Disclaimer

Ha a Mezzo tévét és a Spektrumot is 10 éve nézted utoljára mert azóta túl mainstream, vagy ha visszasírod az Ablak c. műsort, akkor tudd hogy az alábbiakat mi is tudjuk:

1) Nem, ez nem igényes műsor.
2) Igen, itt tart a hazai televiziózás.
3) Igen, erre van igény.
4) Igen, erről kell írni. 

Ja, és minden, a poszthoz érdemben hozzá nem szóló, offtopic, nyelvtannáci, gyalázkodó és/vagy személyeskedő kommentet figyelmeztetés nélkül törlünk. 

Írjon nekünk!

Olyat látott, hallott, olvasott, kattintott, amit eddig még soha? Van valami kínzó kérdése a sorozatokról, tévéről, médiáról, amire senki nem tud válaszolni? Írja meg nekünk!

Facebook oldaldoboz

Friss a Hogyvolton

Kulcsszavak

24 (312) a&e (133) abc (1958) ajánló (1699) amazon (112) amc (913) animációs (109) atv (217) axn (531) baki (261) barátok közt (144) baromság (130) bbc (404) beharangozó (281) beszól (314) blikk (338) bors (267) botrány (320) breaking (124) breaking bad (233) brit (512) bsg (258) bulvár (995) cbs (1865) celeb (108) cinemax (706) comedy central (518) cool (358) csaj (177) csi (159) cw (882) dexter (237) díj (247) discovery (249) discovery channel (111) doku (127) duna ii autonómia (111) duna televízió (1212) duna tv (169) dvd (302) előzetes (123) emmy (189) f/x (450) film (598) filmmúzeum (903) film (338) fnl (132) foci (171) fox (2048) fringe (163) fx (394) glee (227) grace klinika (173) gyász (206) hbo (2971) HBO (107) hbo2 (313) hbo comedy (125) himym (154) hír (2037) híradó (126) hírek (288) hírtv (126) history channel (116) homeland (123) horror (150) hősök (200) house (164) humor (140) idol (248) interjú (540) internet (484) itv (122) játék (146) jóban rosszban (119) kasza (229) kép (798) köztévé (140) kritika (618) lapszemle (169) lifetime (152) lista (178) lost (498) lóvé (164) lovetta (140) m1 (1692) m2 (991) mad men (109) magyar rádió (119) médiaipar (389) mgm (230) mokka (142) mtv (1149) mtva (264) nbc (2137) netflix (376) nézettség (1355) office (195) ortt (159) per (208) pilot (1034) pletyka (325) politika (310) premier (135) promó (268) rádió (341) reality (1934) reklám (323) remake (225) retró (287) rtl (635) rtl ii (146) rtl klub (2212) sajtóközlemény (116) sci-fi (158) scifi (207) sci fi (533) showtime (794) simpsons (115) sitcom (882) snl (276) soa (189) sorozat (11642) sorozathalál (123) sorozatpremier (266) spektrum (169) spinoff (114) spoiler (343) sport (320) sport1 (148) starz (214) survivor (218) syfy (382) szereposztás (1224) sztrájk (136) szülfel (109) talkshow (387) tbbt (233) tehetségkutató (228) tények (119) tévé (136) tévésorozat (148) the voice (100) tnt (390) trailer (182) trónok harca (758) true blood (215) tv (16484) tv2 (3194) tv6 (103) tv paprika (142) twd (307) twitter (119) újság (311) upfronts (107) usa network (316) való világ (100) vélemény (212) vetélkedő (301) viasat (551) viasat3 (647) viasat history (101) vicces (698) videó (3079) x-faktor (186) x faktor (111) youtube (240) zene (213) zone europa (356) Címkefelhő

Átérezni úgysem fogod, próbáld inkább megérteni

2017. május 22. 09:00 Fega 10 komment

dwp_104_unit_00808r.jpg

Justin Simien 2014-ben készült Dear White People című filmje nem jutott el Magyarországra. A kis költségvetésű film arról szólt, hogy milyen a fekete hallgatók élete egy képzeletbeli, de menő, Ivy Leauge egyetemen. Bár van rá példa, hogy nem különösebben számít a színészek bőrszíne, de általánosságban mondhatjuk azt, hogy a magyar közönség egy jelentős részét nem érdeklik a történetek, amik fekete emberek nézőpontjából mesélnek el, így nem meglepő, hogy a Netflix új sorozatának alapjául szolgáló film nem került hazai forgalomba.

