Éden Loki, azaz Titz Dániel úgy nyerte meg az Éden Hotel harmadik évadát párjával, Barbarával közösen, hogy Péterrel kötött egy véd- és dacszövetséget, és jó reality-szereplők, sőt nyertesek példáját követve nagyon odafigyelt arra, hogy ne lépjen senkinek nagyon a lábára, hiszen a végén a sorsáról azok döntöttek, akiket többek között ő is segített eltávolítani a hotelből. Interjú az évad egyik győztesével.  

Mi volt a legnehezebb ebben a 67 napban?

Arról volt szó az elején, hogy a családról tudni fogunk, ami nem azt jelenti, hogy én elvártam volna hogy naponta beszélhessek anyukámmal, hanem azt, hogy mondjuk kéthetente kapjak infót, hogy minden rendben van. A felvételbe beleesett a karácsonyi időszak, amikorra Snezi már kiesett, azaz távozott az egyik legnagyobb ellenfelem, és kicsit leült a buli, én sem akartam már megölni senkit, és egyre többet gondoltam haza, a 82 éves nagypapámra, akivel bármikor történhetett valami, az egyedül élő anyámra, az excsajomra, és azon forgattam magam, hogy kapok-e üzenetet tőlük. Az volt a legrosszabb, hogy nem tudtam semmit. Az volt a mondás, hogy ha otthon baj van, akkor a szerkesztők szólnak. Hálistennek nem szóltak, de ettől még ideges voltam. Korrektek voltak a TV2-nél, csak amikor én aláírtam a szerződést, nem fogtam fel, mivel is jár egy ilyen meló. Összesen, mindennel együtt 70 napot voltam kint - nulla információval.

A többiek hogy viselték? Ki zuhant meg leginkább?

Mindenkinek kemény volt, volt aki jobban viselte, mások nem, de például Bence a végén, amikor fel akarta adni a játékot, akkor a családja miatt tette volna. Nem tudom, hogy a műsorban elhangzott-e, de a kiutazás előtt született az unokahúga, és volt valami gond vele, semmi súlyos, vagy ilyesmi, de Bence ezen sokat forgatta magát odabent.

Fotó: Huszti István / Index

Ez a feszültség mennyire befolyásolta a játékotokat?

Én egy hét napos őrület alatt kiadtam a szervezetemből, és visszatértem a normális kerékvágásba, de abban az egy hétben folyamatosan az lebegett a szemem előtt, hogy haza akarok menni, hogy feladom. Az tartottam bennem a lelket, hogy pont a családom miatt kell megnyernem. Szerencsére Peti eltaktikázta magát a végén, és összejött.

Ezek szerint ezt az évadot Petinek kellett volna nyernie?

Ha az első ötven napot nézem, és azt, ahogy akkor viselkedett, akkor igen, simán nyernie kellett volna, de az utolsó húsz nap az más volt, ott sokkal jobban oda kellet volna figyelnie. Én ebben az időszakban minden egyes kiesőnél odafigyeltem, hogy jóban legyek velük, mert sejtettem, hogy szimpátiaszavazás lesz, hiszen mi más lenne, nem kockán, távköpésben, vagy szkanderversenyen dől el, melyik páros nyeri a műsort. Az nyilvánvaló volt, hogy az első két évad játékosai nem fognak visszajönni, hiszen akkor másik csatornán ment a műsor, szóval csak szimpátiaszavazás dönthette el a végső sorrendet, amiben a kiesett játékosok döntenek - egyértelmű volt, hogy jóban kell lenni velük.

Amikor megláttad a visszatérő négyest, mennyire érezted magad nyeregben?

Nóri szavazatában biztos voltam, mert ugyan ez a műsorból nem derült ki, de mi minden nap órákon át beszélgettünk, én partnerként kezeltem, és ugyan néha mondtam neki csúnya dolgokat, de esténként rendszeresen ápoltam a lelkét. Amikor vízzel locsoltam vagy beszóltam neki, az nem feltétlenül személyes dolog volt, hanem az hozta ki belőlem, hogy leült a buli, és kellett valami történés. Kenyeret és cirkuszt a népnek, érted. Jó, az is benne volt, hogy Nóri egy intelligens, szenvedélyes lány, aki viszont úgy viselkedett a műsorban, mint egy darab fa. Nem beszélgetett senkivel, ha becsatlakozott egy társalgásba, akkor sem szólalt meg, csak ott ült és meredt ránk - ebből az apátiából akartam kibillenteni.

