Disclaimer

Ha a Mezzo tévét és a Spektrumot is 10 éve nézted utoljára mert azóta túl mainstream, vagy ha visszasírod az Ablak c. műsort, akkor tudd hogy az alábbiakat mi is tudjuk:

1) Nem, ez nem igényes műsor.
2) Igen, itt tart a hazai televiziózás.
3) Igen, erre van igény.
4) Igen, erről kell írni. 

Ja, és minden, a poszthoz érdemben hozzá nem szóló, offtopic, nyelvtannáci, gyalázkodó és/vagy személyeskedő kommentet figyelmeztetés nélkül törlünk. 

Írjon nekünk!

Olyat látott, hallott, olvasott, kattintott, amit eddig még soha? Van valami kínzó kérdése a sorozatokról, tévéről, médiáról, amire senki nem tud válaszolni? Írja meg nekünk!

Facebook oldaldoboz

Friss a Hogyvolton

Kulcsszavak

24 (312) a&e (133) abc (1958) ajánló (1699) amazon (112) amc (913) animációs (109) atv (217) axn (531) baki (261) barátok közt (144) baromság (130) bbc (404) beharangozó (281) beszól (314) blikk (338) bors (267) botrány (320) breaking (124) breaking bad (233) brit (512) bsg (258) bulvár (995) cbs (1866) celeb (108) cinemax (706) comedy central (518) cool (358) csaj (177) csi (159) cw (882) dexter (237) díj (247) discovery (249) discovery channel (111) doku (127) duna ii autonómia (111) duna televízió (1212) duna tv (169) dvd (302) előzetes (123) emmy (189) f/x (450) film (598) filmmúzeum (903) film (338) fnl (132) foci (171) fox (2048) fringe (163) fx (394) glee (227) grace klinika (173) gyász (206) hbo (2971) HBO (107) hbo2 (313) hbo comedy (125) himym (154) hír (2037) híradó (126) hírek (288) hírtv (126) history channel (116) homeland (123) horror (150) hősök (200) house (164) humor (140) idol (248) interjú (540) internet (484) itv (122) játék (146) jóban rosszban (119) kasza (229) kép (798) köztévé (140) kritika (618) lapszemle (169) lifetime (152) lista (178) lost (498) lóvé (164) lovetta (140) m1 (1692) m2 (991) mad men (109) magyar rádió (119) médiaipar (389) mgm (230) mokka (142) mtv (1149) mtva (264) nbc (2137) netflix (376) nézettség (1355) office (195) ortt (159) per (208) pilot (1034) pletyka (325) politika (310) premier (135) promó (268) rádió (341) reality (1934) reklám (323) remake (225) retró (287) rtl (635) rtl ii (146) rtl klub (2212) sajtóközlemény (116) sci-fi (158) scifi (207) sci fi (533) showtime (794) simpsons (115) sitcom (882) snl (276) soa (189) sorozat (11645) sorozathalál (123) sorozatpremier (266) spektrum (169) spinoff (114) spoiler (343) sport (320) sport1 (148) starz (214) survivor (219) syfy (382) szereposztás (1225) sztrájk (136) szülfel (109) talkshow (387) tbbt (233) tehetségkutató (228) tények (119) tévé (136) tévésorozat (148) the voice (100) tnt (390) trailer (182) trónok harca (758) true blood (215) tv (16486) tv2 (3194) tv6 (103) tv paprika (142) twd (307) twitter (119) újság (311) upfronts (107) usa network (316) való világ (100) vélemény (212) vetélkedő (301) viasat (551) viasat3 (647) viasat history (101) vicces (698) videó (3080) x-faktor (186) x faktor (111) youtube (240) zene (213) zone europa (356) Címkefelhő

Ami nem sikerült az HBO-nak, azt megcsinálta a Netflix

Kritika a The Get Down című vérbeli gettómeséről

2016. augusztus 25. 17:00 sajó d. 17 komment

the-get-down-1.jpg

Az elmúlt évek egyik legszomorúbb blamája volt az HBO Bakelit c. sorozata, amit többek között Martin Scorsese készített Mick Jaggerrel és Terrence Winterrel és egy olyan hálást témát dolgozott fel, mint a zeneipar a '70-es évek Amerikájában. A csatorna nem kevés pénzt tolt a projektbe, de aztán egy évad után elkaszálták, mert egyrészről rengeteg sebből vérzett a koncepció, másrészről komoly kreatív nézeteltérés adódott a készítők és az HBO között. Pár hónappal később a Netflix kihozott egy ugyanabban az évtizedben, ugyanabban a városban és ugyanúgy a könnyűzenéről szóló sorozatot The Get Down címmel, és megcsinálták azt faszán, ami az HBO-nak elsőre nem sikerült.

