Igen, tudom, hogy napokkal ezelőtt történt és a Reakció is írt már róla. Csakhogy amikor megláttam, lefagytam kis időre, meredtem magam elé, és csak azt dünnyögtem, hogy ez durvább, mintha Lakat T Károly élő adásban olajozná be Bajnai Gordon felsőtestét. A reggeli tévés műsorok legsötétebb pillanata, ilyet Havas Henrik még akkor sem tudott volna, ha fél tucat elhízott, lapátkezű Geronazzo Máriával hozza össze a sors.

Csak ültem ott a monitor előtt, egy idő után a takarítónő is leporolt körülöttem, aztán leoltotta a lámpát az egész irodaházban. De én még akkor sem hittem el.

Nem az a durva, hogy ez a nő majdnem kormányszóvivő lett, még csak nem is az, hogy akkora átéléssel, de éppen annyi tudatossággal szajkózza az MSZP álláspontját, mint egy diktafon, ami már húzza a szalagot. Sőt még azon sem akadnék fel, hogy pont az próbál a rasszizmus kíméletlen ellenfeleként tündökölni, aki éppen kirekesztő megjegyzései miatt zuhant egy baromi nagyot.

És persze nem is azzal van a baj, hogy nagyon szerény véleménye szerint a holokauszttagadást márpedig büntetni kéne, hiszen régóta folyik a vita, hogy hol is kéne alkoholos filccel, jó erősen meghúzni a szólásszabadság határait.

Az viszont megdöbbentő, hogy Demcsák nem képes megérteni, hogy az még nem tagadja a holokausztot, aki nem zárna börtönbe minden holokauszttagadót. Jó lehet, hogy így elsőre nehéz, hiszen kétszer is benne van az, hogy holokauszt. De hát Demcsák Zsuzsa főállásban beszélget a Tv2-n, elvileg nem azért sminkelik ki olyan korán reggel, hogy fülsértő hangon dőljön belőle a zaj. Arra egy vekker is képes. Hanem, hogy figyeljen, jó erősen koncentráljon, és megértse, hogy mit is mondanak neki.

De persze sebaj, ilyenből is kell néhány, Dombovári Vanda egész karriert épített arra, hogy semmit sem ért. Csakhogy azért az már nekem is sok, hogy Demcsák szemmel láthatóan nagyon elégedett, örül a kérlelhetetlen kérdéseknek, amikkel sarokba szorította az interjúalanyt. Biztos büszkén mesélte a fodrásznak és a sminkesnek a reklámszünetben.

Na, most figyelj egy kicsit, kedves Zsuzsa, megpróbálom elmagyarázni, hogy milyen is ez. Egy egyszerű példa. Aki kérdez Demcsák Zsuzsa, és aki válaszol, az is. 

D. Zs.: Ne haragudjon Zsuzsa, de Ön prostituált?

D.Zs.: Természetesen nem.

D. Zs.: Akkor miért hord mégis ilyen rövid szoknyát? Egyes, nálunk gazdagabb országokban, például Szaúd-Arábiában, egyszerűen hülye kurvának nézik azt, aki ilyen ruhát felvesz. De hogy más ne mondjak, a Vatikánban sem kapna állást ilyen rövid szoknyában.

D.Zs.: A szoknyám hosszával nincs semmi baj, más is hord ilyet. Lehet, hogy valakinek nem tetszik, de hát azt gondolom, hogy ízlések és ugyebár pofonok.

D.Zs.: Ne haragudjon, de a kérdésem olyan egyértelmű volt, erre egy egyértelmű választ kéne kapnom.

D.Zs.: A válaszom is egyértelmű. Elítélem a prostitúciót. A mi modern kultúránkban az én szoknyám teljesen hétköznapi viselet, senki nem botránkozik meg rajta.

D.Zs: Még mindig nem értem. Azt mondja, hogy a mi kultúránk modernebb, mint Szaúd-Arábiáé?

D.Zs.: Nem ez a lényeg, hanem, hogy nem az a hülye kurva, akinek rövid a szoknyája, hanem, aki pénzért kefél és még buta is.

D.Zs.: De akkor most, kedves Zsuzsa, Ön végre elítéli a prostitúciót vagy sem? De mindegy is, most reklám!

Érted már, Zsuzsa? Küldd a kódot SMS-ben a 17631-re most! "Mokka 1", ha igen, "Mokka 2", ha nem. Vagy "Mokka 3", ha demokrácia.