Nem ebben a blogposztban fogom megfejteni, hogy ez hány százalékban rasszizmus és mennyire fontos a kulturális távolság, amit az emberek meg sem próbálnak csökkenteni. A Dear White People kapcsán azért érdemes itt kezdeni az egészet, mert egy olyan 10 részes, átlagosan 25-30 perces széria lett belőle, amin érezni: azért készítették, hogy a címben szereplő fehér emberek szemét egy kicsit felnyissák.

A sorozatnak meggyőződése ugyanis, hogy empátiával sok különböző problémán lehetne segíteni. Ha az ember kicsit félreteszi a meggyőződéseit, akkor más szemmel tud nézni a helyzetre. A Dear White People egy elég türelmes sorozat, ami kézen fogja a nézőjét és fel van rá készülve, hogy annak kevés rálátása van egy amerikai egyetem berendezkedésére és szokásaira, így átlag magyar néző számára is élvezhető, feltéve ha az angol nem okoz gondot, mert hivatalos fordítás nem érhető el hozzá.

dear-white-people-1_w710_h473_2x.jpg

A Winchester Egyetemen járunk, ahol elsősorban fehér diákok tanulnak, viszont egyre nagyobbra nő a kampuszon a fekete közösség, a sorozat az ő életükbe enged betekintést. Az egész olyan, mintha egy míves képeskönyvet néznék, amihez a narrációt a Breaking Bad Gus Fringje, vagyis Giancarlo Esposito biztosítja. A cél pedig, hogy a minél több különböző nézőpontot megismerjünk, ezért az epizódok is általában egy-egy arcot kiemelnek a tömegből, hogy jobban megértsük a helyzetüket. A legnagyobb megdöbbenést biztosan az szolgálja, mikor kiderül, hogy még egy ilyen egyetemen, ahova csak a feketék egy kis százalékának van lehetősége bekerülni, sem igazán homogén vagy egységes a közösségük és ők is fúrják egymást a bőrszínük, szexuális identitásuk, vagy a politikai nézeteik miatt.

A kvázi főszereplő Samantha White, aki a sorozat nevét adó rádióműsort is vezeti. Harcos jogi aktivista és szeretne minél többet tenni a feketék helyzetének javítása érdekében. Viszont saját közösségén belül is szembe kell néznie vele, hogy van vaki szerint túlságosan radikális és több bajt csinál, mint hasznot, más szerint meg épp hogy nem is tesz eleget. Aztán ott van Troy, az első fekete “HÖK elnök” az egyetemen, akinek meg egyensúlyoznia kell a közössége, a családja és az iskola felső vezetése között. Közben meg mindenkinek meg akar felelni, amitől nem lesz túl szimpatikus. 

Rajtuk kívül még 4-5 fontosabb szereplő van, de nem akarom, hogy csak a szereplők bemutatásával teljen az oldal, a lényeg inkább az, hogy a sorozat elég organikus tudja megoldani, hogy megismerjük a szereplőket és közben ugyanazokat a problémákat új szemszögből tudjuk vizsgálni. Ennek vannak előnyei és hátrányai egyaránt. Nem véletlenül írtam képeskönyvet a bevezetőben, ugyanis a sorozat, főleg az elején olyan, mintha egy képzeletbeli világban játszódna, amit csak a valódi világ szimulációjára hoztak létre. Itt az a kérdés, hogy kit mennyire zavar, hogy a nagyobb hatás kiváltása érdekében picit művibb lett a világ, vagy a párbeszédek egy része.

