Mesesajt című régészkedő, guberáló rovatunk első darabja mi mással is indulhatott egy évvel ezelőtt, mint a szünetjellel, illetve a szünetjel ellen tiltakozó Urbán Pali bácsival. Már akkor is megállapítottuk, hogy a szünetjel emberiség elleni bűntettnek minősült volna egy humánusabb világban, de nézzük meg, hogy mi célt szolgált valójában. Nyilván nem azért találták ki, hogy hergeljék a tévézőket.

"A tévéműsorok közti 'pihenő' elsősorban az eltérő hangulatú programok elválasztására szolgál. Senki nem fogadná szívesen, ha egy tragikus hangvételű történetre tapintatlanul 'ráindulna' egy könnyebb, szórakoztató műsor. A közbeiktatott szünet egyrészt lezárja az élményt, másrészt alkalmat ad a nézőnek a következő, másfajta élményre való felkészülésre."

Vagyis a szünet egyrészt jófejségből lett kitalálva, tulajdonképpen az emésztést segíti, előkészíti a beleket a következő fogáshoz, ő a gyomor kéményseprője. Persze, ha reklámmal töltötték volna ki ugyanezt az időt, az pénzt is hozott volna a konyhára, amiből még több rajzfilmet lehetett volna készíteni, de hát ne szőrözzünk.

Másrészt a szünetnek természetesen technikai okai is voltak, ha ugyanabból a stúdióból több élő adást is közvetítettek egymás után, akkor a stúdiókat át kellett rendezni a két műsor között. Ez egy ilyen mezítlábas hőskorszak volt. A váratlan csúszásokat, elmaradt műsorokat is ki kellett tölteni valamivel, de ez magától értetődő. "Addig nézzék meg kisfilmünket - mondja ilyenkor a bemondó és máris indul a műsorban nem szereplő adás."

Jó, ezeket a dolgokat eddig is sejtettük, azt viszont kevesen tudhatják, hogy a szünetnek volt szerkesztője is, Balla Évának hívták. Persze itt nem a fekete alapon nagy fehér SZÜNET-feliratra kell gondolni, hanem a zenés, kisfilmes, meg könyvajánlós szünetekre, merthogy ilyenekkel is gyötörtek minket annak idején. De ez nem ám össze-vissza ment, hanem a műsorok hangulatához passzította a szerkesztő a szünetkitöltő kisfilmeket és muzsikákat.

Direkt szünetkitöltő kisfilmeket gyártott is a tévé, ilyen volt például a séta különböző magyar városokban, biztos emlékszünk rá. Ezeket a kisfilmeket például Valkó Tibor operatőr fényképezte.

Mindez persze nagyon meggyőző, de én továbbra sem értem, hogy miért kellett orrba-szájba nyomni a szünetet. Misztikus okot sejtek az egész mögött.