Pedig a The Get Down elsőre nem tűnt biztatónak. Már az egy kicsit bizarr koncepciónak tűnt, hogy a kicsit giccses, de egyébként kifejezetten népszerű musicaleket is készítő Baz Luhrmann (A nagy Gatsby, Moulin Rouge!) zenés tévésorozatban dolgozza fel a hiphop kialakulását a '70-es évek Bronxában. Mindezt úgy, hogy az egyik szerepre megnyerték maguknak minden idők legirritálóbb celebgyerekét, Jaden Smith-t, akinek még soha életében nem volt olyan filmje, amit ne röhögött volna ki mindenki. Ehhez képest bátran kijelenthetjük, hogy a The Get Down 2016 egyik legjobb sorozata, sokkal reálisabban közelíti meg a fekete kultúrát, mint az Empire, és a Bakelithez képest a zeneipari részt is sikerült pont elegendő szinten bemutatnia.

Grandmaster Flash Changed My Life

A Get Downból egyelőre csak az első hat rész került fel, de januárban érkezik még hat, amivel teljes lesz az évad. A pilot rögtön másfél órás és maga Luhrmann rendezte. Az elején még nagyon furcsa lehet a musicalek és romantikus drámák világát kerülőknek, de a végére szép lassan kiderül, hogy szó sincs 90 perces énekelgetésről, hanem a Get Down inkább egy nagyon érdekes hibrid. ami egyszerre kordokumentum, ifjúsági sorozat, musical, dráma, mese és elképesztően hitelesnek tűnő bemutatása az afroamerikai popkultúrának.

A helyszín Bronx a '70-es években, és a főszereplő egy Puerto Ricó-i fiú, Ezekiel, aki verseket ír, nagyon okos, de a gettóból való kiszakadását csak a tanára és mostohaszülei erőltetik. Van egy lány, Mylene, akivel évek óta húzzák egymás agyát, de Mylene egy igazi manipulatív csaj, hogy legyen a nézőnek kit utálnia. Mylene egyébként disco énekes akar lenni, és nagyjából itt kapcsolódik egymáshoz a '70-es évek discója és a hiphop kialakulása. A másik kulcsszereplő Shaolin Fantastic (akit zseniálisan alakít a Dope-ból is ismerős Shameik Moore), egy ránézésre 160 centis csávó, akinek az útja keresztezi egymást a srácokkal.

the-get-down.png

Ami elképesztően jól csinál az a Get Down az az, hogy tényleg érezni minden képkockáján azt a szeretetet és alázatot, amit a készítők mutatnak a műfaj iránt. A jelmezek korhűek, mindenki afro meg disco, a zene néhol régi, néhol pedig régi hangzások újra feldolgozása és nincs pöcsölés epizódokon átívelő gyengusz történetszálakkal, hanem minden egyórás résszel érzi az ember, hogy kapott valamit az idejéért. Annyi minden apró részletet lehetne itt kiemelni, hogy órákon át írhatnám ezt a cikket, szóval inkább összeszedem címszavakban az összes olyan erős pontot, amivel a Get Down kiemelkedik az átlagos zenés sorozatok halmazából.

Tini szereplők: A Stranger Things után ismét látszik, hogy a Netflix baromira érzi, hogyan kell gyerek-, tiniszínészekhez nyúlni. Ezekiel és bandája egytől egyig viccesek, cukik, de mégis elképesztően nyers, ahogy a világot látják és kezelik. Rajtuk keresztül figyelni a műfaj kialakulását, a környék változásait és az akkori politikai és társadalmi hozzáállást nem csak érdekes, de egyben tanulságos is.

Jaden Smith: Bevallom, amúgy rühellem, de Luhrmannéknak sikerült megtalálni neki a tökéletes szerepet. Smith játssza az álmodozó, elvont, spirituális, művészkedő testvért, akinek a szövegét szerintem konkrétan az idióta Twitter-bejegyzéseiből írták. Így létrejött az a furcsa helyzet, hogy Jaden Smith voltaképpen a saját fiktív mását játssza a sorozatban, és már-már szándékosan játszik rá a saját elvont gyökérségeire. Imádom.

landscape-1471445735-jaden-smith-get-down.jpg

Kordokumentum: Semmilyen zenei műfaj alapjait nem lehet megfelelően vizsgálni az akkori kor társadalmi és politikai helyzetének bemutatása nélkül, és szerencsére ezt a készítők is tudták. A nagy New York-i áramkimaradás, az ezt követő fosztogatások, az akkori utcai divat, ezekről mind mutatnak archív felvételeket egy-egy montázsban. Sőt, még Ed Koch egykori polgármester kampányát és graffitiellenességét is feldolgozták.

