Isten az atyám, van jobb dolgom annál, mint egy pszeudoújság online kiadásán megjelent cikkel foglalkozni, de a tévés nézettség kérdése az egyik kedvenc témám, és itten engem hamissággal vádolnak. A Magyar Időkben megjelent cikket jegyző Csépány Balázsról egy villámgyors guglizás azt árulta el, hogy ez csak a második ilyen témájú online is megjelent cikke, így valahol érthető, miért hord össze mindenféle marhaságot, mert hát azt feltételezni sem merem, hogy szándékosan hazudna
Bocs, tényleg, néha kibuknak belőlem dolgok, mint Vincent Hannah-ból (tessen megnézni a Heat című műalkotást). Szóval, az ország első számú lovasszínésze, a szegény ember sörényét vesztett Sámsonba oltott élő Vallejo-illusztrációja és gyakran nyers és durcás csaja, Friderika lett A legbátrabb páros nyertes párja, gratula innen is. Hogy aztán ez mennyire volt megérdemelt győzelem, azt ne tudhatom, mert az első adás után kicsekkoltam, de majd meg tetszenek kommentelni jól, hogy netán Palácsik Lilla és faszija ill a Schobert-család jobb volt-e az évadban, vagy sem.
A hát ezek meg mit szívtak-díj mai győztese Vince Gilligan és az AMC, a válasz meg kék meth-et, ugye, de ezt csak az érti, aki nézte a Breaking Bad című sorozatot. A Collider hozta le az infót, amit azóta átvett mindenki, így mi is megkockáztatjuk, bár fenntartásokkal. Mert oké, hogy van ilyen, mármint sorozatnak filmes lezárást adni, de nem általános. A Deadwood 12 évvel a 3. évad befejezését követően kapja meg a lezárást, amire a rajongók várnak, az viszont HBO nemet mondott a Trónok harca-filmekre.
Folytatódik spoileres kibeszélőnk az HBO Aranyélet című sorozatáról, a legújabb poszt témája a harmadik évad ötödik és hatodik része.
Egy csatorna átpozícionálása mindig is kockázatos vállalkozás. A néző megszokja, amit kap, hogy az péniszhelikopterező jóember vagy természetfilmdömping, az most mindegy, lehet házalakítós angol reality de videóklip orrba-szájba is, a lényeg az állandóság, az szoktatja a csatornára az embereket, arra lehet nézettséget építeni, reklámozóknak beharangozni. Ha teszem azt, az RTL holnaptól csak Tarr Bélát adna főműsorban, gyorsabban bontanának pezsgőt a TV2 székhelyén, hiszen a kezdeti ezmegmiafaszomat hamar felváltaná a távkapcsoló keresése és huss, volt néző, nincs néző.
Lassan körvonalazódik, hogy milyen tervei vannak a Disney-nek az új streaming szolgáltatójával, amit a tervek szerint a jövő év végén indít be. Az egészen biztos, hogy a Marvel filmes univerzuma is nagy szerepet kap majd a szolgáltatás népszerűsítésében, Kevin Feige először beszélt arról, hogy milyen elképzeléseik vannak a folytatásról.
Mint a háborúban a foglyok,
Csak a parabolamocskot fogjuk,
Ahol minden nő tökéletes,
És minden férfi izmos.
