<sóhaj> Ejj, minek is vállaltalak én el téged, kedves Big Bang Theory, mikor mindketten tudtuk, hogy rég elillant már a kezdeti románc tüze? Mert ami régen jó volt benned, ami miatt régen jó volt veled, annak mára nyoma sincs. Megváltoztál mióta együtt vagyunk, és egyáltalán nem előnyödre. Rád se ismerek. Megszokásból tartok már csak ki melletted, a barátaink se értik, mit keresek még veled... És egy kicsit én se értem. Hiszen annyi más lehetőségem lenne, a Silicon Valley is ott cirógatja a combom minden héten egyszer... És én mégse tudlak elhagyni.

Nem jól bánsz a barátaiddal, de úgy, hogy még néha én is felszisszenek. Elvégre egy geekekről, nördökről szóló sorozat lennél - ami meg is van - és azt nem tudom, hogy geekek/nördök írnak-e, de biztosan nem geekeknek és a nördöknek szólsz. Hanem azoknak, akik nyugodtan kiröhögik őket. Mert lehet valakivel nevetni, és nem csak valakin - és előbbit összesen egyszer szállítottad idén: mikor Sheldon barátod azon dilemmázott, hogy Xboxot, vagy PS4-et kéne venni. Az jó volt, azt aláírom. De az esetek többségében picsába se veszed a kis társaságodat.

Szerepeltetsz egy rakás erős, független nőt: Bernadette és Amy elismert tudósok, okos nők, Penny felvállalja a szexualitását, magasról tesz mások véleményére, önálló, még akkor is, ha belepusztul. Szerepeltetsz egy rakás nem-hétköznapi karaktert: Rajt, aki meg se bír szólalni, ha egy nő van a szobában, csak gyógyszeres kezeléssel. Sheldont, aki minimum Aspergeres, de tuti, hogy eléggé aszexuális. Leonard maximum asztmást, de ő sem a kigyúrt idióta macsó archetípusa, akit megszoktunk a tévében. És mihez kezdesz a karaktereiddel? Kigúnyolod őket. Szinte leköpöd őket. Mint egy mocskos, idióta paraszt.

És nem csak arról van szó, hogy mi röhögünk Sheldon egyik-másik OCD-s szokásán, hogy nem tud máshová ülni, neki csak és kizárólag a saját helye jó. Nem tudom hirtelen, hogy idén, vagy tavaly volt-e, mikor egy társasozás alkalmával Pennyék addig basztatják Amy-t, hogy soha nem fognak Sheldonnal szexelni, amíg sírva nem fakad, és könnyek között ki nem rohan a szobából. És hát ugye valakit emiatt cseszegetni élőben sem lenne oké.

Az humorod a verbális sértegetésekben merül ki javarészt, és ez nem oké. Ezt máshogy kéne csinálni. Csak azért, mert Wolowitz zsidó, még nem kellene minden alkalommal a szájába erőltetned egy zsidó viccet minden héten. És volt az az egy rész, az az egyetlen egy rész amikor Amy kibukott emiatt, és fel merte emelni a hangját, hogy ne csesztesd már.  Ami roppantul szomorú volt, és valahol roppantul kínos - de előtte is, és persze utána is ugyanaz történik. Semmi nem változott. Mindenki körberöhögi Sheldont meg őt. Hogy az a hülye lány, azt hiszi fel tudja állítani robo-Pinokkió pöcsét. Az idióta. Gáz, nagyon gáz ezt nézni. És ez már jó régóta így megy. Nem lesz valami attól poén, hogy te, kedves Big Bang Theory, nagyon harsányan nevetsz egy sértés után. Ahhoz kicsit több kéne. Ezt abba kéne hagyni.

Számokban, hogy azért normálisat is írjak: Az évad egy stabil ötös, se felette, se alatta nem volt nagyon rész. Csak éppen nem vicces. Megszokásból nézem már csak, de tényleg. Húsz percet még éppen megér - de éppen csak. A Silicon Valley például teljesen máshogy megy neki a geek/nerd témának, és ezerszer élvezhetőbb, ezerszer viccesebb. Szóval ja, lehetne ezt máshogy is. Az évadzáró is kemény öt pont - se több, se kevesebb.