Ez, feleim, mármint a Dexter nyolcadik évadát és egyben a sorozatot is lezáró epizód egy kalap szar volt. Biztos lehetne ezt szebben is írni, meg eufemizálni, hogy nem volt olyan jó, esetleg lehetett volna jobb is, de minek, ez így úgy volt elbaszva, ahogy azt a közmondásos nagykönyvben meg van írva és kész. Spoileresek leszünk.

Elöljáróban csak annyit, hogy tisztában vagyok vele, nem lehet mindenkinek a kedvére tenni egy nyolc évados történet végén, és igazán jó lezárást írni egy olyan sorozathoz, mint a Dexter, nem is nagyon lehet - eleve, a sorozat és a lezárás szavak nem nagyon említhetők egy mondatban, hiszen a sorozat mint műfaj, magában hordozza a végtelenséget, a lezáratlanságot. A Dexter íróinak viszont megadatott az a luxus, ami a sorozatkészítők 90 százalékának nem: két éve tudják, hogy a sorozat mikor ér véget. Két kibaszott éve. Ennyi idejük volt arra, hogy írjanak egy olyan lezárást, ami méltó a Showtime egyik legsikeresebb sorozatához, aminek első négy évadában a legnagyobb trollok sem találhatnak kivetnivalót.

Erre jött ez a semmilyen befejezés az egyébként is elcseszett nyolcadik évad végén, amit mondjuk még a világ legjobb lezárásával sem lehetett volna megmenteni, de Favágó Dexterre, baszki, senki nem számított, az tuti. Ha valaki nem akarná megnézni az utolsó órát, annak itt van dióhéjban az egész: Debra haslövése a műtőasztalon komplikációkhoz, majd kómához vezet, Dexter megborul, egy 2B-s ceruzával kinyírja a rendőri őrizetben ülő Saxont, kihúzza a Debrát életben tartó gép dugóját a falból, Hannah-t és Harrisont felpakolja a Buenos Aires-i gépre, majd Deb holttestével együtt kihajózik, és nekimegy hurrikánnak. Aztán az utolsó jelenetben meg favágójelmezben ül egy kunyhóban, és álszakállas fejivel néz ránk, komoran, miközben a világ (beleértve a kiscsaládot is) úgy tudja, meghalt.

Fasza, mi? Ennél még az a verzió is jobb lett volna, amit a sorozat előző showrunnerje talált ki, és amiben az az utolsó momentum, hogy Dex a kivégzése pillanatában riad fel, mi meg rádöbbenünk, hogy amit nyolc éven át néztünk, az egy utolsó másodperces, "lepereg az életem a szemem előtt" trip volt, közben ott ül az összes áldozata körülötte. (Pedig ez is elég kibaszás lett volna, ugye.) A mostani lezárás legnagyobb baja, hogy semmilyen. Nem az idegesít, hogy Dexter életben maradt, egyértelmű volt, hogy a spinoff miatt nem fogják kinyírni, hadd legyen lehetőség a visszahozatalára, hanem az a következetlenség, ami ezt az egész helyzetet eredményezte.

A nyolcadik évad messze a legrosszabb volt az összes közül, pedig a Colin Hanks alakította elmebeteg gyilkos után nem hittem volna, hogy lehet lejjebb süllyedni az érdektelenségben. Saxon és Vogel a Dexter történetének két legkevésbé érdekes karaktere volt, konkrétan leszartam, mi történik velük, Saxont meg csak az tartotta veszélyesnek, aki még nem látott egy Survivor-évadot sem, ott a szigetlakók között sokkal ijesztőbb futóbolondok akadnak, akik elől simán elfutnék, míg Saxont észre sem venném, ha szembe jönne velem. Nem sugárzott belőle semmi, Vogelről meg mindig a debreceni Videó presszó rezidens alkoholista vénasszonyai jutottak eszembe, ilyen vizenyős tekintetet a hatodik kevert után bármikor produkáltak ők is.

Az egész évad egyenetlen volt, nem tudták rendesen lekezelni Debra depresszióját, hajánál fogva előrángatták a kalapból Vogelt, aki "megcsinálta" Dextert, miközben eddig csak a Harry-kódról tudtunk, Masuka kapott egy lánygyermeket magának, Quinn arca meg még jobban beesett. És persze visszahozták Hannah-t, akivel az egész sorozatot és Dexter karakterét hugyozták szembe, vastag, egyenletes sugárban.

Az ember lesz Pinokkióból motívum persze már régóta jelen van a sorozatban (sőt, erről szól az egész történet valahol), de Hannah jelenlétével a korábbi hezitálós, rácsodálkozós Dexter odalett, helyette egy önmarcangoló, a kódot a sutba hajító, közepesen érdekes vérnyomszakértőt kaptunk, aki a bűnei elől Argentínába menekül, mint egy koszos náci. Debra kinyírása és temetése kifejezetten béna és megalázó volt, egy ilyen fontos karaktertől nem lehet ennyire semmilyen módon elbúcsúzni, kellett volna a dráma, a pátosz, de nem, jött a jó öreg kóma, a szar írók utolsó mentsvára, amiből bármikor fel lehet ébredni, de persze némi drámát is kifacsarhatunk belőle egy könnyes szemmel kihúzott lélegeztetővel.

A színészekre is lehetett panasz, Michael C. Hall az utolsó évadot olyan unott fejjel, lelketlenül nyomta le, mintha a csavargyárban állna a gépsoron, és Jennifer Carpenter sem erőltette meg magát különösen, de neki legalább a karaktere érdekes volt - Yvonne Strahovski viszont megküdzött az egydimenziós Hannah-val és veszített, ráadásul Hall-lal közös jeleneteik kínosan feszengősek lettek, mintha dugtak volna egyet részegen a való életben, és utána a kamera előtt nem tudtak mit kezdeni a helyzettel.

A producerek sejtették, hogy a finálé, amit elméletileg ugye már évek óta elterveztek, nem fog jól lejönni a nézőknél, és jóelőre mosakodtak, de hiába, az internet népe kegyetlen, és legalább annyira anyázzák őket, mint David Chase-t a Maffiózók vége után, ami viszont minden idők egyik legjobb sorozatzárása volt, ugye. A sorozat egy spinoff formájában valahogy megy majd tovább, Dexter is vissza fog benne térni, remélhetőleg nem kockás ingben és fejszével a kezében, de ezektől az íróktól még az is kitelik sajnos. Búcsúzóúl itt az utolsó, Lumberdexteres kép, tessék:

Bekaphatják.