Nóri volt az emlékezetes erőszakbotrány szenvedő alanya. Ez ott a helyszínen hogy jött le?

Erről nem nyilatkoznék, ha lehet.

Egy dolog nem volt világos, lehet, hogy a vágás miatt, nem tudom, de nézőként fogalmam sem volt, miért rühelltétek Snezit annyira.

Vele az volt a gáz, hogy amikor bejött, és egy csókkal védettséget szerzett, egyszerűen elszaladt vele a ló. Nagy lett a pofája, úgy járt-kelt a villában, mint egy díva, mindenkit kiosztott, mindenkinek megmondta, mit csináljon, amitől a lányok beszartak, a fiúk meg féltették a párukat. Amikor a védettség már nem volt érvényben, én leültem vele, hogy helló, Snezi, ideje lenne kommunikálni, hiszen együtt élünk. Nem az érdekelt, mi történt vele kiskorában, és most milyen a viszonya az anyjával, csak tudni akartam róla valamit, bármit. Hogy ízlett-e neki a vacsora, ilyesmi. Ő viszont egyáltalán nem volt hajlandó kommunikálni velem. Hisztis volt, nyávogott a kaja miatt, két pohár bortól berúgott és hülyeségeket beszélt, szóval az agyára ment mindenkinek.

A cigivel mi volt a helyzet? Páran kiborultak egy-egy szálon.

Egy napra öt dobozt kaptunk, ezt kellett elosztani, úgy nyolc szál körül jutott egy-egy dohányzónak a többit elosztogattuk a nemdohányzók között. Ha elfogyott, és kértünk, kaptunk. A nemdohányzók a saját adagjukat elosztogatták a többieknek jófejségből.

Mint a sitten.

Ja, valuta volt ez is, legalábbis nekem, mert nem dohányoztam annyit, mint a többiek, négy szál körül szívtam, a többit elraktam, és becseréltem kajára.

Kajára? Nem kaptatok enni?

Dehogynem, de amikor egy kicsivel több húst vagy zöldséget akartam enni, akkor jó jött. Konkrét tervvel mentem be a hotelbe, direkt meghíztam, megnövesztettem a szakállamat és a hajamat, a legszakadtabb ruháimat vettem fel, szóval trógerül néztem ki. A rizs és a krumpli helyett viszont zöldséget ettem, sok hússal, minden nap edzettem, és bebizonyítottam, hogy az ember tud alakítani saját magán ésszel, Norbi Update vagy szteroidok nélkül is. Azt akartam bebizonyítani, hogy bemegy egy szakállas, tetovált vadbarom, aki az eszét is használja néha, és kiderül róla, hogy nem is akkora tróger, mint gondolták első ránézésre.

Fotó: Huszti István / Index 

És ez bejött?

Szerintem be, bár voltak olyan megnyilvánulásaim, amik ezt cáfolták.

Például? Mi az, amire nem vagy büszke?

A sörbeköpésre, mert az gusztustalan dolog volt, bár ha csak a taktikai oldalát nézzük, sikeres volt és bevált, mert Bence kiborult, és bebizonyosodott róla, hogy nem nagyon tudja kezelni az indulatait. Ha megütött volna, kizárják, és az egyik legnagyobb vetélytársam kiesett volna a játékból.

Kizárás volt ugye, Beusnak kellett három kisebb pofon miatt távoznia.

Csalóka a felvétel mert abban a három ütésben azért volt erő. Beus, a látszat ellenére rettentő erős csaj volt, amikor Ádám azt kiabálta, hogy mások összeestek volna a pofonoktól, ő viszont bírja az ilyesmit, csak azt nem tette hozzá, hogy ő is megszédült, és kis híján elesett tőlük. Amikor Beussal birkóztunk, mert volt valami feladat, amiben a párom volt, testközelből tapasztaltam meg, hogy tényleg erős a csaj.