Ismert karakterek: Grandmaster Flash, Kool Herc, Ed Koch - csak pár olyan személy, akik a valóságban is léteztek. Ugyan utóbbi kettő csak a hat rész vége felé lesz fontos, de nagyon jót tesz a sorozatnak, hogy a Bakelittel ellentétben, nincs minden epizódba bedobva egy Bowie vagy Plant csak úgy, hanem akkor fontos szerepet is adnak nekik. Grandmaster Flash különösen fontos minden szempontból, és akkor áttérünk a következő pontra.

the-get-down-stills2.jpg

Távol-keleti hatások: Komplett tanulmányok vannak a hiphop és a távol-keleti kung fu filmek kapcsolatáról, és szerencsére a Get Downnak is sikerült pont a megfelelő mértékben beépíteni a saját világába Shaolin Fantasticon keresztül. Olcsó kung fu filmek nélkül Wu-Tang Clan sem lenne, annak pedig őszintén nem örülne senki. Az a kiemelt figyelem és viselkedési kód, amit a filmben megkövetel a még csak get downnak hívott hiphop egy az egyben a távol-keleti mintát követi, amitől pont annyira lesz meseszerű a sorozat, hogy még ne legyen gagyi.

A hiphop és a DJ-zés lényege: Talán még egy filmnek vagy sorozatnak sem sikerült annyira visszaadni a DJ-zés lényegét, mint a Get Downnak. Az egyik epizódban nagyon részletesen bemutatják, hogy mitől DJ a DJ, hogyan is alakult ki ténylegesen a hiphop és még az is érti, látja, felfogja a lényeget, akinek a hiphop csak random rímekbe szedett pofázás valami boom bap alapra. Csodálatosan bemutatja az akkori klubok helyzetét, az első rapperek szerepét és azt is, hogy akkor a DJ voltaképpen szellemi vezérként is funkcionált, még ha azért erre kicsit rá is játszanak.

2016-07-28-1469738751-2899284-getdown3.jpg

A zeneipar bemutatása: A Bakelitben egyszerűen túl sok volt a valóságtól elrugaszkodott helyzet, ami megvan a Get Downban is, de jóval kisebb adagban. Itt nincs túlmisztifikálva a rohadék hájfejű kiadófőnök szerepe, egy-két dialógussal sikerül bemutatni, hogy a '70-es években miért is volt annyira nehéz bekerülni a showbizniszbe.

Graffiti: Ha ez nem lett volna még elég, a sorozat a graffitit is egész szépen körbejárja. A tagelés és bombingok lényege, a magányos, anonim művészek egymásra találása, a skiccfüzetek cserélgetése. "Te mit írsz?", ez konkrétan elhangzik a sorozatban, ami valószínűleg máig az első kérdés, ha két graffitis találkozik egymással.

2016_thegetdown_screengrab_070116_hero.jpg

A zene és a tánc: Nem csípem a discót, de itt legalább meg lehet érteni, hogy annak idején miért imádták annyian. Az éneklős-táncolós részeket nem vitték túlzásba, és csodálatosan mutatják be párhuzamosan a disco csúcspontját a hiphop kialakulásával. Ennél azért kicsit izgibb, ahogyan az első breakesek, DJ-k és rapperek (a sorozatban még csak wordsmithek) bulijait mutatják és jó látni, hogy mennyire autentikusan old school az egész. Még arra is figyeltek, hogy minden epizódot egy már mai rapdal vezet fel, ami reflektál az előző részekre.