(Lukács László - Jönnek a férgek, 1994)
Ma délután immáron kilencedjére lesz a lét a tét, indul az RTL Való Világ című összeköltözős realityje amit annak idején Árpa Attiláék a TV2-re kerülő Big Brotherről nyúltak, de pont annyira megtekerve, hogy a pereskedésből ők jöjjenek ki jobban. Ahogy a nézettségi versenyből is: a Big Brother az első évaddal verte az RTL műsorát, de a második VV-évad már köröket vert a BB2-re, amiből nem is készült több. A TV2-n egy ideig meg nem is fog, mert az RTL megvette Big Brother jogokat, de nem ettek meszet, hogy a bejáratott, és itthon jóval sikeresebb VV-t lecseréljék, egyszerűen egymásba olvasztották a kettőt, így született a
nevű hibrid. Ami persze bullshit, a VV továbbra is megmaradt annak, ami, de így legalább a TV2 nem tud BB-t forgatni, de ezt hagyjuk is, mert csak ideges leszek attól hogy itt van a Survivor mellett a másik ős-reality, amiben dettó lehetne követni, mi lesz akkor ha 16 idegent összezárunk és elkezdik nyírni egymást, ehelyett azt kapjuk, ahogy a 16 idegen a kamerának és a közönségnek játszik, mert ha a néző bírja a fejét, akkor a villában hiába számít páriának, simán nyerhet egy talicska pénzt a végén.
Mindig meg tudok azon lepődni, amikor tévésorozatokban teljesen véletlenszerűen feltűnnek magyar utalások (a Brooklyn 99 például elég jó ebben), de még furább ez a The Good Place-ben, a Netflix sorozatában, aminek a sztorija egy mennyország és egy pokol között pingpongozik. Nem, Magyarország ebben egyik sem, mert a harmadik évad az visszatért a való világba, a Földre, és az egyik szereplő testvérének Budapesten van kiállítása a harmadik évad hatodik részében.
Kőkemény, és végre részletekbe menő előzetes érkezett a True Detective harmadik, január 13-án érkező új évadához. A főszereplő a Holdfényért Oscar-díjas Mahershala Ali, a sztori pedig a beharangozó szerint az lesz, hogy ő nyomozott egy nyolcvanas évekbeli ügyben (gyerekek tűntek el), de ez volt élete utolsó melója. Most pedig, ha jól értem, egyszerre emlékszik arra a nyomozásra vissza, illetve arra a beszélgetésre, amikor arról a nyomozásról kérdezték, ráadásul mindezt úgy, hogy saját bevallása szerint az emlékezete sem a régi. Az idő egy lapos kör, ami most már tele van lyukakkal is.
Henry Cavill éppen Magyarországon van, ebből már könnyen össze lehetett rakni azt, hogy a Witcher című videojátékokból készült tévésorozat is itt készül. Na jó, de pontosan hogyan is fog kinézni Cavill ebben az egészben, mint Ríviai Geralt? A Netflix most megmutatta:
Várhatóan 2020-ban érkezik a tévébe az HBO aranytojást tojó tyúkjának első előzménysorozata. A Trónok harca világában játszódó, új kváziközépkori széria forgatása hamarosan kezdődik, és egy szereplő kiléte máris ismert: Jane Goldman, a sorozat alkotója Naomi Wattsra bízza a főszerepet, ami az egysoros leírás alapján ez:
Folytatódik az Aranyélet utolsó évadát kibeszélő sorozatunk, ezúttal a harmadik és negyedik részéről lesz szó, spoileresen.
Falusi telenovella, alvilági krimi, és a béranyasággal foglalkozó dráma jön az RTL-re 2019-ben, azaz tovább folytatódik a sorozatboom a magyar tévében, ráadásul a Viasat3 A la carte című sorozata mellé az RTL-től is érkezik egy színmagyar fejlesztés.
A telenovelláról már régóta lehetett hallani, de mindig azzal a mellékes felhanggal, hogy terv az van, de akkor a Barátok közt-ÉNBP kombó egyik felének igencsak meszeltek ugye, mert olyan nincs, hogy egy kertévében minden hétköznap este 3 napi sorozat fusson. Vagy mégis van, ez majd kiderül, mindenesetre ha tippelnem kellene, akkor az ÉNBP-et látom költözni az RTL II-re, legalábbis időlegesen, hiszen a Drága örökösök című sorozatot telenovellaként aposztrofálják, az meg zárt végű szériát jelent. A Contentlab gyártásában készülő széria horvát alapokon nyugszik, a története meg annyi, hogy van egy öreg fószer valami faluban az Isten háta mögött, és amikor meghal, tetemes vagyonát a három unokára hagyja - egy kis csavarral. Hogy ez pontosan mit takar, 34 mp guglizás megmondja, én nem fogok spoilerezni jó előre.
