A CBS jó nagy dérrel-dúrral beharangozott, 13 részes "tévés eseménye" a múlt héten tudta le a harmadik epizódját, és így, az első három részt látva megállapíthatjuk, hogy a füstje bizony nagyobb volt, mint a lángja. A horrornak beharangozott Harper's Island ugyanis olyan, mint egy tinihorrorba öltött szelíd slasherfilmet leöntöttünk volna egy adag szappanoperával (abból is a legbanálisabb fajtát használva), majd ezt széjjelhúztuk volna az eredeti 90 percről 13x42-re, telepakolva eyecandy csajokkal és közepesen ismert hollywoodi színészekkel. A végeredmény nem túl bíztató, és csak egy fokkal szórakoztatóbb, mint Zuzu Petalsszal beszélgetni.

Hamarosan a TV2 műsorán is bemutatkozik majd a sorozat, ami nem fogja megváltani a világot itthon sem, pedig nálunk hagyományosan kedveli a jónép a nyomozós kalandokat, ez a sorozat meg erre tökéletesen alkalmas is lehetne, azaz az együtt gondolkodásra, hogy akkor vajon ki gyilkolja a násznépet és miért - kár, hogy a harmadik rész végére érve ez, mármint a gyilkolászás egyszerűen senkit nem érdekel a szereplők közül, és így azért elég nehéz közösen tanakodni, mint mondjuk az Agatha Christie-regényekben. Az ugrás után közepesen spoileresek leszünk, aki kivárná a magyar premiert, NE klikkoljon.

A sorozat legnagyobb baja az alaptörténet. Az van ugyanis, hogy gazdag fater szép lánya hozzámegy a szegény fiúhoz, és az esküvőt egy szigeten rendezik, amihez mindketten kötődnek - a csaj ott nyaralt sokat, a fiú meg az após hajóját sikálta, ugyanis ő amolyan szegény sorsú, de jóravaló gyerek. Az esküvő mellé persze kell a felhajtás, így gazdagfater kibérel egy hajót, arra felzavar vagy harminc emberkét násznépnek, és irány a Harper-sziget, bulizzunk egy jót a helyi szállodában, és idegesítsük fel a helyi halászembereket a rongyrázással. Ezzel pedig az a baj, hogy egyszerűen túl sok a szereplő. A harmadik részben hármat is találtam, akiket eddig nem láttam még, így nem fog kialakulni semmilyen kötődés irántuk, leszarom, ha a fejüket levágják egy baltával, mert azt sem tudom, kik voltak. (A násznép mellett a sziget lakói közül vagy hat-hét még állandó karakter lett.)

Egy ilyen horror sem működik valamiféle múltbeli bűn előkerülése nélkül, így ez sem: a szigeten annak idején egy csávó felakasztott hét embert (akikhez néhány szereplőnek köze is volt), és ez sokszor előkerül, a gyilkost azóta már a helyi seriff régen lelőtte (vagy nem, ki tudja?) és csak arra használják, hogy a gyerekeket ijesztgessék vele, mint nálunk Vona Gáborral mostanában, ha nem eszed meg a spenótot, elvisz a mumus, meglásd. A múltbeli kapcsolatok és viszonyok (az egyik csaj szereplő otthagyta halászember barátját a szigeten, a menyasszony múltbeli szerelme előkerül szar kavarni, stb.,) megmaradnak a Dallas-Isaura szintjén, habkönnyű szappanopera bontakozik ki a szemünk előtt geciapóssal és féltékeny helyi menő csávókkal, közben meg valaki, valamiért elkezdi irtani a népet.

A gaztettek változatosak, fejlevágástól az eleven elégetésen át a derékból letépett lábakig van itt minden, de szigorúan csak jelzésértékkel bíróan, hiszen network tévében még este tíztől sem lehet beleket ontani premier plánban (nem mintha ez segítene a sorozaton). A baj a forgatókönyvekkel van: a szereplők - kevés kivételtől eltekintve - egyszerűen olyan hülyék, mint a segg, senki nem keresi az eddig eltünt hat embert, úgy hogy az egyik a vőlegény bácsikája, a másik meg az egyik koszorúslány, ha eltüntek, hát eltüntek, jut is, marad is, gondolják, és beugranak a medencébe koktélozni. Így senki nem viselkedik, könyörgöm.

A Harper's Island iskolapéldája lehet annak, hogyan kell egy alapvetően jó ötletet minden szempontból elrontani azzal, hogy túlzsúfoljuk a sorozatunkat feleslegesen vetkőző nőkkel, ad hoc egymást dugó szereplőkkel, és egy egyelőre tökéletesen random gyilkoló valakivel (valakikkel), akinek az ember óhatatlanul is elkezd drukkolni, nyírja ki az összes szereplőt amilyen gyorsan csak lehet, és vessen véget a kínlódásnak.