Mennyire voltatok tisztában azzal, hogy mi vár rátok? Hogy mit lehet és mit nem?

Én eléggé, mert anyukám azt mondta, nézzem meg az első két évadot, hogy felkészülhessek a dolgora. Úgy sejtem, hogy Peti is megnézte őket, de a többiek nemigen, legalábbis elég sokszor rácsodálkoztak egy-egy dologra, ami pedig nekem kézenfekvő volt. Igazság szerint nem is nagyon érdekeltek, nekem Peti volt a bizalmasom, vele kötöttem “játékbarátságot”, ami elvitt a végéig.

Játékbarátság?

Hát, nagyon különbözőek vagyunk, Peti DJ-vonalon mozog, és a rakenrollban, nem sok a kapcsolódási pont. Ő Playboy-nyuszikkal táncol, én tetovált punkcsajokkal. Januárban jöttünk haza, azóta kétszer vagy háromszor találkoztunk, de nincs is ezzel semmi gond. Ez elsősorban játékkapcsolat volt.

Van, akivel tartod a kapcsolatot?

Gergővel, az úszómesterrel napi kapcsolatban vagyok, és Barbarával a párommal is sokat beszélgetünk, találkozunk.

Tudom, hogy sokan megkérdezték már, de a döntőben meg sem fordult a fejedben, hogy egyedül vidd el a húszmilliót?

Egy utolsó csibészség ott motoszkált bennem, hogy húsznál elhajítom a gömböt (a játék döntőjébe jutott pár tagjai egy-egy ún. hűséggömböt tartottak a kezükben, közben a műsorvezető Berki Krisztián kétmillió forintonként emelte a nyereményösszeget egészen húszmillióig - ha valaki a vége előtt elejti a gömböt, egyedül viszi az addig asztalra lerakott nyereményt), csak hogy láthassam a többiek döbbent arcát, aztán meg röhögtem volna, és megfelezem a lóvét Barbarával, de nem vállaltam be.

Pedig jó kis tévés pillanat lett volna.

Az lehet, de Barbara infarktust kapott volna.

Ennyire biztos voltál abban, hogy Barbi nem ver át?

Ennyire. Ez sem volt benne a műsorban nagyon markánsan, de mi Barbival nagyon sokat beszélgettünk esténként, mert nagyon érdekelt, mint ember. Egy 22-23 éves csajról beszélünk, aki pornószínésznő volt, akit el akartak adni Olaszországba vagy hova, aki nagyon sok kemény dolgon ment át életében, és mégis normális tudott maradni, és intelligensen látja a világot. Neki az volt a célja, hogy a nyereményből a barátjával közösen új életet kezdjenek.

Az meg sem fordult a fejedben, hogy kétmilliónál eldobod, a maradék 18 milliót Petinek adod, akivel utána risztelsz? (A szabályok értelmében az a játékos, aki elhajítja a hűséggömböt, dönthet az összeg sorsáról.)

Nekem nem, de Petinek igen, bár ezt csak utólag mondta, amikor beszélgettünk a döntőről. Ő ezt Mariannával játszotta volna el, mert az nem volt kérdés, hogy eldobta volna a gömböt, ahogy a párja, Laura is. Csak azt nem lehetett volna tudni, ki hajít először, bár Laura mintha 14 milliót emlegetett volna, Peti meg 16-ot. Engem ez nem érdekelt, én Barbiban gondolkodtam végig. Látszik, hogy Peti sokkal dörzsöltebb, mint én.

Barbi titkolta a múltját odabent?

Nem, de nem is tudta volna, mert amikor bejött, Patrikkal egymásra néztünk, és máris tudtuk, hogy láttuk már pornófilmekben. De nagyon korrekt volt, és mindenki előtt elmesélte a dolgot. A többi lányról is kiderülgettek dolgok, amiket most nem akarok kommentálni, de Barbara egy percig nem tagadta a múltját.

A műsort követted a tévében?

Persze, anyukámmal közösen néztem az adásokat, aztán az Éden Éjjelt már egyedül. Utána elolvastam a hogyvoltokat is róla, és remekül szórakoztam.

