftver hinyzik a gépemberek pozitronikus agyából, ami megbízhatóan működtetheti azokat, és Joseph alvilági kapcsolatainak köszönhetően (kell neki egy alkatrész Tauronról) sikerül is letölteni Zoét az egyik fémtestbe, kész a Cylon 1.0, minden fasza, mi? Korántsem, de ez majd csak a sorozatból fog kiderülni.

A Caprica ígéretes kezdet egy új sikersorozatnak, kiváló felütéssel indíthat el egy újabb négy (?) évados kalandot, ami főleg társadalmi, vallási és erkölcsi kérdésekkel foglalkozik majd - ehhez a Cylonok felemelkedése csak háttértörténet lesz, szóval akik gonoszrobotos sci-fi-sorozatot várnak tőle, csalódni fognak. A szereposztás kiváló lett, a megvalósítás szintúgy, én biztos nézője leszek a szériának 2010-ben.