Nem tudom, milyen volt a Body of Proof első évada, mert a pilotot sem nagyon tudtam végignézni, de a második évad kezdetére beugrottam, mert csak izgatott, mit tud Dana Delany kihozni a karakterből. Nem mondom, hogy rosszul tettem, bár azt erősen kétlem, hogy heti program lesz a nyomozó kórboncnokból.
A sorozat pontosan olyan, mint egy CBS-dráma, ha azt a női közönségre hegyezik ki. Az eset, amit meg kell oldani, a 37. percig titokzatos, vannak félrevezető nyomok, a néző együtt gondolkodik a szereplőkkel és közben drukkol, hogy a kissé cinikus főhős rendbe tudja tenni a magánéletét. A Gyilkos elmékkel vagy a Helyszínelőkkel ellentétben ugyanis itt a magánélet is nagyon fontos, jóhogy, a nő főnöke (Jeri Ryan) az exférj új nője, van tehát munkahelyi feszkó is rendesen.
A sorozat egy félig zombulós, oda nem figyelős szinten kiválóan működik, kihagyhatunk belőle tíz perceket bealvás miatt (tapasztalat), simán érthető marad a történet, Delany meg jó, és a Született feleséges beszólások (volt vagy kettő az évadnyitóban) kölönösen jól sültek el. Ami a legfőbb bajom ezzel a sorozattal, az maga az alapkoncepció, mármint a nyomozásokhoz kiszálló kórboncnok figurája, akinek kurvára semmi keresnivalója nincs a terepen és ha teszem azt, engem kérdezgetne valamiért, a picsába zavarnám el menten.
A Castle-ben ez azért működik, mert a készítők nem veszik magukat kurva komolyan, itt meg azért idegesítő (számomra), mert a rendőröket csak idétlenül tébláboló idiótáknak állítja be. Egyszer megnézném, ahogy egy helyszínelő, egy író meg egy kórboncnok, kiegészülve egy konzulensként felvett látnokkal felgöngyölít egy igazi bűnügyet.