A 200 első randi után jön az A La Carte, ami már nem napi sorozat, hanem heti, a műfaja dramedy, és ami a nagy truváj benne, hogy magyar ötletből készült magyar fejlesztés, magyar írók magyar szavait magyar színészek magyar rendező irányításával varázsolják majd a koreai gyártású, de magyar falra magyar kézzel felszegelt lapostévékre.
A címből ki lehet találni, hogy a tízrészes sztorinak lesz köze a gasztronómiához is, de ennél többet egyelőre a Viasat3 nem kommunikál. Az írói között ott van Búss Gábor Olivér (Üvegtigris), Trunkó Bence (Argo), Divinyi Réka (Csak szex és más semmi) és Rudolf Péter (Üvegtigris) is, a rendezője Herendi Gábor és Szilágyi Fanni, a gyártója meg a Paprika Studios.
Van annál jellemzőbb erre a nyomorult NER-világra, mint az, hogy amikor egy magyar, oppardon Magyar, még inkább MAGYAR sikert a nemzeti szócső, a hírügynökségnek csúfolt MTI, amit már tényleg csak nagyon kivételes esetben és alapos forrásvizsgálat után lehet picit is komolyan venni, konkrétan meghamisít, mert szerepel benne a CEU?
Ez a Magyar Tudományos Akadémia honlapján jelent meg:
Hatalmas nemzetközi siker a magyar tudományos élet számára is: Lovász László, Barabási Albert-László és a cseh Jaroslav Nešetřil vezetésével, a Magyar Tudományos Akadémia Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézete, a Közép-európai Egyetem (CEU) és a prágai Károly Egyetem együttműködésében hatéves kutatási program indulhat közel 10 millió euróból azért, hogy jobban megértsük a bennünket körülvevő nagy hálózatokat. Erre tovább>>>
Ez meg az, ahogy a sikert az MTI tálalta:
Tudomány-matematika-pályázat
Magyar hálózatkutatók sikere az EU egyik legrangosabb alapkutatási pályázatán
Budapest, 2018. október 22., hétfő (MTI) - Lovász László, Barabási Albert-László és a cseh Jaroslav Nesetril vezetésével hatéves kutatási program indulhat csaknem 10 millió euróból azért, hogy jobban megértsük a bennünket körülvevő nagy hálózatokat - közölte az MTA hétfőn.
A mintegy 3 milliárd forintos támogatásból a három kutató és kollégáik arra kereshetik a választ, hogy milyen matematikai szabályszerűségek érvényesek a nagy hálózatokra a sejtekben zajló folyamatoktól az emberi agyon keresztül a Facebookig - áll az MTA MTI-hez eljuttatott közleményében. A nyertes pályázat célja, hogy a hálózattudomány és a gráfelmélet legújabb eredményeire építve, a két tudományág tudósainak együttműködésével segítse a nagy hálózatok működésének megértését.
A projektet koordinátorként Lovász László, az MTA elnöke, az Eötvös Loránd Tudományegyetem professor emeritusa vezeti. "A világ élvonalába tartozó matematikus a dinamikusan változó hálózatok jellemzőinek matematikai leírását tűzte ki célul" - olvasható a közleményben. "A hálózat ugyanolyan alapfogalommá vált a modern tudományban, mint korábban a függvények és differenciálásuk. Természetesen nem volt annyi idő a fejlődésére, mint az analízis esetében, így a matematikai módszerein sokat lehet fejleszteni. Ehhez azonban elengedhetetlen a hálózattudományban és a konkrét alkalmazások során felvetődött kérdések, a gyakorlati megfigyelések és módszerek figyelembevétele. Ezért örülök nagyon, hogy Barabási Albert-Lászlóval, a hálózattudomány kiemelkedő képviselőjével fogok együttműködni. Harmadik társunkkal, Jaroslav Nesetrillel több évtizede dolgozunk együtt, az ő kutatásai igen jól kiegészítik azokat a módszereket, amelyeket tovább akarunk fejleszteni. A Rényi Kutatóintézet munkatársai nagy segítséget nyújtottak a pályázáshoz" - idézik a közleményben Lovász László szavait.