rs-dear-white-people-b6165f3b-7821-4a25-80bb-8ab670b76718.jpg

Elsősorban pont a narráció miatt volt ez az érzésem, de az elején még a kameramozgás, illetve a kompozíciók is azt érzékeltették, hogy nem "a valóságban" vagyunk. Később életszerűbb lett a hangulat, viszont ez a kicsit művi érzés nem múlt el. A dialógusokon is tetten érhető ez. Úgy éreztem, hogy a szereplők szavajárása, illetve filmes, zenés referenciái sokszor úgy hangzanak, mintha egy sokszor megszerkesztett publicisztikából származnának. Persze jól rávilágítanak a társadalmi elnyomás különböző fokozataira, csak úgy vitatják meg ezt a karakterek, ahogy a való életben szerintem senki.

Persze lehet cél, hogy ezt az egészet közben egy kicsit távol tartsák a valóságtól. Néha már össze is zavarja az embert ez a massza, mert a Dear White People van annyira “woke”, hogy azt is elismerje, hogy ez ugyan a feketékről szól, akiknek rossz a helyzete mondjuk a tévés reprezentációt illetően, de még így is jobb a helyzetük ahhoz képest, ahogy Hollywood az ázsiaiakkal bánik. Tudja azt is, hogy ezzel a 10 rövid epizóddal csak a felszínt kapargatja, illetve azt is, hogy párhuzamosan egymás mellett nagyon sok különböző módon feszül ellentét a társadalom tagjaiban és az emberek hajlamosak úgy tekinteni ezekre, hogy a rengeteg probléma közül egyszerre csak eggyel lehet foglalkozni és akkor miért pont a feketékkel kell.

A legjobb a sorozatban az, hogy közel hozza ezt a távoli világot, viszont az ember képébe is vágja, hogy fehér emberként, (pláne Magyarországról) lehet akármennyire is empatikus valaki, soha nem fogja tudni átérezni azt, hogy milyen érzés feketeként élni az Egyesült Államokban. Szerencsére az is kiderül belőle, hogy csak azért, mert a rasszizmus, a jogi egyenlőtlenségek talán soha nem tűnnek el és a társadalom soha nem éri el azt a kívánt állapotot, amiért olyan sokan küzdenek, ettől még minden egyes tüntetésre szükség van. Mert így lehet befoltozni azokat a szakadékokat, amik az emberek között vannak. A Dear White People elég intelligensen mutatta meg, hogy milyen belülről egy sokak számára idegen kultúra és erre milyen hatással vannak az évszázadok vagy évezredek óta begyepesedett szokások.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

várom a levelet 2017.05.22. 10:33:23

nem tudom,de a filmekben egyre több a néger.gondolom,ahogy a lakosság számában is.

RonIQa 2017.05.22. 11:54:37

Átérezni már csak azért sem tudom, mert én fekete bőrű emberrel (ez így vajon PC leírás) csak úgy kerültem kapcsolatba kb. 50 éves koromig, hogy valamelyik magyar egyetemen tanult.
Ezért fogalmam sincs róla, milyen az átlagos fekete, csak azt tudom, milyen a fekete értelmiségi. (Épp olyan, mint a fehér, csak akcentussal beszél magyarul, ha nem itt született. Ha itt született, akkor még akcentusa sincs.)
Ahol az átlagos feketével nagyobb arányban gondja van a társadalomnak, ott lehetnek előítéletek. Szerintem nálunk ezért nem érdekel senkit ez a téma.
Abban viszont egészen biztos vagyok, hogy nem pusztán a bőrszín a probléma gyökere.

gabcigirl 2017.05.22. 11:58:46

Ma már inkább a pozitív diszkrimináció jellemző. Ld: Az ex-USA elnök, Obama.

A faszi a semleges nemű budikon, az LMBTQ-ajnározáson és a konzervatívabb szemléletűek folytonos elkussoltatásánál többet egy petákot se csinált. Oszt még is ajnározni kellett sokaknak, csak mert fekete.

