Nem én találtam ki az RTL-en hamarosan bemutatkozó Cápák között című gazdasági reality műsorról, hogy ez olyan mint az X-Faktor, csak pénzzel, viszont annyira találó rá, hogy lenyúlom. A pénzügyi világban mozgó öltönyös-szigorú kiskosztümös bankárokra és befektetőkre valamiért a világ minden részén szokás valami állatot ráhúzni, mármint nem úgy, és nem lovat, hanem mittudomén tigrist, oroszlánt vagy cápát, esetleg sárkányt. Mert vérszomj, meg ragadozás, meg hasonlók, egy Gordo Gecko wannabe-ra nem lehet azt mondani, hogy a Wall Street csincsillája.

A Magyar Vállalkozóról éveken át az a kép élt a nép gyermekében, hogy kopasz, dolcsegabana pólóban feszít az ötös bömösben, folyamatosan szotyzik és simlis. Aztán a NER ezt is felülírta némiképp, a dolcse helyett jött a kockás ing és a pufidzseki, a bömös maradt (azt a magyar néplélek kellékes szekrényéből soha nem lehet kihajítani a kidobóember/vállalkozó feliratú polcról) és az ügyeskedés/simli/mutyi mellé bejött még az, hogy a vállalkozó az, aki ismer valakit, aki ismer valakit, aki majd megmondja, mint kell írni a pályázatba. Persze a sztereotípia lényege, hogy ilyen legyen és elfedje a valóságot, ahogy a magyarok sem pörkölszaftos bajuszban nyereg alatt marhát puhító csikósok.

A Cápák Között, az RTL új, vállalkozásról, kockázatról, pénzről és a mögötte álló emberekről szóló műsora amellett, hogy istenbizony nagyon szórakoztató lesz (ezt a Gresham-palotában rendezett sajttájon minden megszólaló bizonygatta), egyfajta edukációs feladatot is a nyakába vesz, azaz igyekszik egy picit kitágítani a horizontunkat, és (nagyon leegyszerűsítve) megmutatja, hogy mi kell ahhoz, hogy egy ötlethez valaki adjon annyi pénzt, hogy ne kelljen a hónap végén 13 fokban zongorázni (sertés)zsíros kenyér mellett.

Nem új ötlet ez, a japánok találták ki a formátumot, amiben öt üzletember ül egymás mellett egy díszletnappaliban, és sorban eléjük járulnak mindenféle emberek. Olyanok, akiknek van egy jó ötletük, de pénzük nem nagyon; vagy olyanok, akiknek már megy a cége, de nem tudják megugrani a következő lépcsőt, vagy szimplán csak olyanok, akik üzlettársat keresnek. A cápák meghallgatják őket, szétszedik a mantrát, megnézik, van-e értelme betolni X milliót a cégbe, és mekkora üzletrészért cserébe, és ha eldöntötték, akkor a delikvens vagy kap lóvét, vagy nem. És ennyi. A japánoknál tigrisek vannak, a 2005-ben elindított brit verzióban sárkányok (Dragons' Den), az amerikaiban (Shark Tank) meg cápák. Mivel magyarul a Pénzes tigrisek és a Sárkányverem elég hülyén hangzott volna, a gyártók és az RTL a marginálisan jobb cápák mellett döntött, de végül is mindegy, hogy hívják őket, a lényeg a műsor, azt meg a cápák és a jelentkezők csinálják meg.

A sajtónak ma bemutatott cápákon első blikkre nem múlik a dolog, a kémia láthatóan működik, kellőképpen változatos háttérrel bírnak, és ami a legjobb bennük, hogy nem elhasznált arcok. Bevallom férfiasan, hogy kettőjük nevét ismertem csak, de arcot nem tudtam volna azokhoz sem rajzolni:

• Apró Anna – a Cor-a Zrt. nevű egészségügyi szolgáltató cég egyik tulajdonosa, a kockázati tőkebefektetéssel foglalkozó OXO-csoport egyetlen női tagja, a holding ügyvezetője.
• Balogh Levente - A Szentkirályi- Kékkúti Ásványvíz Kft. elnöke, a PepsiCo üdítők és élelmiszerek regionális tulajdonosa.
• Balogh Péter - A Baconsult Kft. ügyvezetője, 24 céggel a legaktívabb angyalbefektetők egyike. Fő profiljuk hazai startupok támogatása, jelenleg 24-et futtatnak. Az autós navigációs rendszereket fejlesztő NNG volt társtulajdonosa.
• Fehér Gyula – A Ustream alapítója. Az IBM három éve kb. 130 millió dollárt fizetett a cégért.
• Moldován András – A Jack’s Burger étteremlánc és a Mangal Ilona Kft. (nem vicc!) tulajdonosa, mellette egy szoftverfejlesztő céget, az Animalsoft Kft-t is működteti.

