Paget Brewster komikusnak indult, aztán mégis FBI-ügynökként lett népszerű, a Gyilkos elmék Prentiss ügynökének szerepében. Fix meló volt, jó fizetéssel, mégis otthagyta négy évre, ahogy a képzőművészeti egyetemet is annak idején, Imádja a trash tévéműsorokat és olyan skót, hogy saját magát is kiröhögi miatta. Monte-Carlóban beszélgettünk vele.

A Gyilkos elmék nem egy vidám sorozat, mennyiben változtatta meg, ahogy a világot szemléled (már ha)?

Nagyon durván. Én az a fajta színész vagyok, aki, amikor tudja, hogy milyen melóra megy meghallgatásra, ebben az esetben ugye egy sorozatgyilkosokra vadászó egység egyik tagjáéra, akkor mindent elolvas róla, amit csak lehet. Könyvet, újságcikket, ilyen gyilkosról, arról az emberevőről, képzelheted. Iszonyú volt. De ezért kaptam meg a szerepet szerintem, mert tuti voltak jobbak nálam, de lelkesebbek, meg alaposabb tudásúak tuti nem. Szóval megkaptam, és akkor jött az újabb sokk: ideadták azt az FBI-kézikönyvet, ami az ilyen egységről szól. Az milyen durva! Teljesen bekattantam, minden sarkon sorozatgyilkosokat láttam. Hülyén hangzik, de meg kellett győznöm saját magamat arról, hogy nem vagyok ügynök, csak eljátszom a szerepet. Beteges, mi?

Nem annyira, de drogfüggő szerepet nem vállalnék a helyedben.

Ja, az kéne még csak. Alapvetően kényszeres vagyok, és ha rákattanok valamire, azt csak ezer fokon égve tudom csinálni és tökéletesen. A forgatás aztán helyére tett, mert annál nagyobb kontrasztot el sem lehet képzelni, ami a forgatott történetek és a forgatás háttere között van. Állandóan hülyéskedünk, iszonyú vicces a meló. Ez volt a legfőbb oka annak, hogy visszatértem a sorozatba - egyszerűen hiányzott ez a fajta bajtársias, egymást zrikáló, vidám munkavégzés. És tudom, mindenki ezt mondja, nagy család vagyunk, blablabla, de mi tényleg úgy dolgoztunk és dolgozunk most is.

Ezt is mondja mindenki. Hogy mindenki azt mondja...

Hű, de meta, mi? Nem akarlak győzködni, ha már beszéltél mással a sorozatból, azt hiszem Gary és Thomas is volt már ezek a fesztiválon...

És Joe is, mindhármójukkal beszéltem.

...na akkor tudod, hogy nem mellébeszélés, tényleg nagyon jó a hangulat a felvételeken.

És Thomas kirúgása?

Bocs, de erről nem akarok beszélni. Nekem csak jó tapasztalatom volt vele, és nagyon fog hiányozni, hagyjuk ennyiben, oké?

Így visszagondolva, volt értelme, hogy kihagytál négy évadot?

Nem egészen annyit, hiszen tavaly volt vendégszerepem benne, de jó sokat, az igaz. Hat évet húztam le, amikor a szereplőgárdában változásokat eszközöltek, olyanokat, amikkel nem értettem egyet, és ennek hatására döntöttem a távozás mellett. Nem szoktam megbánni semmit, nem az a típus vagyok, aki rágódik a dolgokon, mert nem sok értelme van. Megbántva éreztem magam, elmentem, mást csináltam, élveztem, visszatértem, ennyi a történet. Amikor tavaly vendégként visszahoztak, nem volt szó permanens visszatérésről de amikor Thomas távozott, a producerek megkérdezték, nem akarok-e maradni állandó szereplőnek, és ugyan hezitáltam egy picit, de amikor a többiek elkezdtek nyüstölni, hogy na, ne szarakodjak, akkor aláírtam. És ezt sem bántam meg.

Hogy jössz ki Adam Rodriguezzel?

Na, miatta gondolkodtam picit, mert nem ismertem, és nem tudtam, milyen fazon. Eszméletlenül jóképű, baszki, elájulsz,m ha meglátod, de ettől még lehetne egy sótlan faszi is. És nem az! Nagyon jó fej, egyből felvette a tempót.

A Gyilkos elmék mellett rengeteg sorozatban volt vendégszereped, van kedvenced?

A Modern családtól kicsit be voltam tojva, mert az egyik legsikeresebb sitcom, és nagy volt bennem a drukk, hogy el ne szúrjam. De igazából ha vendégszerepet vállalsz, akkor kvázi betolakodó vagy, aki a brancson kívül áll, és ezért mindig van az emberben egy kis félsz, rástresszel a dologora, hogy megmutassa, érted, ő a vendégsztár, így írják ki a stáblistára is, szóval villantani kell. És nagy akarásnak, ugye... Szóval ebből a szempontból mindegyik emlékezetes. De ha ezen túllendülsz, akkor minden oké, és hálistennek eddig nem volt dolgom gyökerekkel, de tényleg, csak jófej színészekkel és stábokkal dolgoztam.

Hogy kapcsolsz ki?

Alapvetően rém skót vagyok. Nem szórok a pénzt. De nagyon nem. Az Ebayen veszem a ruháimat, ilyen vintage cuccokat, ez egyben kikapcsolódás is. Te faszi vagy, neked nem mond az ilyesmi semmit, de ez a ruha, ami rajtam van, ez is onnan van, húsz dollárárt vettem. Mindenki rosszul van, amikor elmesélek valami ilyesmit, pedig van szemem az ilyenhez, divattervezőnek készültem annak idején, csak átváltottam a színészetre. Emellett tévét nézek, egészségtelen mennyiségben, és nagyon kemény trash tartalmakat, például a The Real Housewives-szériát, azt imádom. A Nagy Ő-nek is rajongója vagyok, mert ha néztem, rém okosnak érzem magam, és ez kell néha az embernek. Meg persze a házasságom is tökéletesnek tűnik az ilyen műsorokat elnézve.

A pályád elején sok sitcomban szerepeltél, miért váltották drámára?

Jó kérdés. A sitcom az egyik legjobb dolog, hiszen rohadt jól fizet, és effektíve nagyon kevés a meló - egy epizódot hét óra alatt fel lehet venni péntek esténkét, de ha jól tudom, van olyan sorozat is, amit 2-3 óta alatt felvesznek. Jó, ehhez összeszokott stáb kell, az igaz. Szóval elvoltam, de egy nap úgy keltem fel, hogy baszki, Paget, te nem rendes színésznő vagy? A rendes színésznők filmeket forgatnak, drága jelmezben. Szóval filmeket forgattam, és megint a kádban mosom a ruháimat a New Orleans-i szállodában, mert, mint említettem, skót vagyok, és nem fizetek a mosodáért. Szóval sokat filmeztem, de amikor a Gyilkos elmékre kerestek színésznőket, a második évadra, akkor azonnal jelentkeztem. Egyszerűen jobb a tévében dolgozni, fél éven át ugyanazokkal, családias hangulatban.