Jimmy Smits: Papa Fuertét játszó Jimmy Smits magasan a legizgalmasabb karakter az egész sorozatban. Az ember egyszerűen nem tudja elhinni, hogy ez a csávó egy pozitív karakter, és mégis rácáfol erre majdnem minden epizódban. Smits egyszerűen fantasztikus végig, annyira erős, határozott és mégis összetett a karaktere, hogy nincs olyan momentum, ahol ne éreztetné a jelenlétét. Lehet, hogy Zeke, Mylene és Shao a három központi karakter, de Papa Fuerte az a csávó, aki igazán hatással van minden szereplő életére.

thegetdown_s1e02_23976_3840x2160_177ar_51a_20a_en_prhq_20160317_00_23_04_07_still003r.jpeg

Vérbeli gettómese: Talán mégis csak az a legcsodálatosabb, hogy egy-egy apró dolognak milyen nagy feneket kerítenek úgy, hogy a néző egy pillanatig nem legyint lemondóan. A ritka bakelitlemez, amit mindenki akar, a get down nevű keverési technika megtanulása, az első lemezjátszók beszerzése, a rap battle, az utca etikai kódja, a másolt kazetták szerepe, a táncverseny, csupa olyan dolog, amikre felhúzni egy-egy epizódot hiba lenne, de itt sikerül ezeket csak eszközként használni, hogy a cselekményt ne csak a politikai, társadalmi és családi történések határozzák meg, hanem a fiatalok számára fontos dolgok is.

Komolyan mondom, iszonyatosan nehéz igazán negatív dolgokat említeni a Get Downnal kapcsolatban. Egy hatalmas bronxi mese az egész rengeteg nyomasztó, valóságon alapuló részlettel, gyilkossággal, drogokkal, zenével, politikával, erős társadalomkritikával. Egyedül Mylene-t lehet őszintén gyűlölni, de az ő karaktere sajnos direkt ilyen. Az más kérdés, hogy 2016-ban miért kell olyan női főszereplőt írni, aki láthatóan tök üres belül és kizárólag a naiv álmai vezérlik, illetve arra vár, hogy majd valaki más megcsinálja a szerencséjét. De ő az egyetlen, még Jaden Smith-ben is az a vicces, hogy az ember fogja a fejét a sok marhaságtól, de aztán rájön, hogy bakker a készítők tökéletesen ráéreztek arra, hogy ennek a gyereknek milyen szerepet is kell adni.

thegetdown_s1e02_23976_1080_177ar_20a_en_prhq_20160317-00_03_10_14-still105_1.jpg

A The Get Downt egyszerűen kötelező nézni mindenkinek. Raprajongóknak, zenetörténészeknek, disco díváknak (érintőlegesen, de egész sokszor felhozzák a meleg közösség körüli problémákat is), drogdílereknek, zeneszeretőknek, a fekete és latino kultúra iránt érdeklődőknek, azoknak, akik szeretik a musicaleket vagy a gyerekszínészes filmeket vagy a '70-es évek megrögzött fanatikusainak. Így kell zenés sorozatot csinálni, hogy fogjuk Nast és Grandmaster Flash-t, a gyerekszínészekkel elküldjük őket egy felkészítő táborba, hogy felfogják a téma lényegét, majd írni egy olyan történetet, ami simán megtörténhetett volna Dél-Bronxban 1977-ben. Az, hogy sokszor látványosan kilóg a díszlet vagy green screen már egyáltalán nem zavar senkit, mert azzal, hogy látványosan meseként kezelik az egészet, és nem ingadoznak erősen a realizmus és a fikció között, mint a Bakelit, úgy tűnik a legjobb formula egy hiteles műfajábrázoláshoz. Óriási bravúr ez Luhrmann és a Netflix csapatától és már alig várom, hogy januárban kijöjjön a másik hat rész.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

háthogynemár 2016.08.25. 17:36:59

agree... arról pedig ne is beszéljünk, hogy a bakelitnek és a geddánnak is írtak egy ütős discoslágert Nile Rodgersék, és mennyivel nagyobbat szakít az utóbbi. plusz nagyon jó háttérénekesek voltak (christina aguilera stb)

kelemen12 2016.08.25. 19:21:20

Jóféle a sorozat, de kurva könnyű egy csomó negatív és visszatetsző dolgot említeni, még annak is, aki imádja. Ha nyitott szemmel nézi. Tele van idióta döntésekkel, amikkel a saját sírjukat ássák meg.

2016.08.25. 20:14:15

Kicsit nehéz ráérezni az elején de tényleg jó lett.

Kultsorozat nem lesz, de Spike Lee-nek tetszett.

CSB1196 2016.08.25. 22:37:21

Csak az ide belinkelt videót láttam, de ez alapján csalódás, hogy egy komoly, igazi rap szám sem fert bele az előzetesbe, a hip-hop aranykora a 90-es évek eleje, közepe volt (mind keleti mind nyugati oldalon) de ebből itt semmit sem látni...

