Disclaimer

Ha a Mezzo tévét és a Spektrumot is 10 éve nézted utoljára mert azóta túl mainstream, vagy ha visszasírod az Ablak c. műsort, akkor tudd hogy az alábbiakat mi is tudjuk:

1) Nem, ez nem igényes műsor.
2) Igen, itt tart a hazai televiziózás.
3) Igen, erre van igény.
4) Igen, erről kell írni. 

Ja, és minden, a poszthoz érdemben hozzá nem szóló, offtopic, nyelvtannáci, gyalázkodó és/vagy személyeskedő kommentet figyelmeztetés nélkül törlünk. 

Írjon nekünk!

Olyat látott, hallott, olvasott, kattintott, amit eddig még soha? Van valami kínzó kérdése a sorozatokról, tévéről, médiáról, amire senki nem tud válaszolni? Írja meg nekünk!

Facebook oldaldoboz

Friss a Hogyvolton

Kulcsszavak

24 (312) a&e (133) abc (1958) ajánló (1699) amazon (112) amc (910) animációs (109) atv (217) axn (531) baki (261) barátok közt (144) baromság (130) bbc (404) beharangozó (281) beszól (314) blikk (338) bors (267) botrány (320) breaking (124) breaking bad (233) brit (512) bsg (258) bulvár (995) cbs (1866) celeb (108) cinemax (706) comedy central (518) cool (358) csaj (177) csi (159) cw (882) dexter (237) díj (247) discovery (249) discovery channel (111) doku (127) duna ii autonómia (111) duna televízió (1212) duna tv (169) dvd (302) előzetes (122) emmy (189) f/x (450) film (598) filmmúzeum (903) film (338) fnl (132) foci (171) fox (2048) fringe (163) fx (394) glee (227) grace klinika (173) gyász (206) hbo (2971) HBO (107) hbo2 (313) hbo comedy (125) himym (154) hír (2037) híradó (126) hírek (288) hírtv (126) history channel (116) homeland (123) horror (149) hősök (200) house (164) humor (140) idol (248) interjú (540) internet (484) itv (122) játék (146) jóban rosszban (119) kasza (229) kép (798) köztévé (140) kritika (618) lapszemle (169) lifetime (152) lista (178) lost (498) lóvé (164) lovetta (140) m1 (1692) m2 (991) mad men (109) magyar rádió (119) médiaipar (389) mgm (230) mokka (142) mtv (1149) mtva (264) nbc (2136) netflix (376) nézettség (1355) office (195) ortt (159) per (208) pilot (1034) pletyka (325) politika (310) premier (135) promó (268) rádió (341) reality (1934) reklám (323) remake (225) retró (287) rtl (635) rtl ii (146) rtl klub (2212) sajtóközlemény (116) sci-fi (158) scifi (207) sci fi (533) showtime (794) simpsons (115) sitcom (881) snl (276) soa (189) sorozat (11641) sorozathalál (123) sorozatpremier (266) spektrum (169) spinoff (114) spoiler (343) sport (320) sport1 (148) starz (214) survivor (219) syfy (382) szereposztás (1225) sztrájk (136) szülfel (109) talkshow (387) tbbt (233) tehetségkutató (228) tények (119) tévé (136) tévésorozat (148) the voice (100) tnt (390) trailer (182) trónok harca (758) true blood (215) tv (16482) tv2 (3194) tv6 (103) tv paprika (142) twd (307) twitter (119) újság (311) upfronts (107) usa network (316) való világ (100) vélemény (212) vetélkedő (301) viasat (551) viasat3 (647) viasat history (101) vicces (698) videó (3080) x-faktor (186) x faktor (111) youtube (240) zene (213) zone europa (356) Címkefelhő

Ez lehetett volna az új Black Mirror

2018. február 02. 18:01 glaurung24 18 komment

Amikor évente 500 saját gyártású, forgatókönyvalapú tévésorozat készül évente Amerikában, akkor nincs értelme csodálkozni azon, hogy újrafeldolgozással és trendmásolással van tele a kínálat. Az Amazonra került, de eredetileg az angol Channel 4 rendelése alapján készített Philip K Dick's Electric Dreams mindkét vonalna tökéletesen illik, már csak azért is, mert a Channel 4 a Netflixre távozott Black Mirror helyére szánta. A klónozás nem lett tökéletes, de csalódásnak így sem mondanánk próbálkozást. Évadkritika.

electric-dreams-2017-philip-k-dick.jpg

Mielőtt beleugranánk a mostanában egyre több formában felbukkanó antológia sorozatba, fontos kitérni a címbe is bekerülő Philip K. Dickre.