Barabási Albert-László fizikus, hálózatkutató, a projekt vezető kutatója szerint a projekt "kivételes lehetőség arra, hogy megerősítsük a hálózattudomány matematikai alapjait".
Mind a hálózattudomány, mind a gráfelmélet sikeres és komoly hagyományokkal rendelkező tudományág Magyarországon - írják, hozzátéve, hogy magyar matematikusok generációi tartoztak és tartoznak a gráfelméletet kutató tudósok élvonalába, így például Kőnig Dénes, Pólya György, Erdős Pál, Lovász László, Rényi Alfréd, Szemerédi Endre, Babai László és számos további tudós. A hálózattudomány hasonlóan elismert magyar képviselői között van Barabási-Albert László, Albert Réka, Vicsek Tamás, Kertész János és Csermely Péter, akik magyar kollégáikkal közösen vezető szerepet töltenek be a tudományág fejlődésében.
A közleményben olvasható, hogy a matematika régóta foglalkozik hálózatokkal, a gráfelméletnek nevezett tudományág számos eredményét használják a számítógép-programozástól az ipari tervezésen át a csomagkihordásig. Az utóbbi években azonban a technológiai lehetőségek robbanásszerű fejlődésével egyre több tudományterület és iparág művelői szembesülnek óriási, akár elemek milliárdjait tartalmazó hálózatokkal, amelyek megértése elengedhetetlen kulcsfontosságú kérdéseik megválaszolásához.
Milyen sebességgel terjednek a hírek és álhírek a Facebookon? Több ezer közül mely fehérjék működését érdemes gyógyszeresen befolyásolni ahhoz, hogy helyreállítsuk egy sejt vagy szövet egészséges működését? Miként képes rugalmasan áthuzalozni magát az agy egy sérülést követően? Az ilyen és ehhez hasonló kérdések megválaszolásában sokat segítene, ha jobban értenénk a hatalmas méretű, dinamikusan változó hálózatok matematikáját - sorol példákat az MTA közleménye.
A Lovász László vezetésével folyó kutatások célja a való életben újra és újra felbukkanó, jellemzően dinamikusan változó hálózatok jellemzőinek matematikai leírása.
Az Európai Kutatási Tanács (European Research Council- ERC) működteti az Európai Unió legnagyobb felfedező kutatásokat támogató pályázati rendszerét. Az ERC feladata, hogy hosszútávra vonzó finanszírozást nyújtson az úttörő, magas kockázattal járó, de magas megtérülést is ígérő kutatások támogatására. Az ERC Synergy Grant támogatásával összesen 27 kutatócsoport végezhet kutatásokat. A 2-4 vezető tudós irányításával működő csoportok hatéves kutatási programjukhoz együttesen legfeljebb 250 millió eurót nyerhetnek el. A 27 tudományos projektben 17 ország 63 egyetemének és kutatóközpontjának munkatársai vesznek részt.
Szóval az immáron a Papp Hírhamisító Dániel igazgatósága alatt működő MTI a főnök módszereit átvéve simán hamisított - ezt NEM az MTA komunikációs osztálya közölte velünk, ez a MI kijelentésünk. Ők csak megmutatták azt az emailt, amiben a közleményüket az MTI-nek átküldték, és amiben a CEU még szerepelt. Szóval nem csicskult be az MTA, nyugi. (via)