És akkor Frei Tamás élére vasalt szafarinadrágjában, meg a hozzá színben és fazonban is passzoló ingben megállt a szavanna közepén. Mély lélegzetet vett, érezte, ahogy az afrikai levegő betölti a tüdejét, majd becsukta a szemét és elkiáltotta magát: „Ó, be csodás a fekete kontinens, mennyi szépség, mennyi táj, mennyi gazella, és az egyszerű emberek könnyfakasztó nyomorúsága!” Azután elindult vissza a Royal Livingstone hotelba, hogy még naplemente előtt igyon egy csésze világos pörkölésű babkávét. Nem maradt más utána, csak a trópusi mix illatú öblítő mindent átható szaga. (Frei Tamás és a stáb utazásai során mindig a Coccolinót választja).

De tényleg, a tegnapi esti afrikai Dossziéból úgy tűnik, hogy Frei Tamás vagy idült tudathasadásban szenved, és az elméjében igazán kemény, hererángató pankráció zajlik Kepes András és Árpa Attila között, vagy úgy száguldott át egész Afrikán, hogy egyszer sem tűnt fel neki, hogy összevissza beszél. Mert például a Viktória-vízesés partján luxushotelező amerikaiakat újgazdag sznoboknak nevezi, de pár száz kilométerrel arrébb már álmait megvalósító kalandor az orosz milliomosokat ötcsillagos szafarira utaztató hoteltulajdonos. Meg persze a műsor elején a gazdag turistákat megveti, amiért nem törődnek a pár kilométerrel arrébb tomboló szegénységgel, de nem sokkal később azért elájul a hajópadlós, légkondicionált sátraktól.

Vagy túl sok neki az ellentétekből, hiszen csak végletesen egyszerű igazságokban képes gondolkodni, vagy azt hiszi, hogy mi vagyunk olyan hülyék, hogy nem értenénk meg, ha árnyaltabban fogalmazna. Esetleg Frei Tamás az a fajta luxushippi, aki nagyon megmentené Afrikát, csak ne lenne ott olyan büdös mindenki.

Ráadásul mindehhez tegnap este is megkaptuk a szokásos, szótagolva kamerába mondott túlzásokat: mert lehet, hogy van olyan barom, aki 4000 dollárt ad egyetlen éjszakáért a zambiai Royal Livingstone Hotelben (esetleg az elnöki lakosztályban), de interneten már napi 239 dollárért lehet ágyat foglalni ebbe a szállodába. És persze, irdatlanul magas a zimbabwei infláció, és egyébként is Frei Tamás iszonyatosan örülhetett, hogy végre egyszer kimondhatta, hogy ezermilliárd dollár (jól értik, ezermilliárd, azaz ezerszer ezermillió), de azért az mégsem igaz, hogy az afrikai ország megdöntötte volna Magyarország 1946-ban beállított inflációs csúcsát. (Az afrikai országban csak 231 millió százalék körül van az éves infláció, a második világháború után csúcsra járatott magyar viszont elérte a 419 milliószor milliárd százalékot is.)

A szép képekért és az érdekes interjúalanyokért azonban még a szavannán csetlő-botló Pampalinit is megbocsáthattuk volna, de a Frei Dosszié után jött a java: A sztárok a fejükre estek. Meg Árpa Attila, de kétszer és murvára.

Merthogy a Tv2 és Frei Tamás karöltve elrontott mindent, amit egy sztárutaztatós valóságshow-ban csak el lehet. Először is az egész ott kezdődött, hogy elfelejtették bemutatni a celebeket, mintha tudnunk kéne, hogy mégis ki az a Voksán Virág. Talán a producer kedvenc műkörmöse? És mégis ki az a szemüveges, kissé leharcolt nő, aki néha besétált a kamera elé? Ja, hogy az a volt egészségügyi miniszter? És azért vannak ezek tizenegyen, hogy nehogy meg tudjuk jegyezni az arcuk, vagy, hogy mind a tizenegynek küldjünk emelt díjas sms-t?

Az egy hónapon át tartó valóságshow-hoz ráadásul megkaptuk Liptai Claudiát műsorvezetőnek, mintha a Big Brothert olyan könnyű lenne elfelejteni. Persze Kovács Áron nem rossz választás, lassan ő lesz a Tv2 Sebestyén Balázsa, de azért nem kellett volna egy olyan nőt rakni mellé, aki ha meghallja azt a szót, hogy arc, rögtön megrázza a seggét. Csak hogy értsük a párhuzamot. (Hogy félreértés ne essék, ez nem vicc, tényleg ezt csinálta).

De a legnagyobb hiba mégis az, hogy a Tv2-nél azt hiszik, elég kivinni pár celebet valami egzotikus helyre, aztán ledobjuk őket egy vízesésről, meg elefántszart pakoltatunk velük, és már kész is a műsor. Az ilyen valóságshow-knál ugyanis csak díszlet a táj és ürügy a feladat, a lényeg, hogy a szereplők mit mondanak egymásnak. Hogy ki hogy viseli a megpróbáltatásokat, és a többiek hogy viselik, hogy ő nem viseli el.

A sztárok a fejükre estek első adásából pedig pont ez hiányzott, talán mert elszúrták a castingot, vagy rosszak voltak a feladatok, esetleg bénázott a szerkesztő. A végeredmény pedig pont olyan lett, mint a Tv2 összes műsora: nagyon igyekeznek, baromi sokat költenek rá, és amikor már majdnem összejönne, akkor a sokadik kokaincsík után valaki megjegyzi, hogy ideje lenne tanítani is a népet. Már úgy közszolgálatilag.

Ha buknak, akkor is biztos erre hivatkoznak majd, hogy lám-lám, az Afrikát bemutató, igényes produkciót elsöpörték a feneküket mutogató RTL-es celebek. Pedig Frei műsorában is van szilikon (mellenként 550 milliliter), és egyébként is, a faszát lóbáló Benkő Dániel közel sem olyan ízléstelen, mint az, hogy Bangó Margit Bódi Margó idióta akadályverseny-feladatokkal kénytelen cseszegetni a napi két dollárból tengődő helyieket.