Az 1928-82 között élő sci-fi-író évtizedekkel megelőzte korát, amit remekül mutat az is, hogy az ő írásai alapján készült többek között a Szárnyas fejvadász (és így közvetve a Szárnyas fejvadász 2049), a Total Recall - Az emlékmás (és annak remake-je), a Különvélemény, a Kamera által homályosan, a Next – A holnap a múlté, a Sorsügynökség, illetve az Amazonon sorozat formájában feldolgozott The Man in the High Castle is.

Dick 30 éves írói pályafutása során 44 regényt és 121 rövid történetet jegyzett, van tehát miből válogatni, ha valaki az életművéből merítene ihletet. Ez történt az Electric Dreams kapcsán is, ahol tíz több-kevésbé, de inkább kevésbé kidolgozott történetszálat vettek elő, és bővítették aztán (átlagban) 50 perces sorozatrésszé.

Mivel antológiáról van szó, az elkerülhetetlen hullámzó teljesítmény sem gond, ha egy rész nagyon nem jön be, lehet ugrani a következőre. Érdekes egyébként, hogy az Amazon más sorrendben töltötte fel a részeket, mint ahogy a Channel 4 leadta, de mivel semmi kötődés az egyes sztorik között, ezért a sorrendiség mindegy is.

Már pedig hullámzó teljesítmény az van, és nem csak amiatt, hogy a tíz részt tíz különböző ember rendezte és minden részt más is írt, hanem azért is, mert változó méretű és kidolgozottságú Dick-sztorikat választottak alapul, és azt nem biztos, hogy jó irányba bővítették.

philip_k_dick_s_electric_dreams_pkd_101_the_commuter_20170317_cr_0270_lg_rgb.jpg

Mint a fent említett filmek mutatják, nem Dick írásaival van a gond, megfelelő gondoskodás mellett zseniális filmeket, vagy épp tévésorozatot lehet belőlük csinálni. A gond itt inkább az, hogy nem mindig jól, vagy nem mindig megfelelő ember nyúlt az adott részekhez.

Sajnos ez a tízből elég sok részen, legalább haton érződik – talán elsőre túl nagyot akartak markolni, nem véletlen ugyanis, hogy a Black Mirror négy évad alatt hozott össze 19 részt, az Electric Dreams pedig egyből tízzel kezdett. Jobb lett volna kevesebb, de jobban kidolgozott résszel támadni.

Amíg a Black Mirrorban a fő vezérfonal az, hogy milyen sötét oldala és buktatói vannak a technikának, addig az Electric Dreams inkább igyekszik arra kifutni, hogy az adott világokban hogyan kérdőjelezi meg a főszereplőnk saját létezését. Ebben pedig sokkal visszafogottabb, mint a Black Mirror, nem ugrik egyből túl messzire, nem az erőszak, vagy egyéb, alapvetően gonosz irány bemutatása a célja. Ezzel a visszafogottsággal viszont többet vesztenek, mint nyernek, mert mire kidolgozzák az egyes történetszálakat, el is vesztik a nézőt – mintha nem tudtak volna dönteni, mennyire hagyják el Dick eredeti történetét, és mennyit költsenek hozzá, így viszont két szék között a pad alá estek.

Van persze jó oldala is, hogy Dick 50-es években írt történeteit vették elé. Az akkori hidegháborús paranoia elég könnyen párhuzamba állítható a mostani bizonytalan világpolitikai helyzettel – a K.A.O. (Killl All Others - Megölni minden mást) rész a maga egyszerű, populista szlogenjeit skandáló elnökjelöltjével a jövő MexUsCan (Mexikó, Egyesült Államok és Kanada összeolvadása) gigaállamában anélkül is felhúzza a Trump-maszkot, hogy bármilyen formában utalnának rá. Mert hogy nem is teszik, az elnökjelölt itt egy Éhezők viadala-beöltözős buliról megszökött Vera Farmiga a végtelenül egyszerű gyilkos, ellenséges üzenetével elég távol áll Trumptól kinézetben, mégis óhatatlan a párhuzam, ahogy a felfoghatatlan dolgokat is kérdés nélkül befogadó társadalom is ismerős lehet, amiben az értelmetlenség ellen lázadó lesz a kiközösített.