Fotó: Huszti István 

Nézzünk pár kulisszatitkot: milyen hosszú volt egy-egy Pandora-ceremónia? (A játékosok névtelenül tehettek fel kérdéseket egymásnak, amiket a többiek előtt olvastak fel és válaszoltak meg.)

Mindennel együtt két óra. Ebben benne volt a beállás, a próba, mármint az, hogy milyen sorrendben jövünk be, ki hol ül, és így tovább. Rettentően élveztem ezeket a ceremóniákat, mert ugyan kaptam genyó kérdéseket, de általában jól jöttem ki belőlük - igaz, a tévében ez nem mindig látszott, mert a vágással mást érzékeltettek. Volt olyan eset, amikor óriási veszekedés volt köztem és Peti között, de a tévében úgy látszott, hogy Peti kiosztott én meg becsicskultam.

Sok instrukciót kaptatok?

Akadt, de csak olyasmi, hogy kinek hogy kell ülnie, hogy húzzuk ki magunkat, hogy a lányok ne igazgassák a hajukat, hogy vágjunk komoly arcot, mert kell vágóképnek ilyesmik. Kellett is, egyébként, mert volt olyan játékostársam, akit most nem nevezek meg, akinek fogalma nem volt, mit kellene csinálnia a ceremónián. Az emberi butaság olyan szintjével találkoztam néha, amiről nem is hittem volna, hogy létezik.

Ezt hogy lehet lekezelni?

Az emberi ostobaságot? Szerencsére dolgoztam egy biztonsági cégnél, ahol úgy öt éven keresztül harcoltam a butasággal, az jó tréning volt, megtanultam kezelni az ilyen embereket.

A nyereménnyel mi lesz?

A java részét anyukám kapja, a többiből megyek egyetemre. Pszichológiát akarok hallgatni, a műsor jó alapot szolgáltatott hozzá. Érdekel a médiatudomány is, mert nagyon izgat a háttérmunka - amikor a hotelben híradót kellett forgatnunk, és én voltam a szerkesztő, azt nagyon élveztem.

Ha hívnának összeköltözős realitybe, legyen az Big Brother mondjuk, mennél?

Egy újabb Éden hotelhez most aláírnék, és azt hisze, egy másik típusú műsorhoz is, bár azokban hülyét kellene csinálnom magamból, hogy a közönségnek bejöjjek, és ez elég nehéz lenne.

Mennyire adtad saját magad az Éden hotelben?

Hát, a sörbeköpés semmiképpen nem. A trógerságokat leszámítva egyébként magamat adtam, de például a magánéletben nem szoktam egy nővel olyan dolgok miatt üvöltözni, amihez semmi közöm. Itt most arra az estére céloztam, amikor Snezi fejét üvöltöttem le, mert Milánnak beszólt valamit - ezt sem csupa szívjóságból tettem, hanem egy lehetőséget láttam benne, mert Snezi eleve benne volt a többiek begyében is. A végjátékban viszont nagyon ügyeltem arra, hogy senkit ne bántsak meg, és ez volt az, amit Peti elrontott: ha 50 napig tróger vagy, de az utolsó húszban jó fej, a végén nem a trógerságra emlékeznek. Petinek elfogyott a türelme a végére, és nem tudta azt az apáskodó figurát hozni, akit mindenki tisztelt és elismert, és ez okozta a vesztét. Pedig előtte nagy király volt, Adrinak azt is meg tudta magyarázni, hogy Patrik kiejtése az ő érdekében történt, ami azért nem volt semmi.

Mi volt az, amit szerinted feleslegesen vágtak ki a műsorokból?

A délutáni programok, amiket vagy a szerkesztők szerveztek nekünk, vagy mi találtuk ki őket. Jó, értem, hogy egy 45 perces adásból óhatatlanul kikerülnek dolgok, de ezekből legalább az Éden Éjjelben lehetett volna mutatni pár dolgot, mert viccesek voltak. Volt egy Ki Mit Tud például, amin Patrikkal parodizáltuk a többieket, de nagyon keményen, az roppant szórakoztató volt, és senki nem sértődött meg rajta. Vagy amikor kutyaúszásban kellett hajtani a gumimatracot, amikor ugrókötelezni tanultunk, hasonlók. Tudom, hogy ebből kerültek be jelenetek, de nem a legviccesebbek.