Azt írtam múlt héten, Lilu új műsorának indulásakor, hogy ráfért már a kereskedelmi tévére egy olyan műsor, amiben valós érzelmek és emberi sorsok szerepelnek. Ez most is igaz, tényleg kell egy ilyen műsor, úgy meg pláne, hogy a Bors utána ment az első adásban szereplő egyik történetnek, és kiderítették (oknyomozás level 23), hogy az abban szereplő két nő már a műsor előtt is ismerte egymást.

Papp Bernadett szépségkirálynő és az őt kereső tatabányai óvónő, Erika történetéről én is azt írtam, hogy nem teljesen kerek, mert a nyomozás, ami izgalmassá teszi az egészet, az nem volt meg benne, a gugli segítségével egy közepesen értelmes cerkófmajom is megtalálta volna Bernadettet. Azt sem nagyon értettem, miért egy ilyen, részben elég gyenge sztorival indították a műsort (amit ráadásul egy másik testvértörtének vezetett fel), de mit értek én a tévés szerkesztéshez. A műsorban Bernadett és Erika találkozása hitelesnek tűnt, megvolt a nagy sírás, a katarzis.

De van még itt valami, mondja a Bors.

A két nő ugyanis ismerte egymást, legalábbis a Facebookról. Erika több éves kihagyás után, 1992-ben pillantotta meg a féltestvérét a tévében, miközben éppen Magyarország szépének koronázták, majd igyekezett is felvenni vele a kapcsolatot, de nem sikerült (van a sztoriban egy apa is, mindegy), és nagyon szeretett volna vele találkozni. Ezt már a műsorban mondja Erika, aki egy percig nem állította, hogy nem tudott a testvére létéről, ahogy Bernadett sem mondta ezt az első, Skype-interjú alatt, szóval ebben a részben nem kamuzott a műsor, csak kihagyta azt az apróságot, hogy Erika bejelölte a tesót, és Facebookon már kapcsolatba kerültek egymással.

A nő azért kereste meg az RTL-t, mert szerette volna megölelni a testvérét, áll a Bors cikkében, ő abban kérte a tévé segítségét, hogy ez a találkozó összejöhessen. Ebben a vetületben a Keresem a családom tulajdonképpen kifizette a nő útját, cserébe a képsorokért, amikről tudták, hogy ütni fognak, mint a Népszava-kalapács, lesznek benne nagy sóhajok és szívdobogás kihangosítva (hálistennek erre nem került sor), a hülyének is megéri a deal.

Nettó kamu tehát nem volt a műsorban, csak éppen a premissza, a rég nem látott családtagok felkutatása és összehozása sérült némiképp. Persze ahhoz, hogy egy ilyen sztori működjön a tévében, kellenek tévés eszközök és kell egy ív, és ez az, ami nagyon felidegesített így utólag, a tények ismeretében. Az itt visszanézhető adásban Lilu egy Skype-interjúban közli Bernadettel, hogy megvan a tesó. A beszélgetés viszont azt sugallja, hogy Bernadettnek fogalma nem volt arról, hogy a féltestvére, akinek csak a létezéséről tud, keresi:

Ha a két nő Facebook-kapcsolatban volt egymással, akkor ez teljesen hiteltelen, ahogy az is, hogy Erika elsírja magát a neki küldött levélen (hiszen a Facebookon tartják a kapcsolatot) és az is, hogy Bernadett, a tesó képét a kezébe kapva megjegyzi, hogy kék a szeme (hiszen a Facebookon vannak képek is, csak töltött fel magáról egyet Erika). A műsor nem hazudott, nem kamuzott egyértelműen (ellentétben a Bors állításával), csak a körítéssel manipulálta a nézőt, ami viszont ebben az esetben sokkal rosszabb, hiszen hiteles, őszinte történeteket és szerkesztést ígért, és ezzel akár az összes többi történet hitelét is megkérdőjelezheti. 

A dologról megkérdezzük a műsor alkotóit is, ahogy kapunk választ, a posztot frissítjük.