Ők öten ülnek az egyik oldalon, eléjük járulnak a jelentkezők az ötleteikkel, legyen az zenélő pelenkázó vagy kenyérmentes kenyér, vagy mittudomén. Volt szerencsém belenézni a műsor felvételeibe, de úgy hogy hangot nem hallottam, annyira izgalmasnak nem mondatnám a dolgot, hiszen a nappalinak berendezett stúdió egyik felében ül az öt befektető, a delikvens(ek) meg ott izzadnak előttük és vagy egy órán át kérdezgetik őket megtérülési rátáról meg a cashflow-problémákra tervezett megoldásaikról, szóval, aki arra számít, hogy bemegy, letesz egy kitömött mókust, és azt mondja, kiborg erdőlakó, állatkert, 120 millió, köszönöm, az nagyot fog koppanni.

Volt a műsornak előzménye, a 2006-os Ecopoly, és ugyan az RTL jó szülőhöz méltón csak a szépre emlékszik belőle, a nézőben - de ha már itt tartunk, a szereplőkben és a befektetőkben is - maradt keserű szájízbe mártott tüske bőven. A befektetők castingja picit félrement, Villám Gézát a telefonbetyárkodás után nehéz volt komoly üzletembernek tekinteni, a másik rádiós múlttal bíró Erdélyi Superman Zsoltról soha nem feltételezte senki, hogy valóban lenne annyi pénze, hogy abból akár csak egy BKV-menetrendfüzetet ki lehessen nyomtatni, Zoób Kati, a brókernetes Kutvölgyi Pál, a CBA-főnök Lázár Vilmos vagy Sztanó Péter együtt nem volt olyan karizmatikus, mint egy rossz passzban levő Berényi Miklós. És ha ez nem lett volna elég, a műsor kicsit bénácska is volt, az elfogadott és befektetési ígérettel megtámogatott vállalkozások meg nem indultak be, mert hát a lóvé, az nem volt meg hozzá, hogy adjunk egy igazán magyaros csavart a sztorinak.

És akkor mi a garancia, hogy most nem így lesz? - kérdezi menten az ember, hát az, hogy míg az előző verzióban (ami dettó a Dragons' Den átdlgozása volt) az üzletemberek kaptak pénzt a szereplésért, viszont a saját pénzükből nem kellett egy vasat sem kockáztatniuk, a Cápák között befektetői a saját farkukkal verik a csalánt, és ha jókedvűen azt mondja valamelyik, hogy oké, 35 millla, akkor az nem azt RTL, vagy a műsort támogató cégek zsebéből ugrik ki, hanem a sajátjából. A saját pénzével meg csak óvatosabb duhaj az ember. A sajttájon az egyből lejött, hogy ezek az emberek egyrészt nagyon magabiztosak, és mindegyikükből árad a nagyfasz-energia, de emellett kifejezetten viccesek és komolyan veszik azt, hogy a magyar vállalkozói kultúrán és szemléleten változtani kell.

A Cápák között persze elsősorban egy tévéműsor, és nem közgazdasági gyorstalpaló. Balogh Péter azt mondta a sajttáj után, hogy az amit a műsorban (mármint a felvételen) egy óra alatt kell eldönteni, arra illik a való világban hónapokat szánni, már ha nem akarja az ember megégetni magát. Amiben a műsorba jelentkezők szinte mindegyikének fejlődnie kell, jegyezte meg Balogh (de a többiek is egyetértettek vele), az a pitchelés, azaz az ötleted/vállalkozásod ismertetése, mert olyan nem fordulhat elő, hogy egy ilyen meetingen fejből nem tudsz mindent a körömviráglekvárt főző céged tavalyi évéről, vagy arról, mennyiből lehet kihozni 25 dekát az isteni nektárból.

A formátum pont a tét nagysága és a felgyorsult tempó miatt válik izgalmassá, az ösztön, a szimat, a megérzés legalább annyira fontos, mint a fejből sorolt számok. Az egyébként beszédes szám, hogy a 16. évadát taposó brit verzió esetében a műsorban látott tutinak tűnő megállapodások feléből nem lesz semmi - az első 11 évadban a beígért 13 millió fontból csupán 5,8 millió került valóban befektetésre. Persze a magyar verzióban nem így mennek neki az első évadnak, és Apró Anna szerint volt is olyan ötlet vagy vállalkozás, amiről mind az öten egyöntetűen úgy gondolták, hogy abból simán lehet nagy durranás.

Hol látható: Cápák között, RTL Klub, február 18-tól hétő este 21:10.