philip-k-dick-s-electric-dreams-pkd_106-20170526-es_7794_lg_rgb-1014x570.jpg

A legjobb részek viszont pont nem a hidegháborús hangulat újragondolásától jók, hanem a másik dickes vezérfonaltól, ami azt feszegeti, hogy mennyi igazságtalanság, csalódottság és belenyugvás az emberi létezés szükségszerű velejárója – ezek jönnek elő egyébként a legjobb Dick-sztorik filmes feldolgozásaiban is.

A két legjobb példa erre a The Commuter (nem Liam Neeson újabb filmje), illetve a Safe and Sound. Előbbiben Timothy Spall hoz zseniális alakítást, mint az apa, akinek döntenie kell: a pszichés problémakkal küzdő fia nélküli, egyszerűbb, vagy a szeretett fiával való, de küzdelmes élet a boldogabb-e. A Safe and Sound félig magában hordozza azért a paranoid hangulatot, de a fő kérdés az, hogy egy szabad világból egy ellenőrzött zónába költöző tinédzser hogy lesz egyre paranoiásabb – és népszerűtlenebb – attól, hogy egyre többet foglalkozik az Apple Watchra hajazó nyomkövetőjén át a biztonsággal.

Timothy Spallt már méltattuk, de fontos kiemelni Bryan Cranstont (Human is), Anna Paquint (Real Life), Jack Reynort (Impossible Planet) és Greg Kinneart (The Father Thing) is, akik zseniális alakítást hoznak, nem rajtuk múlik, hogy adott esetben nem működik a rész. De Steve Buscemi is üde színfolt az amúgy rettentően lapos Crazy Diamondban.

636511753225418416-philip-k-dick-s-electric-dreams-pkd-105-20170506-cr-0159_lg-rgb.jpg

Az Electric Dreams üzenete nem annyira nyomasztó, mint a Black Mirroré. Ahogy Spall karaktere mondja a The Commuterben, “Voltak boldog pillanatok.” Nincs tökéletes utópia, de egy disztópia sem teljesen élhetetlen, minden csak azon múlik, kik vesznek körbe minket. A próbálkozás nem is itt csúszik el, hanem hogy egyszerre próbál hű maradni az 1950-es évekbeli gyökerekhez, ugyanakkor kellően modern és kortalan lenni, hogy releváns maradjon. Ugyanígy nem sikerül az egyensúlyozás a klasszikus sci-fi-elemekhez ragaszkodás, és a klisésedés elkerülése között. Amelyik rész nem működik, az gyorsan kiderül, de amelyik talál, az viszont pont a kör közepén landol. Ha a négy legjobb résszel jön ki az évad, a többi hatot pedig későbbi évadokban szórják el, most a Black Mirror trónkövetelőjéről beszélünk, így viszont csak egy lelkes próbálkozásról. Kár érte.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

David Bowman 2018.02.02. 20:20:45

évente 500 saját gyártású, forgatókönyvalapú tévésorozat készül évente

David Bowman 2018.02.02. 20:32:27

Sötét a pokol, de lakható.
Dick nem jó író. Csak az ötletei jók.
Lehet, nekem be fog jönni. A Black Mirrorból is a két legkevesebbre értékelt rész tetszett a legjobban.

EssEm 2018.02.04. 09:19:51

Én sajnos a jobb részekért se voltam oda. Nem a készítőket hibáztatom - az az érzésem, hogy egy PKD story akkor válik képernyőre adaptálhatóvá, ha a lélek és a kusza ötletek nagyrésze már kikerült belőle. Az első Total Recall egész közel járt, a többi helyett inkább olvasom az eredetit.

hosaka 2018.02.04. 09:22:23

@David Bowman: Valami indoklást, ha lehet, mert így te sem vagy jó kommentelő. Én pedig egy igénytelen olvasó vagyok, mert letenni sem tudtam egyszer sem egyetlen Philip K. Dick könyvet sem. Vagy eredeti angolban elsírnám magam? Esetleg te is író vagy? Mert jellemzően ők háborodnak fel, hogy Dick méltatlan az elismerésre, bezzeg ők és az eladhatatlan sztorijaik...

