Mesesajt című retró rovatunkban a rendszerváltás előtti évtizedek vicces dolgait szoktuk előásni, természetesen a médiával kapcsolatban. Most viszont viszaugrunk vagy hetven évet, 1933-ba, amikor még a rádiós reggeli torna is nemzetmentő cselekedetnek számított.
A Tévétornára mindenki emlékszik, mi is írtunk róla itt anno, de a rádiós reggeli torna hagyománya 1933-ig nyúlik vissza. Nem volt ám magától értetődő, hogy a Magyar Rádió reggeli tornát sugározzon, keményen lobbizni kellett érte. Demény Károly, nyugalmazott államtitkár, a Magyar Királyi Posta volt vezérigazgatója állt élére annak a mozgalomnak, amely mindenáron reggeli tornát akart a Magyar Rádióba. Demény Károly memorandumot nyújtott be a rádió igazgatójának, tárgyalásokat folytatott "illetékes tényezőkkel", és küzdelmét végül siker koronázta. (Megjegyezzük, ekkoriban külföldön már bevett szokás volt a rádiós reggeli ébresztő torna.) Demény saját bevallása szerint elsősorban "az iparososztályt és a falusi lakosságot" akarta megmozgatni, tevékenységét pedig nem kevesebbnek, mint nemzetmentő munkának tekintette.
"Szent meggyőződésem, hogy ezzel a reggeli tornával nemzetmentő munkát végzünk. A magyar ember természettől fogva nehéz mozgásu, ha most majd reggelenkint rugalmas gyakorlatokat végez, könnyebbé válik és hatásosabban fog szembenézhetni a mai modern élet követelményeivel."
De mielőtt belemerülnénk a részletekbe, álljunk meg egy pillanatra, hunyjuk be a szemünket és képzeljük magunk elé 1933-at. Ebben az évben, méghozzá 10 nappal az első rádiótorna után, május 12-én hunyt el Krúdy Gyula. '32-ben írta például a Rokonokat Móricz. Ilyen díszmagyarban feszítettek a főkapitányok, meg a kormánytagok, így nézett ki a Kálvin tér, így meg a Rákóczi út, így egy telefonközpont, így egy költöztetés, így meg a Pannónia kalapüzem focicsapata. Na, ehhez adjuk hozzá az ébresztő tornát. (További képek itt.)
Szóval Demény fenti nyilatkozata februárban hangzott el, május 2-án pedig be is indult a Reggeli ébresztő torna, egyelőre csak kísérleti jelleggel. Habár Demény arról ábrándozott, hogy "a lelket és testet üdítő reggeli torna után mosolygó emberek sietnének a munkahelyeikre s ez azután ráütné bélyegét egész életünkre is", azt azért ő is nagyon jól tudta, hogy a torna bukhat, és akkor bizony leveszik a műsorról.
Az adások 6:45-től verték ki az ágyból a jónépet, a technikai lebonyolítás viszont nem volt mindennapi. Kezdjük ott, hogy a gyakorlatokat Kmetykó János, a Testnevelési Főiskola tornatanszékének tanára vezényelte le, két növendék pedig végezte a gyakorlatokat, ezt persze a hallgatók nem látták. A rádióközvetítés a főiskola egyik kisebb terméből folyt, tehát nem a stúdióból, ami persze nem tett jót az adások minőségének, a zongora hangja például sokszor elnyomta a vezényszavakat. A gyakorlatsor, ami egyszerű gimnasztika gyakorlatokból állt, négyhetenként változott, addig a hallgatóknak bőven volt idejük ráunni, esetleg megtanulni. A Rádióújság munkatársa viszont nyűgösen reklamál, "Csak egyet kérünk. Kevesebb gyakorlatot. Mert ez így nagyon fáraszt s nem ez a cél. A tempó is lassubb lehet."
