A célegyenesbe értünk, megvan a négy finalista, nem nagy meglepetésre négy férfi, bár ha a tehetséget és a hangot nézzük, akkor Nádor Dávid helyett inkább Nikát kellett volna a döntőbe bevinni. Hiába, a lebonyolítási rend kegyetlenebb, mint a fröccsöntő kisiparosra vadázó NAV-kommandó. A tegnapi műsor, ha lehet, még lassabb és vontatottabb volt, mint az eddigiek, ebben kiemelt szerepe volt a dalválasztásnak, amiben a bugyuta magyar slágerektől a lassan hömpölygős kesergőkig minden volt. A szavazást a műsor licenszének megfelelően alakították ét egy kicsit: a mesterek 60-40 százalékban oszthatták el szavazatukat az énekesek közt, ehhez pedig hozzácsapták az sms-szavazatokat, és így jött ki a végeredmény.

Pál Dénes stabilan betokozódott a mély hangú bájgúnár szerepébe, szegény Nika pedig hiába énekelte el úgy Whitney Houston egyik dalát, ahogy előtte senki a magyar tehetségkutató-iparban, nem vehette fel a versenyt a bugyinedvesítő szemekkel, és kiesett. Döntőbe jutott Nádor Dávid is, aki igazán a duettben villogott, tegnap este ugyanis minden énekes két dalt adott elő, bár a műsort így is csak az nézők idegeinek teljes kifeszítésével lehetett elhúzni háromórásra. Nádor azt a Schwartz Dávidot gyűrte le, akin a fehér zakó pont úgy feszült, mint rajtam szokott az úri gúnya, átéreztem a kínját, de ettől még megint hülyét kaptam attól, amikor kappanhangon vinnyogott egy sort.

Weisz Viktor a megbízhatóság Majka-arcú szobraként énekelte be magát a döntőbe, ellenfele, Husnullina Regina viszont talán tegnap volt a legjobb, de mivel az ilyen műsorokban általában nők szavaznak pasikra, így kiesett, pedig ha továbbmegy, akkor Somló biztos szerelmet vall neki a döntőben. A tegnapi adásban az ősz Mester (így, nagybetűvel) két felejthetetlen mondattal gazdagította az internetes népművészet mémkisiparos szekcióját: egy tejesen értelmezhetetlen monológban először azt mondta, Regina szereplése "az emancipáció diadala, a családon kívüli erőszak dacára", Nádor Dávid egyik dala után pedig a nem kevésbé zavarba ejtő "érzékenység és vérzékenység is közrejátszott, mármint ami a szívet illeti, vérzékenység"-gel folytatta, aki ezeket kontextusba helyezi, kap egy örökös comment:com-előfizetést.

A negyedik döntős Gájer Bálint csak azért kerülhetett be a legjobb 4 közé, mert ellenfele, Berkes Olivér még az idei X-faktoros mezőnyben is meglehetősen gyengének számított volna - Gájer helyett Nikát szívesebben láttuk volna a jövő heti döntőben. A műsor egyébként iszonyú hosszú volt, az utolsó egy órában pedig szinte csak az sms-szavazatok kunyerálásáról szólt, amit Ördög Nóra az X-Faktorban üvöltözéssel, Kimmel viszont bakiktól hemzsegő felkonfokkal oldott meg, de valahogy nem éreztük a tévé előtt hogy komolyan gondolja azt, amit mond. A műsor messze legjobb pillanata az volt, amikor Mező Misi megmutatta a Slash-jegyért síró Vörös Gábornak, hogyan hívatja meg magát az ember egy koncertre, és elintézte a teljes stábnak és az énekeseknek is, hogy a februári LGT-bulin ott legyenek.

A tegnapi előadások közül nem mellesleg volt pár, amit az énekesek vért izzadva hoztak le, hiszen baj volt a kontrollal, és nem halották rendesen magukat - ezt Weisz Viktor a nyitó, Császár Előd-nóta alatt jelezte is a technikusok felé. Nagyon szar úgy énekelni (vagy kihangosítva beszélni), hogy nem hallod magad, csak mondom. Jövő héten döntő, amit Pál Dénes nyer majd meg, pedig Weisz Viktornak kellene.

És akkor most jöjjön valami más: a tegnapi adást a Sorozatjunkie-n és itt a c:c-n is élőben kommentelték lelkes olvasók, a hozzászólásaikból válogattunk szubjektíven.