Megpróbálok elképzelni egy ellentmondásos embert, akiből dőlnek a vérfagyasztóan jó ötletek, de nem képes hatásosan tálalni... de az nem P. K. Dick.

Gunsmoke 2018.02.04. 09:34:09

"de csalódásnak így sem mondanánk próbálkozást", "Dick 50-es években írt történeteit vették elé" - nemcsak ezért, de ezt mégis ki írta valami unatkozó egyetemista? Mindegy is, fogalmazni akkor sem tud. Néhány mondatszerkezetnél még a google fordító is lekörözi a kedves cikkírót! Nem vártam "Nietzsche-i" értekezést, de ez akkor is gáz.

gregaba 2018.02.04. 11:24:35

A színészgárda mindent visz, sokkal erősebb, mint a Black Mirrornál. Érezhetően ezen a fronton próbálják lefölözni a riválist. De tényleg lapos a dolog az összhatást tekintve.

wice 2018.02.04. 12:13:23

@David Bowman: egy fenét nem jó író, a novellái nagy része zseniális. a regényei... hát igen, azok többnyire egy zseniális alapötletből csapongó drogos rémálommá válnak.

ebben a sorozatban egyébként pont azt utálom, h megpróbálták "modernizálni" a novelláit, beleerőltetni mindenféle aktuálpolitikai üzenetet, meg ilyenek. a "kill all others" eredetije, az "akasztott ember", az egyik legjobb sci-fi novella volt, amit valaha olvastam, itt meg az egész egy zavaros és unalmas katyvasz lett, telebaszva "trump rossz, értem?" jellegű kikacsintásokkal :(

netrion 2018.02.04. 12:16:08

@gregaba: a Black Mirrorban átlagban elég erős a színészgárda. Lehet, hogy nem annyira ismertek, mint a fentiek, de nem gyenge színészeket szedtek össze.

Az viszont kétségtelen, hogy a sztori a lényeg, és ebben a BM erős. Érdekes, hogy a BM esetén mennyire szór, hogy kinek melyik a kedvenc része. Azt, amit valaki csapnivalónak tart, mások imádják, és viszont. Nemigen van olyan rész, amit egységesen mindenki gyengének mond.

ds9 2018.02.04. 16:28:33

Azért a Felejtés bére (angolul Paycheck, novella címe ugyanez) Ben Affleckkel és Uma Thurmannel, Paul Giamattival és a Screamers (magyarul az Elhagyott bolygó, novella címe Second variety) Peter Wellerrel is Philip K. Dick alapján készült.

Azért írom, hogy alapján, mert jórészt alig van olyan Dick novella (majd mindegyik film, egy novellából van átírva, kivéve a Blade Runner és a Kamera által homályosan) amelyik emlékeztetne a belőle készült filmre.
Mert a Total Recall, a Minority Report, a Next, a Paycheck, a Screamers, a Sorsügynökség, etc, baromira nem arról szól amiről Dick írt.

Egyetlen kivétel van (ami a felsorolásból ugyancsak kimaradt): Imposztor, Gary Sinise-el és Madalaine Stow-val, na az majdnem szóról szóra az eredeti Dick novella (a közepében, mégis filmről van szó, van egy rövid jelenet, ami a novellában nincsen, de egyébként, a film követ mindent majndem szó szerint.

Az Electric Dreams, nem kidolgozatlan Dick novellákat dolgoz fel, hanem Dicl novellákat, ezeket ő így írta meg. Jelezném, Dick zseniális regényeket írt, bár a regények (fenntartva, hogy egyszerűen elképesztően jók) néha a regény közepén elkezdenek másról szólni és a befejezés sem mindig 100%-os.
DE. Dick novellái az elejüktől a végükig, konzekvens, korrekt koherens darabok, piszok jóé vannak megírva, néha konkrétan döbbenetesek, a befejezésük pedig több esetben elképesztően meglepő és letaglózó (pl. Imposztor)

Tehát nem kidolgozatlan Dick novellákról beszélünk, hanem Dick novellákról. Azon lehetne vitatkozni, hogy miért pont ezeket kellett megcsinálni, de ezeket csinálták meg.
Pl. a K.O.A. (Kill all others) eredeti címe, The hanging stranger, teljsen át lett írva.
Igazándiból a sorozattal kapcsolatban azt lehet mondani, hogy vették az eredeti Philip K. Dick novellát aztán vagy átírták vagy nem.