Az értékítélet nem az etnikumának, a származásának szól - fehérként, sárgaként, kreolként vagy hottentottaként se tetszenének a fentiek. De! Imádata elvárt volt, pusztán mert fekete :S Gáz.

Hívő hitetlen 2017.05.22. 12:09:45

És mit tudunk az eszkimók, a indiai parasztok és a berber sivatagi törzsek életéről?! Az ő életük sajnos senkit nem érdekel, mert nem PC. De a feketék életét az amerikai egyetemeken az arcunkba tolják, mert meg kell nevelni az ő példájukon a bunkó magyar rasszistákat.

Bikkfanfutyulo 2017.05.22. 12:47:46

Amerika világa és világlátása sok mindenben különbözik az európaitól. Már kezd elegem lenni, hogy mindenhol az amerikai társadalom problémáira kell itt keresni a választ. Eleget romboltak a középiskolásokról szóló filmek is, egyre kevésbé érdekel az ottani gengsztervilág - lehetne európaibb témákat feldolgozó filmeket hozni, talán kevesebb hülyegyerek majmolná az ottani kultúrát, viselkedési formákat.

fran7 2017.05.22. 13:28:22

Hollywood és a filmipar álságos. Értsük meg az afro-amerikai emberek problémáit. Akik ugyanazt a nyelvet beszélik, akiknek ugyanaz a vallásuk, ugyanazokra a,z egyetemekre járnak, ugyanazokat a tévéműsorokat nézik és nagyjából mindenben hasonlítanak rájuk. És őket sem képesek megérteni és tisztességesen és reálisan bemutatni. Akkor mit tudnának kezdeni azokkal a népekkel akik más nyelvet beszélnek, nem ugyanaz a vallásuk, akiknek nem Abraham Lincoln a példaképük, akik undorral nézik a Baywatchot, vagy legalábbis nem hajlandóak egy üveges Coca-Coláért eladni a hazájukat. S nem esnek hasra attól, hogy egy egyetemnek van bejegyzett amerikai irodája. S mivel olvasták a posztkolonalista regényeket, nem éneklik teljes szívvel a Csillagsávos lobogót, mikor a szent demokrácia nevében szétbarmolják az országukat.
Vagyis az USA éppen olyan köldöknéző és rövidlátó, mint bármelyik birodalom a világtörténelemben. Ezért mikor épp a szegény afroameikaiakat akarják megvásárolni néhány üveggyönggyel, az értelmesebbet meg pillanatnyi empátiával, akkor tudjuk, hogy csak a szavazatuk kell. Ők maguk sosem, mármint a konkrét afroamerikai személy.

Zephyrous 2017.05.22. 14:05:05

Usában főleg azért vannak feketék az egyetemeken, mert kiemelkedően sportolnak. Hihetetlen kis százalékuk érvényesül a tudásával. Ott kint lehetsz segghülye is, de el fogod tudni végezni az egyetemet (ha kell végigrugdosnak rajta), ha élsportoló vagy. Eléggé unfair azokkal szemben, akik a tudásukkal próbálnak érvényesülni és diplomát szerezni.

fran7 2017.05.22. 14:22:10

@Zephyrous: A poén az, hogy ezzel rengeteg pénzt keresnek az egyetemüknek, a rossz szabályozás végett. Például egy egyetem akár milliós összeget kaphat egy sportszergyártótól, hogy a csapatuk azt hordja, de ha egy játékos elfogad egy ingyenes mezt, cipőt, akkor már eljárást indítanak ellene. Tehát az általad említett eset eléggé win-win sztori mindkét oldalról.

Average Joe 2017.05.22. 14:25:57

Virtue signalling at its best

Average Joe 2017.05.22. 14:29:01

@Zephyrous: És még fizetned sem kell, ha sportoló vagy. Így miután végigrugdostak az egyetemen, amit túl hülye voltál magadtól elvégezni elvégezni, nem százezer dolláros adóssággal vágsz bele az életbe, mint a többi szerencsétlen, akik a tudásuk miatt kerültek oda.