CSB1196 2016.08.25. 22:40:24

Ha már említik Grandmaster Flasht be tehették volna az intróba a "The message"-et tőle, vagy NAS egyik régi slágerét..

Pokémon Go 2016.08.25. 22:56:36

@CSB1196: jááj.

A film a hetvenes években játszódik, ez a rap hajnala. Mit keresne itt a kilencvenes évek?

szociál · szociesatjukol.blog.hu 2016.08.26. 07:47:17

@Pokémon Go:

Nem értem milyen 90-es évekről beszélsz, nem vagyok a stílus kedvelője, de visszaemlékezvén nekem se a 90-es évek ugrottak be elsőre, itt a wiki leírja.

hu.wikipedia.org/wiki/Rap

CSB1196 2016.08.26. 09:34:08

@Pokémon Go: ha a 90-es évek volt a rap aranykora akkor pont az ne lenne benne??
Érdekes felofgás, akkor NAS mindek van benne a produkcióban, ő sem a 70-es, 80-as évek embere...

CSB1196 2016.08.26. 09:37:38

@szociál: ha valamiről dokumentumfilmet csinálok akkor csak a kezdetekkel foglalkozom? A műfaj aranykorát (ami nem a 70-es, 80-as évek volt) nem mutatom be?
De mivel nem vagy a műfaj kedvelője ezért gondolm azt sem tudod mi a különbség a 80-as és 90-es évek vagy a mai rap zenék között...

sajó d. 2016.08.26. 09:58:07

@CSB1196: figyi már, szerintem elég sokszor leírtam a cikkben, hogy ez a hiphop kialakulásának történetét dolgozza fel és hat rész alatt nem jutottak tovább 1977-nél. hogy a picsába jön még ide a '90-es évek?

nas meg miért ne lehetne producer? szerinted milyen zenéken nőtt fel, milyen zenék inspirálták a lemezeit? a '90-es évek előadói mind a '70-es évek végi, '80-as évekbeli időszakot hozzák fel példaként. azok, amik először lefektették a hiphop alapjait. már pedig ez a sorozat erről szól.

nehogy már még te oktass ki bazmeg embereket úgy, hogy alapvető problémád van a szövegértéssel.

szociál · szociesatjukol.blog.hu 2016.08.26. 12:07:38

@CSB1196:

Lehet hogy nagyobbat durrant volna ha a Public enemys és az Ice Cube-s korszakot dolgozzák fel, mert ott aztán volt feszültség, meg szépen hullottak a rapperek, lehetséges, de most a kövületekkel foglalkoznak....ami lehet hogy rossz húzás a stúdiótól, vagy nem, majd kiderül.

CSB1196 2016.08.26. 12:13:47

@sajó d.: Éppen te oktatsz most ember! A stílusod és megnyilvánulásod (meg a fotód) jól tükröz is téged..
Kinek képzeled magad??
Véleményt írtam, hogy a teljes úgy lenne a hip-hop-ról sorozatot csinálni, hogy annak aranykorát is bemutatják, mert hát a 70-77-ig terjedő időszaknak zeneileg nem sok köze volt a 90-es évek igazi rap zenéjéhez, akkor sem ha a 90-es évek sztárjai leginkább a 70-es 80-as évek jazz és soul zenéiből inspirálódtak..

CSB1196 2016.08.26. 12:16:48

@sajó d.: ezek szerint a szövegértéssel neked van amúgy komoly bajod mert nem fogtad fel amiket írtam...

sajó d. 2016.08.26. 12:23:45

@CSB1196: mit nem lehet azon felfogni, hogy ez a sorozat a hiphop kezdetét dolgozza fel? nem az egész műfajt, mert nem egy dokumentumfilm. lehet később odáig is eljut a dolog, de ez az egész cikk nem erről szól.

hiphop kezdete ---> '70-es évek vége
aranykor ----> '90-es évek

ez a sorozat a hiphop kezdetét dolgozza fel ---> '70-es évek. mi olyan kurva nehéz ebben?

CSB1196 2016.08.26. 12:30:59

@sajó d.: nem nehéz, csak véleményt írtam, hogy így nem teljes, ennyi...

Tulazon 2016.08.27. 13:13:36

Ez igen. a 70-es évek hip-hopjáról szóló sorozat első évadának első fele nem a 90-es évek hip-hopjáról szól, ezért nem teljes. Gyönyörű okfejtés, bravó.

mocor2 2017.03.23. 11:56:24

Jaden "A boldogság nyomában"-ban való szereplésén szerintem nem nevetett senki.