De a "természettől nehéz mozgásu" nemzetünk fiainak és lányainak a felüléssel is gondjai voltak:
"A reggeli torna egyik gyakorlata fekvő helyzetből felülő mozdulatokat ír elő. A mi szerény véleményünk szerint ez a gyakorlat tulságosan megerőltető a reggeli tornát igénybevevő laikus közönség számára. Ez a gyakolat fokozottabb hasizommunkát követel, ezenkívül fokozottabb erőkifejtést is. A tornát vezénylő tanár úr gondoljon a tornával sohasem foglalkozó és a testét felfrissíteni igyekvő embertársaira, akik az ilyen gyakorlatok elvégzése után beálló izomláz következtében ijedten hagyják abba az egészségükre máskülönben oly nagyfontosságu reggeli tornát."
A gyakorlatok leírását egyébként rendszeresen közölték a Rádióújságban, kis szemléltető ábrák kíséretében. A reggeli torna végül horgonyt vert a Rádió műsorában, nem szüntették meg, pedig mindenki félt ettől egy picit. A kor maga vicces volt a cilinderekkel, meg darutollakkal együtt, de az azért már akkor is hülyeségnek számított, hogy minden reggel élőben tornászik egy tanár két növendékével, ugyanazt nyomják le, a közvetítés minősége ramaty volt, és egy "műsorközlőnek" (gondolom, technikus) naponta minden reggel ki kellett vonulnia a főiskolára. Szóvá is tették az újságban, hogy sokkal egyszerűbb lenne gramofonlemezre rögzíteni a tornát, és azt lejátszani reggelente, hiszen a gyakorlatsorok amúgyis négy hetenként változtak csak. És a hangminőség is jobb lenne. Egy idő után tényleg felvételről ment, de nem tudjuk, mikortól. Az viszont biztos, hogy Kmetykó János sajnos elhunyt a háborúban, helyét Kerezsi Endre és Romák Éva vette át.
A '33-as újság szerint a műsor egyértelműen sikeres volt, nehezen hihető, de állítólag sokan emiatt a műsorszám miatt léptek be a rádióelőfizetők sorába, "mások hangszórós készülékre cserélték be kristálydetektoros készüléküket."
Ja, és mivel köszöntötte a legelső adásban Kmetykó a hallgatókat? Hát ezzel: "Jó reggelt, kedves hallgatóim. Ébredjenek fel, mert az óra már régen elütötte a hatot. Frissen ki az ágyból! Nyissák ki az ablakot, hadd jöjjön be minél több levegő és napsugár!"
Bónuszként néhány szemelvény a kor humorából, szigorúan csak erős idegzetűeknek. A reggeli tornával kapcsolatban egyből tréfákat és versikéket jelentettek meg a Rádióújságban, nyilván részben PR célzattal. Az egyik vicc így szól:
"- Borzasztó, már éjszaka sincs nyugtom ezektől a tornagyakorlatoktól!
- Miért?
- A feleségem álmában tréninget tart, és minden félórában oldalba rug."
Somlyó Zoltán, aki valószínűleg tényleg az a Somlyó Zoltán volt, egy ilyen versikét írt az újságnak (csak az első két versszakig közöljük, mert ennyi is durva):
Tornaóra
Reggel, mikor épp a jobbik
oldalamra fordulok:
bömbölni kezd a rádió,
mint egy megvadult tulok...
Nosza, rajta! Ki az ágyból!
Tornaóra!... rajta fel!
Mit bánja, hogy engem csak
az
édes álom érdekel...
.mandzsetta 2009.02.19. 17:45:07
Cetz 2009.02.19. 20:18:59
kiricsizoltan · http://comment.blog.hu/ 2009.02.19. 21:05:45
Hajolj jobbra! Hajolj balra!
Döng a padló... reng a ház...
Folyik a nagy testgyakorlat,
engem meg a hideg ráz...
Kéz csipőre! Guggolj! Tér-
delj!
Elég!... Itt megáll az ész...
Tonraóra?... az ember már
fel a falra mászni kész...
avogadro00 2009.02.19. 23:03:58
Edward Nygma 2009.02.20. 07:53:10
Ma: reggeli bulvár, elmebetegekkel
Hm, hm, mit is gondoljak...
Bilux67 2009.02.20. 09:19:59
Ne tessék fütyülni, jó vót!"
LongJohnHolmes 2009.02.20. 09:45:11
Persze az elkényeztetett urak, akik megvehették a rádiót, azoknak biztosan használt :)