Mondjuk a több mint 120 Dick novellából lehetett volna ezeknél ( fenntartva, hogy a feldolgozottak egy része eredetiben is jó) sokkal jobbakat is találni.

Magyarul az Agave adott ki, két Dick novelláskötetet, az egyik a Lenn a sivár Földön, a másik a Megint a felfedezők címet viseli. Van még egy novelláskötet, amit előbb adtak ki, a Minority report film megjelenése körül,. Mivel az egy novella, ezért a könyvben van még vagy 7-9 másik Dick novella is.

Ha ezeket valaki elolvasta (minimum) utána tud hozzászólni, sajnos Dick sokkal jobb mint ez a sorozat, de ez a novellaválasztáson is múlik, remélem a második évadra jobb alapokat választanak.

Igazság szerint az, meg, hogy egy sorozat amolyan antológia sorozat nem jelent semmit, az új Outer Limits (amit itthon a Viasat adott) minden része már szereplőkkel futott, mégis baromi jó volt, majd minden epizód.

Sanko13 2018.02.04. 18:25:06

@ds9: Az Imposztort még nem láttam, "csak" olvastam, zseniális. Asimovnak is van két magyarul megjelent antológia kötete, mindegyikben van egy-egy Dick novella.

offtopic: Az Imposztornál csak egy novella vágott jobban fejbe, Clark-től az "Isten kilencmilliárd neve"

David Bowman 2018.02.04. 18:29:26

@hosaka: Hát,.. igazad van. Gondoltam, valaki majd kifejti részletesebben, és lám, meg is tette.
Vannak szerzőpárosok, akiknél az egyik szállítja az ötleteket, a másik meg fogyasztható formába önti őket. Máshol a szerkesztők (vagy vágók) húznak kegyetlenül. A Gallaktikás novelláit szerettem. Én meg megragadtam a kommentírás szintjén. Az ötleteim pár mondatosak. Még novellár írni is rest vagyok.

David Bowman 2018.02.04. 18:51:07

Egy csomó jó filmötlet estére. Kösz.

ds9 2018.02.04. 19:51:08

@Sanko13: Isten kilencmilliárd neve. na az nagyon ütős, ha jól emlékszem, az egyk Asimov antológiában is benne volt, és Asimov azt írta, hogy a novella utolsó sora, a világirodalom, talán egyik legjobban és legszebben megírt sora. .o)

Javasolnám Asimov saját novelláját, ami szerintem megmutatja, hogy ezek az arcok (Asimov, Dick, Clarke ) nagyon tudtak írni, akár regényről, akár novelláról volt szó ( az írókat, sorrendileg az én preferenciám szerint raktam egymás után).

Asimov novellája, "Az utolsó kérdés", ez Asimov kedvenc novellája, azok közül, amit ő írt.

Nekem (hasonlóan, mint a Clarke novella esetében) a végén leesett az állam, és azt mondtam (mint a Clarke novella esetében), hogy nem tudom felfogni, hogy ilyet hogyan lehet írni, mert annyira kibeba---tt jó.

Link:

users.atw.hu/asimov/downloads/Encyclopedia%20Galactica/10.%20k%C3%B6tet%20-%20Encyclopedia%20Galactica%20Alternativa/2.%20Nine%20Tomorrows/07.%20Az%20utols%C3%B3%20k%C3%A9rd%C3%A9s.pdf

Treff Bubi 2018.02.05. 08:28:12

Jó író Dick, de igazán bélyeggel / gombával jön át a mondanivalója.

Sanko13 2018.02.05. 09:45:36

@David Bowman: Köszi, megvan nyomtatott formátumban, Asimov szerkesztésében, a Gyilkos ​idő antológiában jelent meg.

Sanko13 2018.02.05. 09:58:38

@ds9: Egyetértek Asimovval. :-) Nebula díjat is kapott érte, ha jól emlékszem, illetve megválasztották a világirodalom 7. legjobb Sci-Fi novellájának. Én nem tudok rangsort felállítani közöttük, mindhárom zseni csak más-más a stílusuk. Én még a dobogóra tenném Lem-et és Ray Bradbury-t, már csak a Marsbéli krónikák miatt megérdemli.

Sanko13 2018.02.05. 09:59:57

@ds9: ...és köszi a linket! :-)