Ha valaki egy ötödik évadát kezdő, ún. szórakoztató showműsortól bármiféle radikális változást vár, az nem ismeri eléggé a kereskedelmi televíziózást. Ami egyszer bejött, és 30 százalék fölötti közönségarányt tud, abba markánsan belenyúlni öngyilkosság, és ezt a TV2 is pontosan tudja. Ezért is lett a Nagy Duett évadnyitója pont olyan, mint az összes többi, csak megszórták az egészet ipari mennyiségű, úgy 20 percenként ki/le/elszórt konfettivel. Lehet, hogy Andy Vajna a tévé után beszállt ebbe a bizniszbe is, vagy nagyon olcsón lehetett elképesztő mennyiséget belőle venni, mindenesetre jutott Szulák Andrea dekoltázsától Tilla hajáig mindenhová. 

Eleve, mi a fenét lehetne egy olyan műsoron változtatni, amiben az a lényeg, hogy profi, vagy annak mondott énekesek és fahangú sztárpárjaik hétről hétre újabb slágereket tanulnak be és adnak elő lelkesen vagy fogcsikorgatva, majd egy viccesnek szánt zsűri értékeli őket, a végén meg a közönség szavaz, és a harmadik óra végére valaki kiesik? Apróságokat. Például a műsort idén nem egy pár, hanem Tilla vezeti, akinek nem jutott műsorvezető társ, mert Liptai Claudia szülési szabadságon van, és ahogy Tilla fogalmazott, adja a didit a gyereknek. Aztán tulajdonképpen hivatalosan is kimondhatjuk, hogy a zsűri, legalábbis a pontozó köre, pont olyan felesleges, mint pék faszán a stanicli. Mert annak valóban nincs értelme, de megkockáztatom, haszna sem, hogy a 12 induló páros fele 29, a másik fele 30 pontot kapjon tőlük. Értékeljenek, de ne pontozzanak, mert minek.

Új a tánctanár és az énektanár is, és mintha a produkciókat bevezető kisfilmek kanapén ülős, beszélgetős szegmenseinek a világítására, vagy az alanyok kisminkelésére nem figyelnének annyira oda mint eddig, ugyanis az énekesek különösen a férfiak, úgy néznek ki bennük, mintha a Walking Dead zombicastingjáról érkeznének. Simon Kornél vörös karikás szemétől vagy a Jolly hamuszürke arcából rám üvöltő, vastagon kihúzott szemöldökétől konkrét rémálmaim lettek. A díszlet maradt, de mintha nagyobb lenne, tágasabbnak tűnik a tér, de lehet az én szemem szar. Körben a ledfalas kivetítés maradt, hol jobb, hol nem jobb hátterekkel és grafikákkal, de ezen nem sok minden múlt a nyitóadásban.

Jó, ezek csak az izé, élményt fokozzák, mint a vegeta Laci bácsi kreálményaiban, a műsor lényegét a sztárpárok adják, nekik kell eladni a 190 perces műsort a nézőknek, ami nem mindenkinek sikerült. Egy színésznek vagy táncosnak a színpadi meló nem idegen terep, attól nem lesz lámpaláza, hogy élő műsorban kell produkálnia magát, nem úgy, mint egy mentős szóvivőnek, vagy főállású celebnőnek, akik viszont a Nagy Duett sava borsát adják, ők azok, akik se táncolni, se énekelni, se színpadon mozogni nem tudnak, akiknek ez az egész olyan idegen terep, mint egyszeri rezsibiztosnak a CEU aulája. 

A szórakoztatók

Völgyesi Gabi és Sági Szilárd első helye nem volt kérdéses, a Füstbement tervet adták elő egy tradicionális amerikai népdalra hangolva, Sági kellemesen búgott a bénán a kezében tartott gitár felett, Völgyesi hangja meg még mindig jó, bár párszor elkúrta a belépést, és ettől láthatóan ideges lett - érdekes, de profi létére ő volt az egyik legtöbbet stresszelő induló, biztos valami bizonyítási kényszer volt rajta. Én nagyon sokat röhögtem Erdei Zsolt kínlódásán, aki egy ponton elengedte az egészet énekléssel, koreóval, tánccal együtt, és a mellette iszonyú sokat dolgozó Judynak végszavazott csak, és verjenek agyon egy Berki Krisztián fanszőréből font faszkorbáccsal, de Hódi Pamela önazonos igyekezete is bejött, pontosan tudja, mit tud ehhez a műsorhoz hozzátenni, és nem görcsöl rá túlságosan, mert minek. A párja, Jolly meg a legjobb ellenpont, a ember, akit a mulatós tévék nézőin túl senki nem ismer, ezért olyan drukk és bizonyítási kényszer van benne, hogy nem lehet nem odafigyelni rá. Röhögtem Danny Blue és Tolvai Reni 2Unlimitedjén is, és Vastag Csabán, aki Ábrahám Edit mellett többet és látványosabban izzadt, mint Kasza Tibor, amikor egy szépségverseny házigazdája volt.

A semmilyenek

Mire vége volt az adásnak, Csipa és Mádai Vivien előadásából csak Mádai felpumpált szájára és piros tornacipőjére emlékeztem, de arra a kérdésre sem tudnék válaszolni, mit adott elő Zimány Linda és Oláh Gergő, akikben tényleg az volt a legemlékezetesebb, hogy a színpadon kínosan ügyeltek arra, nehogy egymásra nézzenek. Emiliótól többet vártam, a kisfilmje nagyon vicces volt, a narancssárgára szolizott feje méginkább, remélem, lesz egy közös képe Cookyval, pólóra fogom nyomtatni, ha igen. Lapos és unalmas volt Ábel Anita oldalán, aki az értékelés alatt láthatóan kellemetlenül érezte magát, amikor Kasza élőben vallotta be neki, hogy ifjúkorában rágerjedt. Stohl Lucáékból nagyjából annyi maradt meg, hogy Nagy Gatsby látványvilág, lábemelgetés és nagy koreográfia, de hangban semmi - simán lehet, hogy Peller Károly óriási májer, de nekem ebből semmi nem jött le.

A feleslegesek

Fábián Julit korunk egyik legnagyobb magyar énekesnőjenként aposztrofálták a műsorban, ezzel szemben a jó ég tudja, mit énekelt, hamis is volt, és lapos, láthatóan nem akart ő ebben a műsorban sokat szerepelni. Párja, Győrfi Pál a Nagy Duett történetének egyik legsótlanabb szereplőjeként esett ki. Apáti Bence és Vincze Lilla duettje azért volt picit is érdekes, mert Az operaház fantomját elképesztően rosszul énekelték mindketten, az Apátira ráfestett maszktól viszont röhögőgörcsöt kaptam. Simon Kornél és Janicsák Veca többször szétesett, és valahogy rajtuk sem érzem az elsöprő lelkesedést, hogy a műsorban lehetnek, de hát van az a pénz, ugye.

A Nagy Duett kis adagban, teszem azt másfél vagy max. két órában, sokkal jobban működne. Nem lenne üresjárat, a felkészülés szponzoritalokkal súlyosbított képsorait feszesebbre lehetne vágni, és kihagyhatnák a kanapés freakshow-t is belőle, de persze értem a TV2-t, nekik az kell, hogy ha végre van egy nézett műsoruk, abból minden reklámpercet kifacsarnak, mert valahol be kell hozni a hét közben kieső számokat. Csak ugye a bohóckodásnak is van szavatossági ideje, amit egy ilyen elnyújtott műsorral már nagyon bőven karcolgatnak.